Országos Kéktúra




KEDVES LÁTOGATÓ!

Igen, jó helyre érkeztél, ha az Országos Kéktúráról, vagy úgy általában a kéktúráról, kéktúrázásról keresel információt! Ennek a honlapnak az a célja, hogy a lehető legpontosabb és legsokoldalúbb információforrásként szolgáljon azoknak, akik bele szeretnének fogni ebbe a szép szabadidős tevékenységbe, azok számára, akik éppen járják a kéktúra több ezer kilométer hosszú útvonalát, és azok számára is, akik csak az érdeklődés szintjén keresnek információt erről a túramozgalomról. Jómagam már több mint egy tucat éve járom az Országos Kéktúra, a Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra ösvényeit, ez alatt az idő alatt - mint a szövegtől balra lévő kis ikon is jelzi - már háromszor végigjártam az Országos Kéktúra útvonalát. Azt hiszem, összegyűlt már annyi élményem és tapasztalatom, hogy érdemes legyen megosztanom Veled, kedves Olvasóm!

Hann András, aki maga is végigjárta már az Országos Kéktúrát, Túranapló néven podcast csatornát indított, ahová már fel is töltött interjúkat. Ezek a következők:

Amint látható, kéthetente jelennek meg az interjúk. András elmondása szerint ezután is a kéktúrával, túrázással kapcsolatosan kerülnek majd fel beszélgetések a podcast csatornára. Az ezekre az adásokra vonatkozó linkeket is meg fogjátok itt találni. Jó szórakozást kívánok a meghallgatásukhoz!

A Túranapló elérhető a következő helyeken is:


-hörpölin-


Ha rendszeres vendég vagy a honlapomon, kedves Látogatóm, Te is sejtheted, hogy nem szeretem a reklámokat, ezért nem is látsz itt egyet sem! Azonban most mégis kivételt teszek egyetlen reklám erejéig és szeretnék bemutatni Neked egy könyvet!

Nemrégiben jelent meg Tóth Viktória „A KÉK - Túranapló kezdő kalandoroknak” című könyve. És hogy miért ajánlom ezt a kiadványt a figyelmedbe? Már több könyvet is kiadtak az Országos Kéktúráról az elmúlt évtizedekben, de ez a mű ellentétben elődeivel nem a túrázóknak szól elsősorban, hanem azoknak, akik szeretnék megismerni a kéktúrát, a kéktúrázást. Persze rutinos, öreg kéktúrázók is a kezükbe vehetik, és rácsodálkozhatnak a gyönyörű képekre, a szöveget végigolvasva pedig megismerhetik mások gondolatait a Nagy Vándorlásról. A könyv nem olcsó, hiszen 5015 Forint a Bookline webshopjában. Azonban a könyv a szerzőnél is megrendelhető (tvikdesign@gmail.com) 3990 Ft-os áron, vagy 3500 Ft-os akciós áron MÁV START-Klub kártyával! Plusz postaköltség, de személyes atadás is megbeszélhető, névre szóló dedikációval. De miért is ajánlom mégis figyelmedbe?

Tóth Viktória: A KÉK - Túranapló kezdő kalandoroknak

Tóth Viktória: A KÉK - Túranapló kezdő kalandoroknak

Ha alaposan megnézed a fentebbi képet, Te is láthatod, hogy a könyv rendkívül igényes kivitelű, és már a méreteivel is formabontó. Ha belelapozol, ez az érzésed csak megerősödik, hiszen sem a szöveg szedése, sem a tördelése nem hétköznapi. Első pillantásra szemet szúr a bekezdések teljes hiánya, hiszen minden sor kihasználja a rendelkezésre álló teljes teret, és csak olvasás közben jössz rá, hogy a szövegközi kis kék sáv jelzések – amik a kéktúra valóságos útját jelölik fákra, villanyoszlopokra, házfalakra, sziklákra festve – mutatják a gondolatok, vagy ha úgy tetszik, akkor a bekezdések határait. De furcsamódon ez egyáltalán nem csökkenti az olvashatóságot, sőt!

Maga a történet nagyon egyszerű: két egyetemista lány belevág mindenfajta rutin és tapasztalat nélkül az Országos Kéktúrába és két nyár alatt végigjárja a 1128 kilométer hosszú útvonalat. De mégis többet kapsz egy egyszerű túraleírásnál, kedves Olvasóm! Az író őszintén megosztja velünk a tapasztalatait: az első túranapok „szenvedéseit” a túl nehéz hátizsák és túl nagyra tervezett napi távok miatt, a szálláskeresés problémáit, a felszerelés hiányosságait, az eltévedéseket. Az első hét végén a „kimentést”, és a dolgok újragondolását. Aztán néhány nap múltán ismét nekiindulva a távnak már egyre kevésbé kellett a saját bajaikkal törődni, jutott már arra is idő, hogy megcsodálják hazánk legszebb tájait és élvezzék a szinte végeláthatatlan vándorlást a kék jelzéseket követve. Érzések, gondolatok, emléktöredékek bukkannak fel a sorok között, együtt éljük meg a szereplőkkel a kalandjaikat, szinte velük együtt járjuk a kilométereket. Ha figyelmesen olvasol, észreveheted a szövegben megbújó apró tanácsokat, amiket megfogadva Te már felkészültebben vághatsz bele az Országos Kéktúrába.

A könyvben szereplő fényképek csodálatosak! Megtalálhatóak közöttük a két lapon is végignyúló panorámaképek, és vannak egész oldalas fotók is egy-egy szebb helyről. De a nagyobbik részük a túra közben elkapott pillanatokat mutatja: a vándorlás képei hegyen-völgyön keresztül, szieszta és szundikálás az erdei pihenőkben, erdő- és házrészletek, pocsolyában fürdő kisveréb, békalencsés dagonya az erdő közepén, egy különleges erkélykorlát, és még folytathatnám hosszan a sort. Minden kép figyelmet érdemel, nem lehet csak úgy átlapozni őket! Egyáltalán nem sablon tucatképek ezek az egyedi nézőpontjuk miatt! Apró fekete-fehér grafikák tűnnek fel a sorok között: egy cserebogár, egy cincér, gombák, kórók, ráadásul nagyon sok – szinte valamennyi – a kéktúra útvonalán összegyűjthető bélyegzőlenyomat is megtalálható az oldalakon. Csak ízelítőül lefényképeztem két oldalpárt a könyvből, a linkekre kattintva megnyithatóak nagyjából képernyőnyi méretben egy másik lapon:

Tóth Viktória: A KÉK - Túranapló kezdő kalandoroknak Tóth Viktória: A KÉK - Túranapló kezdő kalandoroknak

Két oldalpár a könyvből

Azt hiszem, egyetlen gondolattal írható le az egész könyv: szépet szépen! De mindez nem meglepő, ha azt is elárulom itt az ajánló végén, hogy ez a könyv egy fiatal grafikusnő diplomamunkája! Én megvettem ezt a könyvet az Underground Kiadónál, és szinte le sem tudtam tenni a kezemből; ezt olvasgattam itthon, de velem volt a táskámban, ha dolgozni indultam, hiszen ez volt az olvasnivalóm út közben a buszon, villamoson is! Tiszta szívvel ajánlom ezt a könyvet megvételre, mert hiszem, hogy megéri a belefektetett pénz minden egyes forintját! Egyszerűen ott a helye a könyvespolcokon a Magyarországot, hazánkat bemutató sok egyéb szép könyv, kiadvány mellett!

-hörpölin-


Az Országos Kéktúra részletes útvonala

Az Országos Kéktúra részletes útvonala
Ezt a térképet a 2012-2017 közötti GPS-sel történt útvonalfelmérésem alapján készítettem úgy, hogy a méréssel felvett nyomvonalat rávetítettem a térképre, tehát eléggé pontosnak tekinthető. Ezt a térképet hoztam aztán naprakészre 2020. májusában a térkép készítése óta történt útvonalváltozásokkal. Tudtommal ez a legrészletesebb átnézeti térkép, ami egyetlen lapon ábrázolja az Országos Kéktúra teljes útvonalát az összes pecsételőpontjával együtt! Az alaptérkép a Topográf Térképészeti Kft. engedélyével került felhaszálásra. A teljes méretű kép megnyitásához kattints a térképre! Mérete nagyon nagy: 8544 X 4072 pixel, 9394 kBájt!


Kőszeg - Az Országos Kéktúra áthalad a történelmi belvároson

Kőszeg - Az Országos Kéktúra áthalad a történelmi belvároson is
Kilátás a Tapolcai-medence tanúhegyeire a Kő orrán áthaladó kéktúra ösvényéről

Kilátás a Tapolcai-medence tanúhegyeire a Kő orrán áthaladó kéktúra ösvényéről
Hollókő ófaluja. A kéktúra jelzett útja végigvezet a település főutcáján

Hollókő ófaluja. A kéktúra jelzett útja végigvezet a település főutcáján
A Baradla-barlang jósvafői szakasza. A pénztár kéktúra pecsételőhely

A Baradla-barlang jósvafői szakasza. A pénztár kéktúra pecsételőhely
Füzér vára. Kilátás az Országos Kéktúra ösvényéről a várhegyre

Füzér vára. Kilátás az Országos Kéktúra ösvényéről a várhegyre

2003-ban, 44 évesen kezdtem bele a kéktúra legismertebb szakaszának, az Országos Kéktúrának (röviden: OKT) a teljesítésébe az akkor 12 éves fiammal együtt. Természetesen szinte rögtön elkezdtük a kéktúrával foglakozó honlapok keresését az interneten, és csodálkozva, sőt, némileg megdöbbenve vettük tudomásul, hogy akkor még nem léteztek kéktúrás honlapok! Persze már voltak akkor is képtárak, ahová a kéktúrázók feltöltötték a képeiket, de nem léteztek frissnek mondható útvonalleírások, szintmetszetek, általános információforrások.


2004-ben indítottuk útjára ezt a honlapot, akkor még csak néhány oldalnyi leírással és pár tucat fényképpel. Az azóta eltelt évek alatt persze egyre duzzadt az ide feltöltött anyag mennyisége, hiszen 2006-ban befejeztük az Országos Kéktúra bejárását, majd belefogtunk a Kék Kör egy másik szakaszába, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrába (röviden: RP-DDK, vagy egyszerűen csak DDK) is. Közben a fiam felnőtt és abbahagyta a túrázást, így aztán már egyedül fejeztem be a Dél-Dunántúli Kéktúrát és kezdtem bele ezzel párhuzamosan az Országos Kéktúra újabb, második teljesítésébe, amit 2011 szeptemberében fejeztem be, hogy aztán belevágjak harmadszorra is.


Mindebből láthatod, kedves Látogató, hogy a kéktúrázás hobbiból szenvedéllyé nőtt nálam, és legfontosabb feladatomnak azt tekintem, hogy az élményeimet másokkal is megosszam, másokat is rávegyek arra, hogy hátizsákot ragadva nekiinduljanak a hegyeknek-domboknak, erdőknek-mezőknek! Mert túrázni, kéktúrázni jó! Kizökkent a hajtós, elfoglalt hétköznapok mókuskerekéből, közelebb visz a természethez, fizikai, szellemi felfrissülést ad! A túráimon töltődöm fel annyi energiával, hogy aztán a munkámhoz visszatérve újra a nyakamba vegyem az igát és néhány hétre megint beálljak a taposómalomba.


Természetesen minden túrámról elkészültek a túraleírások, ezek megtalálhatóak a honlap OKT és a DDK fejezeteiben. De nem csak túraleírások olvashatók itt a honlapon, egyebek között megtalálható az OKT és DDK teljes útvonalának szintmetszet gyűjteménye, külön fejezetet kapott a már több tucat nagyfelbontású panorámaképet tartalmazó gyűjtemény, a Rockenbauer Pál életét bemutató oldal, az állandó fejlesztés alatt álló fényképalbumok gyűjteménye, és az általános információk fejezete.


A honlap felépítése azt hiszem eléggé egyszerű: a fenn található gombok segítségével tudsz választani a Kék Kör három szakasza, vagyis az Országos Kéktúra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra között. Az alattuk lévő gombsorral lehet kiválasztani a témaköröket. A kéktúrák közötti átkapcsolás bármelyik aloldalon lehetséges, ilyenkor a másik kéktúra mozgalom főoldalára jutsz. Tavaly óta a Kéktúra Honlap már nem csak a kéktúrázással foglalkozik, mivel belevágtam a Közép-dunántúli Piros túrába, és túrakerékpárral is elkezdtem járni az országot. Önálló oldalt kapott tehát a Dunazug300 Kerékpáros Jelvényszerző Túramozgalom és az Országos Kerékpáros Körtúra is.


Mint már említettem, ez a honlap volt az első az interneten, ami a kéktúrázással foglalkozott, de azóta már több másik oldal is indult, ezek közül szeretnék néhányat ajánlani a Linkek menüpontban. Éppen e sorok írása közben születik meg a Magyar Természetbarát Szövetség, vagyis a kéktúra gazdájának honlapján az Országos Kéktúrával foglalkozó fejezet, ennek a bővítésén én is dolgozom, azt hiszem, érdemes oda is ellátogatnod. A pecsételő pontokkal kapcsolatos részletes információkat és a túraszakaszok leírásait állandóan frissítjük, így próbáljuk naprakészen tartani őket.


Nem szeretnélek hosszan és feleslegesen terhelni a sóderemmel, kedves Látogatóm, ezért jó szórakozást kívánok, és kérlek, válogass tetszés szerint a menüpontok között!



Horváth Béla
horvabe@freemail.hu






CÍMLAPTÉMÁK

Fejlemények a sárga útvonaljelző táblák ügyében

Alig több mint egy hónapja írtam a Kék Kör útvonalai mellett elhelyezett jelzőtáblák ügyében, most már az MTSZ is megszólalt és nyilványosságra hozta a táblákra felkerülő új információkat.
2020. április 5.

Most akkor túrázzunk, vagy ne?

2020. március 27-én megjelent a kormány 71/2020-as rendelete, amely részleges kijárási korlátozásokat léptet érvénybe a koronavírus járvány terjedése miatt. Szabad-e túráznunk, kéktúráznunk ezután, vagy pedig otthon kell ezentúl maradnunk?
2020. március 28.

Kéktúrázás és a koronavírus

Milyen hatással lesz a túrázásra a haznákban is terjedő COVID-19 koronavírusjárvány? Nézzünk körül a környezetünkben és vonjuk le a következtetéseinket!
2020. március 14.

Újra felépítik a zsíroshegyi turistaházat?

A solymári önkormányzat megvásárolta a romosan álló ház telkét, és most a turistaház újjáépítését tervezi. Megéri újra felépíteni a házat és vajon prosperálni tud-e csakis a túrázók által generált bevételből? Példamutató lehet-e ez a beruházás?
2020. március 8.

A Kék Kör mentén elhelyezett sárga táblák információiról

Már évek óra irritálja a kéktúrát járók szemét a sok lényegtelen, vagy akár félrevezető információt taratalmazó sárga útirányjelző nyíl. Mi lesz ezeknek a sorsuk, fog velük bármi is történni a jövében?
2020. március 1.

Megszüntetik az erdőbe kihelyezett szemétgyűjtőket?

Egyre több helyen elhangzik, hogy fel kell számolni az erdőkbe kihelyezett szemetes edényeket és mindenki vigye haza a szemetét. Tényleg tisztább lenne ettől majd az erdő? És ha igen, akkor milyen módon?
2020. február 16.

Hogyan kerülhetett be az Országos Kéktúra a NatGeo 25 legjobb ajánlata közé?

A National Geographic a 2020-as év 25 legjobb uticélját bemutató cikk az Országos Kéktúrát is ajánlja, hogy az olvasók járják végig a teljes útvonalat, illetve egy hosszabb-rövidebb szakaszát. Hogyan kerülhetett ebbe az elit társaságba kedvenc túraútvonalunk?
2020. február 8.

Hogyan igazoljunk a pecsételőfüzetekbe?

Kéktúra ellenőrként sok igazoláshiányos, vagy helytelenül vezetett kéktúra igazolófüzettel találkozom a munkám során. Ebben a cikkben a leggyakrabban előforduló hibákra szeretném felhívni a honlapot olvasók figyelmét.
2020. február 2.

Az Országos Kéktúra útvonalmódosításairól

Egyre több kéktúrázó érzi azt, hogy az utóbbi időkben nagyon megszaporodtak az útvonalváltozások az Országos Kéktúra nyomvonalán. Ez valóban így van, nézzük hát ennek az okait és vizsgáljuk meg, tudunk-e tenni valamit ez ellen!
2020. január 26.

2019-ben rekordot döntött az Országos Kéktúra teljesítők száma!

Az ezredforduló óta egyre többen teljesítik az Országos Kéktúrát, 2019-ben először lépte túl a számuk a 400-at. Mi lehet az oka annak, hogy egyre népszerűbbé válik a kéktúrázás? Egy kis gondolkodással érdekes megállapításokra juthatunk!
2020. január 19.

Mit, hol találsz a megújult Kéktúra Honlapon?

2019-ben eléggé belecsaptam a lecsóba és hirtelen felindulásból gyökeresen átalakítottam ennek a honlapnak a felépítését és kinézetét. Ebben a fejezetben megpróbálom leírni, hogy mit, hol találsz most a honlapon.



FEJLEMÉNYEK A SÁRGA ÚTVONALJELZŐ TÁBLÁK ÜGYÉBEN

Alig több mint egy hónapja írtam a Kék Kör útvonalai mellett elhelyezett jelzőtáblák ügyében, akkor a bizakodásomnak adtam hangot, hogy letelt a kihelyezésüktől számított öt év türelmi idő, és hamarosan valami biztosan történni fog ezek ügyében. Sohasem hittem volna, hogy ekkora jóstehetség bújik meg bennem, ugyanis április 3-án megjelent egy, a táblákkal foglalkozó cikk a Magyar Természetjáró Szövetség honlapján (http://mtsz.org/cikk/kisokos_az_utjelzotablakhoz).

A cikk a fentebbi linkre kattintva elolvasható, emiatt nem is szeretném azt a teljes terjedelmében ide berakni, de azért szaladjunk végig röviden rajta, csak a leglényegesebb gondolatokat kiemelve! A lényeg a cikk legutolsó bekezdése, ezt teljes terjedelmében idézném, ugyanis ebben van a vitamin:

„Napjainkban, a Bükkben már elkészült, a további tájegységeken pedig javában zajlik a 2015-ben kihelyezett útjelző táblák felülvizsgálata és karbantartása a helyi természetjáró egyesületekkel együttműködve. Helyismeretük és tapasztalatuk mérvadó a tervezett oszlophelyek és célpontok véglegesítésében. A még használatban lévő, de lecserélésre váró táblákat könnyű megkülönböztetni a már felülvizsgáltaktól: a régieken az oszlophely neve alatt koordinátákat találunk (7.kép) a tengerszint feletti magasság helyett (8.kép).”

Egy már átalakított oszlop az István-kúti erdészház mellett

Egy már átalakított oszlop az István-kúti erdészház mellett (a kép az MTSZ honlapjáról, a hivatkozott cikkből lett átvéve)

Nos, véleményem szerint ezt a projektet rögtön így kellett volna kezdeni, vagyis az adott tájegység természetjáróinak a bevonásával. Az ő helyismeretük, és tapasztalatuk tényleg nagyon fontos a táblák információtartalmának összeállításában! Említést tesz a szöveg arról is, hogy lehet megkülönböztetni egymástól a régi, és a már felülvizsgált, átalakított tartalmú táblákat. A régi oszlop fejtábláján (helymeghatározó tábláján) az adott pont földrajzi koordinátái szerepeltek a név alatt, most viszont a tengerszint feletti magassága.

Én úgy gondolom, egy hétköznapi túrázó számára egy adott hely koordinátái pont olyan lényegtelenek, mint a tengerszint feletti magassága, elegendő lett volna ezen a táblán a hely nevét és a táblaoszlop azonosítóját feltüntetni, hiszen ez alapján lehet hivatkozni rá. De azért sikerült az azonosító számot olyan bolhányi karakterekkel rányomtatni, hogy azt csak jó nehezen lehessen kibogarászni pár év múlva, amikor már a szöveg kopni, fakulni kezd. Na, mindegy, nézzük tovább a cikket, most már az elejétől haladva!

A fejtábla alatt közvetlenül két ellentétes irányba mutató nyilazott tábla van elhelyezve, a két irányba eső legközelebbi pecsételőpont nevével és távolságával! Nagyon jó! Egy kéktúrázó számára a pecsételőhelyek a mérföldkövek, egy adott túráján a pozícióját mindig ezekhez viszonyítja! Ezek tényleg nagyon fontos információk, legfelül a helyük!

Ezek alatt a táblák alatt következnek az útvonaltól legfeljebb 50 méterre található látnivalók, nevezetességek irány- és távolságmutató táblái, illetve a távolabbiak esetén kiírva, hogy a letérési pont került jelzésre. Persze ilyenkor jó lenne, ha a letérő út jelzését is feltüntetnék, de az bizony hiányzik! Oké, ennyire azért ne legyünk már kákán is csomót keresők! Egyébként nagyon jó szűrési feltétel ez az ötven méteren belüli elhelyezkedés, ugyanis a kéktúrázó nem csak úgy kódorog az erdőben, hanem célirányosan az útvonalat szeretné elsősorban végigjárni és minden letérést, hosszabb-rövidebb kitérőt ennek a szándéknak rendel alá!

Végül (és utolsósorban) következik a mintának kiszemelt istván-kúti oszlopon a regéci tömegközlekedési csatlakozási lehetőség említése, de az is jól eldugva a Regéci várhoz vezető letérés távolságát jelző információ alá! Szerintem ezt nem szabadna ennyire eldugni, ennek a helye feljebb lenne, rögtön a pecsételőpontok távolságát jelző nyilak alatt! De mondjuk azt, hogy rendben, a lényeg az, hogy feltüntetésre került! Na de akkor hol marad a másik irányban a legközelebbi tömegközlekedési lehetőség jelzése? Ha már egyszer feltüntették a táblán a regéci buszmegállót, akkor hol marad a makkoshotykai megemlítése? Lehet, arra gondoltak a tervezők, hogy úgyis minden településen van buszmegálló, minek azt külön feltüntetni? Ez is egy védhető álláspont, de akkor legyenek következetesek önmagukhoz!

A cikk megemlíti még az útvonaljelző betonoszlopokat is. Ezeknek az útvonaljelzőknek ott van létjogosultságuk, ahol nincsenek olyan tereptárgyak (fák, oszlopok, házak, nagyobb sziklák, stb.), melyekre fel lehetne pingálni a turistajelzéseket. Nagyon jó elgondolás, kár hogy ez nem tudott úgy megvalósulni, ahogy szerették volna! Pont ezeknek a betonoszlopoknak a kihelyezése után jártam végig az Alföldi Kéktúrát 2016-ban, és tapasztalatból mondom, ezek a legritkább esetben helyezkednek el mezőkön, szántók és megművelt táblák között, vagyis pont ott, ahol a kéktúrázóknak szükségük lenne rá! A legtöbbet erdőkben láttam belőlük, ahol teljesen feleslegesek, hiszen a fák mellett állnak, melyekre amúgy sokkal feltűnőbb jelzéseket lehet festeni szemmagasságban.

Betonoszlopok az erdőben. Ennek így nincs sok értelme.

Betonoszlopok az erdőben. Ennek így nincs sok értelme (saját felvétel)

A miérten már a hosszú alföldi sík meneteken is elgondolkodtam. Végül arra jutottam, nagyon nehéz lehet ezeket az oszlopokat a földek tulajdonosaival, bérlőivel elfogadtatni, hiszen a földutak szélén elhelyezve azokat akadályozhatják a széles mezőgazdasági járművek (vető- és aratógépek, szélesebb ekék, stb.) közlekedését, viszont az úttól picit távolabb téve őket már bekerülnének a megművelt területekre, ahol még nehezebb lenne kerülgetni őket. Ráadásul el is tűnnének a növekvő búzában, kukoricában, ahol aztán a láthatatlanságuk folytán tényleg veszélyesek lennének a földművelő gépek számára!

Na, most már épp eleget morgolódtam, be is fejezem ezt a posztot! Az a véleményem, hogy bár a táblák ügye elmozdult egy pozitív irányba, de még sok tennivaló van ezekkel kapcsolatban!




MOST AKKOR TÚRÁZZUNK, VAGY NE?

Tegnap megjelent a Magyar Közlönyben a kormány 71/2020 (III. 27.) rendelete, ami elrendeli Magyarországon a járványveszély miatt a kijárás korlátozását, felsorolva azokat a megengedett tevékenységeket, melyek végett elhagyhatjuk az otthonunkat a járvány ideje alatt is. A Magyar Közlöny fent nevezett száma IDE kattintva megtekinthető. A mintegy két A4-es oldal nagyságú rendeletből idézem a turistákat érintő részeket:

1. § (1) Mindenki köteles más emberekkel a szociális érintkezést – a közös háztartásban élők kivételével – a lehető legkisebb mértékűre korlátozni, és a másik embertől lehetőség szerint legalább 1,5 méter távolságot tartani.
(2) Az (1) bekezdést a tömegközlekedés során is alkalmazni kell.
...
3. § A lakóhely, a tartózkodási hely, illetve a magánlakás elhagyására az e rendeletben meghatározott alapos indokkal kerülhet sor.
4. § (1) A 3. § szerinti alapos indok:
...
d) az egyéni szabadidős sporttevékenység, szabadidős célú gyalogos közlekedés az 5. § szerint,
...
5. § Egyéni szabadidős sporttevékenység, szabadidős célú gyalogos közlekedés külterületen, valamint a települések belterületén – lehetőség szerint a zöldterületeken – egyedül vagy ugyanazon háztartásban élőkkel közösen folytatható azzal, hogy másoktól legalább 1,5 méter távolságot kell tartani.

Na, kérem szépen, itt egyértelműen le vagyon írva minden! Tehát lehet egyéni szabadidős sporttevékenységet folytatni, és ebbe a túrázás – akár egymagunkban, akár pedig a családunkkal együtt – belefér! Amit nem enged meg a kormányrendelet, az a szervezett túrázás, például a teljesítménytúrázás (ahol egy-egy rendezvényen akár több száz, esetenként több ezer túrázó is összejöhet), és így a tömeges megfertőződés valószínűsége magas lehet.

A 2008-as Szent István Vándorlás csapata 1.

A 2008-as Szent István Vándorlás csapata 1.

Nem engedi meg azonban a rendelet az ismerősök, barátok közös túramegmozdulásait sem, létszámtól függetlenül! Tehát elvileg két barát, túratárs sem indulhat együtt közös kirándulásra, hiszen nem közös háztartásban élők. Ugyanez vonatkozik olyan rokonok közös túrázására is, akik nem élnek együtt, egy háztartásban! Így belegondolva ez érdekes, a rendelet alkotója sem gondolhatta végig a rokoni kapcsolatok minden aspektusát. Mindenesetre egy esetleges ellenőrzés, igazoltatás esetén a lakcímkártyán feltüntetett megegyező cím egyértelművé teszi a helyzetet, míg egy bemondásos rokoni kapcsolat egyáltalán nem ellenőrizhető!

Most hogy tisztáztuk, kik indulhatnak együtt túrázni, nézzük meg, hogyan ajánlatos ezt megtenniük, ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogyan jutunk el otthonról a túránk helyszínére, és hogyan térünk onnan haza! Az első paragrafus megengedi a tömegközlekedés használatát, de erősen korlátozza a járműveket használók számát! A másfél méteres távolság tartása a többi utastól azt jelenti, hogy egy 40-50 fő befogadására alkalmas helyi, vagy helyközi buszon legfeljebb 10-15 ember utazhat egy időben! Ugyanez igaz a villamosokra és a vonatokra is. Hagyjunk hát lehetőséget azoknak az utazására, akiknek tényleg nincs más lehetőségük erre, és mégis fontos az utazás a számukra, mi pedig ne használjuk ezeket a járműveket!

Tehát ez esetben marad az egyéni közlekedés! Itt gyakorlatilag csak egyetlen lehetőség merülhet fel: ez pedig a személygépkocsi! Ezzel a módszerrel szinte teljesen elkerülhetjük az utazás közbeni fertőzést/megfertőződést is! Persze ekkor is érdemes betartani bizonyos elemi óvintézkedéseket. Lakott területen haladva húzzuk fel az ablakokat, zárjuk le a külső légbeszívást, kapcsoljuk át a szellőzést belső keringtetésre. Utazás közben minimalizáljuk a másokkal való érintkezést, ne álljunk meg pihenni forgalmas pihenőhelyeken, lehetőleg ne használjuk ezek közös helyiségeit, mosdóit, WC-it sem! Figyeljünk a parkolásnál, igyekezzünk megfelelő oldaltávolságot tartani a többi autótól.

Túrázás közben is érdemes pár dologra figyelemmel lenni. Ha másokkal találkozunk a turistautakon, igyekezzünk félre húzódni, tartsuk a rendeletben előírt másfél méteres távolságot a többi erdőjárótól. Ugyanez érvényes az erdei pihenőkre is, ne üljünk le más csoportok közvetlen szomszédságában, ne fogjunk meg olyan tárgyakat, melyeket mások is megérinthettek közvetlenül előttünk. Ha ezt semmiképpen nem kerülhetjük el, használjuk a magunkkal vitt kézferőtlenítőt!

A 2008-as Szent István Vándorlás csapata 2.

A 2008-as Szent István Vándorlás csapata 2.

A múzeumok, kiállítások a járványveszély miatt amúgy is már napok óta zárva tartanak, de figyeljünk arra is, hogy kilátókban, más érdekes helyszíneken is kerüljük a torlódást, nagyobb csoportosulások spontán kialakulását. Ne menjünk a turisztikailag felkapott helyekre, a kirándulók által is látogatott helyeket (pl. Normafa, Dobogókő, Kékestető) érdemes elkerülni, inkább válasszuk a ritkábban járt utakat, ösvényeket. Felmerül a kérdés, hogy használjunk-e túra közben maszkot? A kormányrendelet erről nem intézkedik, a hivatalos álláspont szerint (az egyik sajtótájékoztatón az országos tisztifőorvos asszony szájából hangzott el) nem szükséges a maszk viselése a hétköznapi életben! Ettől függetlenül bárki hordhatja, de a véleményem az, hogy többek között azért megyek az erdőbe, hogy érezzem a fű, a fák, a virágok illatát, és ezt az élményt nem szeretném egy álarc viselése miatt elveszíteni!

És még egy dolog! Már számtalan statisztika kimutatta, hogy a kornavírus általi fertőzés annál súlyosabb lefolyású, minél idősebb a beteg! A 65 év felettieknél a legkockázatosabb a megbetegedés, esetükben nagyságrendekkel magasabb a betegség súlyos elfolyásának kockázata, és az elhalálozás, mint egy középkorú, esetleg még fiatalabb személy esetén. Tehát ha öregségi nyugdíjasak vagyunk, maradjunk otthon és ilyen korú családtagunkat se hívjuk túrázni! Legyünk felelősséggel önmagunk és családunk iránt!

Ejtsünk pár szót a kerékpározásról, kerékpáros túrázásról is! Ha lakhelyünktől távolabb szeretnénk kerékpározni, ebben az esetben is kerüljük a tömegközlekedést az uticélunk megközelítésekor, illetve az onnan hazautazáskor. Utazzunk inkább saját személygépkocsival, szállítsuk a kerékpárt, kerékpárokat az erre célra szolgáló, autóra felszerelhető rögzítőkön. Természetesen a rendelet értelmében most is csak közös háztartásban élők indulhatnak közös túrákra és túra közben most is igyekezzünk tartani a távolságot másoktól, a többi úton haladótól.

Felmerül a kérdés, hogy általános erőnléti edzésként használhatjuk-e naponta a kerékpárunkat a lakóhelyünk közelében? A rendelet szerint igen, én magam is így teszek, azonban erre a legkevésbé fogalmas, hajnali órákat használom, természetesen megfelelő világítással, fényvisszaverőkkel felszerelkezve! Ügyeljünk arra, hogy a kerékpárunk teljesen feleljen meg az előírásoknak!

Úgy gondolom, ha a fentebb összegyűjtötteket betartjuk, nem veszélyeztetjük sem a saját, sem a mások egészségét! További szép túrákat kívánok mindenkinek, és egy dolgot ne feledjünk: ahogy a járványügyi helyzet egyre súlyosabb lesz, a szabályok is egyre szigorúbbak lehetnek! A jelenleg érvényben lévő kormányrendelet eléggé megengedő az irányunkban, de ez a jövőben még változhat! Mindenesetre, amint valami változás a tudomásomra jut, arról tájékoztatni foglak benneteket ezen a fórumon!




KÉKTÚRÁZÁS ÉS A KORONAVÍRUS

Néha rá szoktam nézni a honlap statisztikájára és pár napja egy érdekes dolgot vettem észre benne. Általában a márciusi hónapot a látogatottság enyhe, de folyamatos emelkedése jellemezi, hiszen a hóvirághoz hasonlóan ilyenkor szoktak a kéktúrázók is nagy tömegben előbújni – ha nem is a földből, de a kényelmes, meleg lakásaikból – és feltűnni az erdőkben. Azonban most, amikor ránéztem a statisztikára, egyből a szemembe ötlött a látogatottság drámai visszaesése. Nem kell messzire menni az okok keresésében, hiszen a koronavírus járvány hazai megjelenése pontosan egybeesett a látogatók számának csökkenésével!

Mondhatnánk azt, hogy mindenkinek a legkisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy a honlapon szörfölgessen és a túraleírások között szemezgessen valamilyen úti célt keresve magának, de szerintem ez nem ilyen egyszerű! Az alábbi táblázatban az elmúlt nyolc év márciusi napjaira számolt átlaglátogatottságot láthatjátok (lila oszlop) összehasonlítva az idei, márciusi látogatók számával (sötétkék oszlop). Látható, hogy az átlaghoz képes nagyon jó kezdés után a látogatók száma erősen visszaesett. Próbáljunk ennek a trendnek is a mélyére nézni!

Márciusi honlaplátogatottság

Márciusi honlaplátogatottság. Lila színnel a 2012 és 2019 közötti márciusi napi átlag, kékkel az idei látogatottság látható.
A képre kattintva az nagyobb méretben is megnyitható!

Úgy gondolom, nagyon sokan nézzük a televíziós hírműsorokat és netes hírportálokat (politikai beállítottságtól függően természetesen más-más lapokat és adásokat, de ebbe ne mélyedjünk bele), és azokból próbálunk tájékozódni és levonni a következtetéseinket. Nekünk itt Európa közepén kis szerencsénk volt eddig, más országokban már régebben kitört a járvány, nálunk csupán pár napja jelentek meg az első esetek. Ilyenkor adja magát matematikai szóval élve az extrapolálás, vagyis a külföldi adatok ismeretében való előre gondolkodás.

Kínában tört ki a járvány az újév első napjaiban, ott úgy néz ki, most kezd normalizálódni a helyzet, két és fél hónappal később. Ezt valószínűleg a drákói intézkedéseknek és az azonnal bevezetett karanténnak köszönhetik. A kontinensnyi ország egyszerre cselekedett, szigorú rendeleteket hoztak, és ennek meg is lett az eredménye! Ha okosan cselekszünk, nálunk is lehet ilyen a menetrend. Tehát extrapolálva a kínai eseményeket optimális esetben talán május vége felé törhet meg a járvány lendülete idehaza.

Nyugat-Európában még felfutóban van a megbetegedések száma, nem látszik még a remény sem arra, hogy a fertőzések száma csökkenjen. Ráadásul az európai országok nem összehangoltan cselekednek, a vészhelyzeti terveiket sem hangolták össze, sok helyen látszik az ad hoc döntésekből származó összevisszaság. Általánosságban elmondható, hogy nálunk sem jobb a helyzet, általában a szakértelem helyett itt is a politika irányít, tehát nálunk is elhúzódó válságra lehet számítani. Ebből következően a kínai két és fél hónapot nyugodtan megduplázhatjuk, és nyár vége előtt nem várhatunk javulást!

Nagyon sokan végigjárhattuk ezt a gondolatmenetet, ennek megfelelően cselekszünk. Most a legfontosabb a családunk, a szeretteink védelme. És ha ezt a legkönnyebben úgy tehetjük meg, hogy visszabújunk a biztonságosnak vélt csigaházainkba, akkor ezt tesszük. És ez nem csak a számunkra jó, hanem a felebarátaink számára is, hiszen esetleges tünetmentes fertőzöttekként nem hurcoljuk szerteszét az országban a vírusainkat.

A most következő hónapokra gyökeresen át kell alakítanunk az életünket, munkahelyeink most próbálják kialakítani az otthonról történő munkavégzés feltételeit (ahol ez egyáltalán lehetséges), hogy az izolációval megtörhessük a járvány terjedésének lendületét. Ráadásul az olasz állapotokhoz hasonlóan nálunk is számolni kell az országon belüli utazások korlátozásával, tehát csak indokolt esetben utazhatunk el az otthonainktól távol, hazánk más részeire. És ahogy ezt már fentebb írtam, a helyzet akár nyár végéig sem változhat számottevően. Ez tehát az idei túrázás, kéktúrázás lendületét is meg fogja törni!

Most nem tehetünk mást, mint hogy várjuk a helyzet jobbra fordulását. De addig is hiszem, a látogatók visszatérnek néhány héten belül, hiszen ismerjük a szólás-mondást a reményhalról, amely köztudomásúlag mindig utolsóként pusztul el! Ráadásul a házi karanténban eltöltött hetekben úgyis jut majd idő a neten való lógásra is! Tehát úgy számítom, a honlap látogatottsága az átmeneti visszaesés után hamarosan emelkedni fog!




ÚJRA FELÉPÍTIK A ZSÍROSHEGYI TURISTAHÁZAT?

Egy érdekes cikkre hívták fel a figyelmem néhány nappal ezelőtt: a Solymár online hírportál információi szerint az önkormányzat 2016-ben megvásárolta az évtizedekkel ezelőtt lepusztult és jelenleg elhagyatottan álló zsíroshegyi turistaház romos telkét és a ház felújítását tervezi elsősorban pályázati pénzekből.

Ha valaki már kirándult Budapest környékén, több turistaház romjaival is találkozhatott, csak az Országos Kéktúrát járva érinthette a Nagy-szénás csúcsa alatt állót, a kevély-nyergit és a cikkben említett zsíroshegyi romokat is. De hogyan pusztulhattak el ezek a szép helyeken álló turistaházak? A történetük röviden az, hogy a II. Világháború előtt egyesületi kezelésben álló házak jól prosperáltak, de a háború után államosították azokat, majd a Turistaházakat Kezelő Vállalathoz (TKV) kerültek, ahol a folyamatos karbantartás híján az állapotuk egyre csak romlott. A Budapest környéki turistaházak többsége már nem érhette meg a rendszerváltást.

A zsíroshegyi turistaház az 1960-as években

A zsíroshegyi turistaház az 1960-as években. A fénykép a hivatkozott cikkből van átvéve.

Minden tiszteletem a solymári önkormányzaté, ahol fantáziát látnak a turistaház újjáépítésében, és úgy gondolják, rentábilisan tudják majd üzemeltetni és fenntartani azt. Nézzük meg, jól gondolják-e mindezt a solymáriak? Lássuk először, vannak-e a környéken más turistaszállások, melyek elvonhatják a forgalmát? Azonnal belátható, hogy a fentebb már említett TKV „áldásos” tevékenységének hála a ház hiánypótló lesz, hiszen egyelőre a főváros környékén a Budai-hegységben és a Pilisben nincs más, folyamatosan elérhető turistaszállás!

Második kérdés, hogy lesznek-e vendégek a házban? Mivel az Országos Kéktúra pont a felújítandó ház mellett halad el, a kéktúrázók garantáltan be fognak térni, de lássuk be, ők maguk nem tudnak akkora forgalmat generálni, ami el tudna tartani egy komplett, állandó személyzettel rendelkező szállást! Itt meg kell célozni a környéken kirándulókat is! Jó példa erre a dobogókői turistaház, ahol a ház előtti rendszeres bográcsozással a hegyen hétvégén sétálgató több száz embert meg lehet fogni. Kiváló hasznosítás lehet még az erdei iskola is, ekkor pont a turisztikailag gyengébb tavaszi és őszi időszakban lehetne állandó bevételre szert tenni.

Néhány éve már nem is látszottak az elhanyagolt telken álló ház romjai

Néhány éve már nem is látszottak az elhanyagolt telken álló ház romjai

Maga a turistaház nagyon jó helyen fekszik: a lakott terület szélén, tehát áruellátása kisteherautókkal, furgonokkal folyamatos lehet, a környék szép kilátást nyújtó pontjai pedig rengeteg turistát, kirándulót vonzanak. Van a szomszédságában villany, víz, csatornahálózat, tehát közművekkel is könnyen ellátható. Szóval ebben sincs hiba és elmondható: vétek lenne egy ilyen lehetőséget kihasználatlanul hagyni! Inkább az a furcsa, hogy ez eddig még senkinek nem jutott az eszébe!

És most nézzünk egy kicsit távolabb! Egyre népszerűbb a kéktúrázás, 2019-ben már meghaladta a 400 főt a teljesítők száma, és az eladott igazolófüzetek számából látható – ami több ezerre tehető évente –, hogy folyamatosan emelkedik azok száma is, akik belefognak. Tehát a szálláskeresők száma is csak nőni fog! A börzsönyi szakaszt nagyon könnyű szakaszolni az útba eső három turistaház között, aki két nap alatt akar átvágni a hegyeken, az a Kisinóci turistaházban kereshet szállást magának, aki pedig inkább három napra szeretné osztani az utat (kisgyerekes családok, idősebbek, stb.), azok pedig Törökmezőn és a Nagy-Hideg-hegyen tudnak megszállni. Ki lehetne-e alakítani egy ilyen turistaház rendszert Budapest környékén is?

A turistaház romjai közelről

A turistaház romjai közelről

A válasz határozottan igen! A Gerecse és Dorog felől érkezve adná magát első szállásként a klastrompusztai volt turistaház (ami sajnos, 2004-ben bezárt), tőle nagyjából egy napi járóföldre lesz majd a zsíroshegyi ház. Innen továbbindulva már létezik a hármashatárhegyi turistaház (jelenleg állandó személyzet nélkül, kulcsosházként), majd a sorban a kevély-nyergi ház következne, aminek a helyén most egy bozóttal benőtt kőhalom áll csupán. Ennek újjáépítése kissé nehezebb dió, hiszen ott semmilyen közmű nincs (ez az engedélyezés miatt problémás), de ugyanez igaz az Ágasvár turistaházra is, aztán milyen jól prosperál: éppen most újították fel! A Kevély-nyeregből továbbindulva egy nézelődős túra végén érkezünk fel Dobogókőre, ahol reneszánszát éli az öreg turistaház, onnan pedig már egy nap alatt elérhető a Dunakanyar!

Tehát a feladat adott: az egyre népszerűbb túrázás, kéktúrázás számára építsük vissza a lerombolt Budapest környéki turistaházakat, és adjuk vissza a funkcióját a klastrompusztai háznak is! Így létre tudnánk hozni egy olyan turistaház láncolatot a Pilisben és a Budai-hegységben, amelyek kézről-kézre adhatnák a tájegységen áthaladó kéktúrázókat 100 kilométeren keresztül, és kiszolgálhatják a helyi kirándulók igényeit is! Ráadásul, ha Visegrádon, vagy Nagymarosan is létrehoznánk egy olcsó, áraiban a turisták zsebeihez szabott szállást, akkor Dorogtól Nógrádig végigjárhatnánk úgy az Országos Kéktúrát, hogy csakis turistaházakban szállnánk meg!




A KÉK KÖR MENTÉN ELHELYEZETT SÁRGA TÁBLÁK INFORMÁCIÓIRÓL

Ez már évek óta létező probléma, de állandóan indulatokat gerjeszt a kéktúrát járók között, én is több levelet kaptam már a honlap olvasóitól ebben az ügyben. Lássuk akkor röviden, miről is van szó!

Jaj Istenem! Bakonybélbe jutok, ha balra indulok, és akkor is, ha jobbra megyek?

Jaj Istenem! Bakonybélbe jutok, ha balra indulok, és akkor is, ha jobbra megyek?

A Magyar Természetjáró Szövetség 2014-ben kezdte pályázatokon elnyert pénzekből a Kék Kör és a körülötte lévő túrázós infrastruktúrák fejlesztését. Ennek a munkának volt egy része az információs táblák kihelyezése is. Ezek egy része a több négyzetméteres kéktúra és tájegységi ismertető táblák létrehozása volt (na, ezek információtartalmának is lehetne egy posztot szentelni), a másik része pedig a sárga irány- és távolságjelző jelző nyilak kihelyezése volt az útvonal mentén, főként útelágazásokban.

Tehát 2015 folyamán megjelentek a szóban forgó, faoszlopokra szerelt irányjelző nyilak az útvonal mentén, a kéktúrázóknak pedig az álluk is leesett ezek információi miatt! Egy kéktúrázó számára mik a legfontosabbak? Merre és milyen messzi van a legközelebbi pecsételőpont, település, tömegközlekedési megállóhely (buszmegálló, vasútállomás). Ha ezen információk feltüntetése mellett jut még hely és energia egyéb információk közlésére, akkor merülhet fel egy-egy érdekesebb helyszín, látnivaló jelzése is, de akkor is szigorúan az útvonalra koncentrálva, és tényleg csak a legritkábban az útvonaltól messzebb fekvő látnivalót bemutatva.

De erre megvannak a Magyar Természetjáró Szövetség által kidolgoztatott irányelvek is, ahol példákkal is illusztrálva bemutatják az ilyen típusú táblák megszerkesztésének és kialakításának elvét és módját. Nagyjából az ebben foglaltakat várják el a túrázók is, hiszen erre van szükségük, ezért volt óriási meglepetés a kihelyezett táblák által közölt információ milyensége! Végigböngészve azokat sok mindent megtudhattunk ugyanis olyan dolgokról, amik az átlagos kéktúrázókat egyáltalán nem érdeklik, viszont a fentebb felsorolt lényeges dolgok szinte teljesen hiányoztak róluk! További problémát jelentett az is, hogy a túra útvonalától távolabbi látnivalók feltüntetése esetén nem jelezték a túrázóknak, hogy ezeket a kéktúra útvonalán nem fogják tudni majd elérni. Sőt, ilyenkor a kék sáv jelzés alkalmazása a szöveg mellett félrevezető!

Útirányjelző nyilak a Kiskunságban

Útirányjelző nyilak a Kiskunságban. Itt csupán egyetlen lényeges infó van: a Petróczi iskola iránya és távolsága (pecsételőhely ugyanis)

A felháborodás óriási volt, és a Magyar Természetjáró Szövetség ráadásul elkövette azt a hibát is, hogy nem reagált érdemben a különböző fórumokra beírt panaszokra. De hát mi is okozta ezt a problémát? Elsődlegesen két tényezőre vezethető ez vissza: egyrészt ez a szövetség által alkalmazott adatbázis hibája volt (ezeket az információkat tartalmazta), másrészt a számítógép által generált táblák ellenőrzését még a legyártásuk előtt nem bízták szakértőkre. Pedig nem kellett volna messzire menniük ez ügyben: értenek ehhez a jelzésfestéssel és már korábban is táblák kihelyezésével foglalkozó egyesületek tagjai, de megkérdezhettek volna pár egyszerű túrázót is erről.

Sok egyéb probléma mellett az is csak a helyzetet súlyosbította, hogy hivatalosan ki sem volt szabad ezeket a hibákat javítani, hiszen úgy kapta meg a szövetség a sok százmillió forintos támogatásokat, hogy vállalta, a kivitelezést követő öt éven keresztül nem nyúlhat hozzá ezekhez a táblákhoz. Nyilván ez a kitétel azért került bele a szerződésbe, hogy ne lehessen a projektben finanszírozott dolgokat később leszerelni, megsemmisíteni, hiszen akkor kárba veszett volna a belefektetett pénz, de ez sajnos, megkötötte a javító szándékú kezeket is!

Most, öt évvel a táblák kihelyezése után kezdődhet el a táblák kicserélése olyanokra, amik valóban segíthetik a kéktúrázókat, így valósulhatott meg először a Bükkben a nyilak szövegének átmatricázása. Reméljük, a közeljövőben a többi tájegységben is megtörténik majd a táblák által közölt információk felülvizsgálata, és a nem lényeges információk lecserélése azokon. És azt is csak remélni tudjuk mi túrázók, hogy a szövetség is tanult ezekből a hibákból.

Számunkra, kéktúrát járók számára egyelőre csupán annyi a táblák információtartalma, hogy ha látjuk őket, akkor nagy valószínűséggel még az útvonalon járunk, tehát még nem tévedtünk el!




MEGSZÜNTETIK AZ ERDŐBE KIHELYEZETT SZEMÉTGYŰJTŐKET?

Németh Csaba, a Magyar Természetjáró Szövetség szakmai vezetője 2020. február 4-én nyilatkozott az Ozone TV-ben a túrázásról, kéktúrázásról, és többek között a túrakultúra is említésre került a riportban. De mi is hangzott el szó szerint: „Rengeteg dolgot veszünk át a környezettudatosság vagy a fenntarthatóság szempontjából, ami a tőlünk nyugatabbra lévő kultúrákban jól működik. Ilyen például, hogy az erdőterületeken nem helyezünk ki szemetest... a szemetet hazavisszük magunkkal.”

De hát miért is kellene megszüntetni az erdőbe kihelyezett hulladékgyűjtőket? Hiszen eddig az erdei pihenők megszokott részei voltak az asztalok, padok, esővédő házikók és információs táblák mellett a szemétgyűjtő edények is. Miért kellene ezen változtatnunk? Járjuk körbe ezt a kérdést is alaposabban!

Azt nem kell senki erdőjárónak mondanom, hogy bizony ezek a szemetes edények vonzzák a hulladékot! Mondhatjuk, hogy ezért helyezték ki őket, de sajnos ezek rendszeres ürítése nem volt eddig sem megoldható, és most, hogy az erdőjárás és ezen belül a kéktúrázás is a reneszánszát éli, ez bizony egyre nagyobb problémát jelent az erdőt fenntartó részéről! Képtelenség nem észrevenni a rendszeresen erdőt járók részéről azt a tényt, hogy egyre több emberrel - családokkal, társaságokkal és magányos túrázókkal, vagy kirándulókkal - találkozunk az erdőben!

A több erdőlátogató pedig több szemetet is jelent, legalább is a mostani mentalitással! A kihelyezett kukák pedig már gyorsan megtelnek szeméttel, ezután a többi szemetet csak melléjük rakják le, amit aztán szétfúj a szél, széttúrják az erdei állatok, végül egyetlen hatalmas szemétkupac lesz az erdei pihenőhely környéke! Ráadásul nem csak az erdei pihenők, de az ösvények széle mellett is csak gyűlni fog az eldobált rengeteg hulladék, amit aztán később már szinte reménytelen vállalkozás összegyűjteni.

Előzzük hát meg ezt, vigyük haza a túráról a szemetünket! Hiszen a maradékok amúgy sem foglalnak el olyan sok helyet a hátizsákunkban, mint maguk az ételek, italok és persze könnyebbek is. Egyetlen zacskóba bele tudunk tenni mindent, akár azt is felhasználhatjuk erre a célra, amelyben a szendvicseink voltak korábban! Németh Zsoltnak tehát tökéletesen igaza van abban, hogy szüntessük meg a hulladékgyűjtőket és vigyük haza a szemetünket!

Ez így rendben is volna, csak úgy érzem, egy dologról megint megfeledkezünk: ez pedig a megfelelő kommunikáció! Tartsuk tehát be a sorrendet: először kommunikáljuk az erdőjárók felé azt, hogy lassan felszámoljuk az erdei szemétgyűjtőket, aztán amikor ez a tény már széles körben ismert, akkor és csakis akkor szüntessük meg azokat!

És hogy ezt hogyan tegyük? Az Országos Kéktúra útvonala mentén szinte egymást érik a kihelyezett tájékozató táblák, a kéktúrázók számára már unalomig ismert szabványszöveggel, hogy hány kalória kell a kéktúra végigjárásához, illetve hány emeletnek felel meg az a több mint 30.000 méternyi szint, amit a teljesítés során meg kell másznunk. Na, ezek a táblák pont alkalmasak arra, hogy öles betűkkel kiírjuk rájuk, hogy vidd haza az erdőből a szemetedet!

Persze ezt aztán nyomatni lehet máshol is, például a természetjáró szövetség honlapjain, facebook oldalain, reklámokban, riportokban, vagyis bárhol, ahol ezt láthatják, olvashatják az emberek! Bele lehetne tenni egy-egy oldalt erről a kéktúrák igazolófüzeteibe is, ott is láthassák a túrát járók, hogy mit kell kezdeni a szeméttel! Csak egy dolgot ne tegyünk: ne nyomtassunk szórólapokat, mert azokat is csak a szél fogja fújni pár héttel később a fák között! Hiszen azért szórólap a neve, hogy szétszórjuk! Vagy nem?

Hosszú és türelmes munka kell ahhoz, hogy megváltoztassuk több tízezer ember mentalitását. A sikerek sem fognak azonnal jönni! Tehát azt mondom, a kihelyezett szemetesek maradjanak csak egyelőre a helyükön, de a kommunikációhoz már most hozzá kellene kezdeni!




HOGYAN KERÜLHETETT BE AZ ORSZÁGOS KÉKTÚRA A NATGEO 25 LEGJOBB AJÁNLATA KÖZÉ?

A hír rövid: egy, a National Geographic honlapján 2019. november 19-i keltezéssel megjelent cikk az Országos Kéktúrát a 2020-as év 25 legjobb túratippje közé sorolta! Ez igen nagy elismerés és megtiszteltetés nekünk, magyaroknak, pláne a kéktúrázóknak, hogy a világ leghíresebb utazási magazinja ilyen nagyra értékeli a szívünknek oly kedves útvonalat! Szeretnék néhány adalékkal szolgálni ahhoz, miért is érhetett bennünket (illetve érhette a kéktúránkat) ilyen nagy elismerés!

A Traveler magazin Országos Kéktúrát bemutató száma

A Traveler magazin Országos Kéktúrát bemutató száma. Az újság 2017 nyarán jelent meg az újságosstandokon.

Egy kicsit vissza kell menni az időben 2017 kora tavaszára. Akkor kaptam egy váratlan telefonhívást ifj. Vitray Tamástól, aki, mint a beszélgetésből kiderült, a NatGeo Magyarország főszerkesztője, és szeretne egy teljes újságot szentelni az Országos Kéktúrának a NatGeo utazási különkiadásában, a Traveler magazinban. Először a Magyar Természetjáró Szövetséghez fordult némi támogatásért, mivel szüksége volt egy, az Országos Kéktúrát jól ismerő szerzőre, és rengeteg fényképre, melyekkel a szövegeket színesíthetnék. A szövetségnél nem vállalták a patronálást, de egy jótét lélek (máig nem tudom, ki lehetett) megadta Tamásnak a telefonszámomat, ezért fordult hozzám.

Azonnal, gondolkodás nélkül igent mondtam a felkérésre, ugyanis vagyok akkora kéktúra fan, hogy akár még minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül is a rendelkezésükre álltam volna! Erről természetesen nem volt szó, aztán a többnapos oda-vissza levelezésben lassan képet kezdett ölteni az elképzelés, kialakult az a forma, ahogy végül megvalósult az Országos Kéktúra bemutatása a magazinban.

Amikor a forma megvolt, már csak meg kellett tölteni tartalommal – na, ez volt a munka oroszlánrésze! Szinte minden szabadidőm ráment a következő hetekben a forráskutatásra és az előzetesen szinte karakterszámra megállapított szövegek megírására. Újra és újra átolvasva azokat próbáltam a cikkek stílusát javítgatni, de a szövegek végső lektora persze Tamás volt. Irigykedve néztem sokszor, hogy minimális beavatkozással mennyivel jobbá tudta tenni a verejtékesen megírt szócikkeimet!

Sajnos, az is kiderült, hogy az én fényképeim (bár felajánlottam azokat az újsághoz), nem sokat érnek a kis felbontásuk miatt! Hiába no, sok éven keresztül csak egy hobbi fényképezőgéppel jártam az Országos Kéktúra útvonalát, így aztán csak pár fényképem tűnik fel a magazin hasábjain, a fotók döntő többsége egyéb forrásokból lett beszerezve. Nagyjából június közepére készült el a szerkesztőség az újsággal, ekkor került az egész anyag a nyomdába. Ezután már kíváncsian vártam, hogy mekkora visszhangot ver majd a megjelenő magazin a hazai sajtóban!

Egy oldalpár a Traveler magazin Országos Kéktúrát bemutató számából

Egy oldalpár a Traveler magazin Országos Kéktúrát bemutató számából

Őszintén megvallva semmilyen reakció nem volt, még a kéktúrázó fórumokon sem! Ezen kicsi meglepődtem, de Tamás már korábban megemlítette, hogy a NatGeo rétegmagazin az egész világon, a túrázást, világjárást kedvelők eléggé szűk társaságán kívül a kutyát sem érdekli az egész! Kaptam pár példányt a megjelent szép kiállítású újságból, kifizették a munkámat, ezzel meg is szakadt a szerkesztőséggel a kapcsolatom. Teltek, múltak az évek, egészen meg is feledkeztem már a dologról, amikor is megjelent a NatGeo honlapján a már fentebb említett cikk.

Természetesen angolul íródott, meglehetősen szerény angoltudásommal végig is rágtam magam rajta, és magamban elmosolyodtam, amikor elolvastam az Országos Kéktúráról szóló pár bekezdéses ajánló szerzőjét: ifj. Vitray Tamás írta ugyanis azt!

Végignéztem az összes szócikk szerzőjét, valamennyien az adott országban megjelenő National Geographic szerkesztői, főszerkesztői voltak! Innen fúj tehát a szél! A hosszú cikk legelején le is van írva, a központi szerkesztőség megkérte a helyi szerkesztőket, hogy mindenki próbáljon pár bekezdésben, egy-egy szép fotóval illusztráltan ajánlani egy helyet, nekik pedig nem volt más dolguk, mint hogy ezek közül, illetve saját élményeik alapján kiválasszanak 25 ajánlatot, melyeket megjelentethetnek az ominózus, fentebb említett cikkben!

Mindez persze semmit nem von le abból, hogy az Országos Kéktúra sokunknak a szíve csücske és a világ talán legszebb túraútvonalának tartjuk, de azért egy kicsit helyre teszi a dolgokat. Tehát egy olyan embernek köszönhetjük leginkább az Országos Kéktúra nemzetközileg is ismertté válását, aki a saját bevallása szerint még nem fogott bele a teljesítésébe, habár az országot járva már több tucatnyiszor is érintette egy-egy szép helyen az útvonalát!




HOGYAN IGAZOLJUNK A PECSÉTELŐFÜZETEKBE?

Körülbelül két éve kért fel a Magyar Természetjáró Szövetség, hogy legyek az egyik kéktúra ellenőr, vagyis az a személy, aki a szövetséghez leadott és telepecsételt kéktúra igazolófüzetekben ellenőrzi azt, hogy az adott személy végigjárta-e hitelt érdemlő módon az útvonalat. Állandó társam ebben Csernus Gábor, aki hozzám hasonlóan megszállott kéktúrázó (sőt, körülbelül négyszer megszállottabb, hiszen amíg én csak háromszor jártam végig az Országos Kéktúrát, ő már tizenegy (11) alkalommal teljesítette azt! Most arról szeretnék röviden szólni, milyen rendszeresen visszatérő hibákat találunk a füzetekben.

Pecséthiányos Alföldi Kéktúra igazolófüzet

Pecséthiányos Alföldi Kéktúra igazolófüzet. FORRÁS

Először is lássuk, mi is található az igazolófüzetekben az igazolásról módjáról. A régi fajta (még fekete-fehér térképeket tartalmazó) füzetekben a következő található erről: „A teljesítés igazolása: a résztvevőknek a Kéktúra teljesítését, valamennyi ellenőrző pont érintését, hitelt érdemlő módon igazolni kell. Ez általában az egyéni igazoló füzet megfelelő helyére beütött bélyegzéssel és keltezéssel történik. Valamennyi ellenőrző ponton kell pecsételni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy az útvonalon fekvő legközelebbi - erre nem kijelölt - hely bélyegzője is megfelelő. A túraszakasz megszakításakor és újrakezdésekor is kell pecsételni.

Az új, színes térképes füzetben pedig a következő szöveg található:
Hol kell bélyegezni?
Bélyegezni azokon a helyeken kell, ahol azt az igazolófüzetben bélyegzésre szolgáló, üresen hagyott négyzetekben jelöljük. Bélyegzéshez az Országos Kéktúra egyedi grafikákkal ellátott bélyegzőit használd!
...
Dátumot is kell írni a bélyegzőlenyomat mellé?
Igen, a bélyegzőlenyomat mellé a bélyegzés dátumát a megadott helyre be kell írni.
...
Mit kell tennem, ha megszakítom a túrát valahol?
Amennyiben a túrát egy igazolóponton megszakítod, majd később ugyaninnen folytatod (vagy éppen ide érkezel), az e célra szolgáló második dátumhely kitöltésével igazolhatod ezt, így második bélyegzésre nincs szükség. A túra megszakításának az számít, ha az utat több mint egy nap kihagyás után folytatod.”

Ennyit a kiírásról, most nézzük a gyakorlatot! Alapvető dolog, hogy igazoláshiányos füzeteket nem fogadunk el! Minden bélyegzésnek meg kell lennie, vagy azok hiányában az igazoló fényképnek (szelfinek), ami azt bizonyítja, hogy ott jártatok az ellenőrzőponton! Ezeket a képeket pedig lehetőleg ne e-mailben küldjétek el a szövetségnek, hanem nyomtassátok ki, vagy a fényképet tegyétek be a füzetbe a megfelelő oldalra (természetesen a fényképet a füzettel együtt visszaadja a szövetség a jelvény átvételekor). Akár be is ragaszthatjátok azt egy rövid celluxszal a füzetbe, így nem csúszik ki onnan!

Két különböző dátumozású bélyegzés Tokodon és Dorogon

Két különböző dátumozású bélyegzés Tokodon és Dorogon. Ez ellentmondás a dátumozásban. FORRÁS

Az is gyakran baj szokott lenni, hogy hiányzik a régi típusú igazolófüzetekben a dupla pecsételés a túrák határán, az új füzetekben pedig a dupla dátumozás. Pedig ezek nagyon fontosak, hiszen ebből látjuk mi, ellenőrök azt, hogy hol voltak a szakaszhatárok, vagyis hol fejeztétek be az egyik túrátokat és kezdtétek el a következőt.

Miért is fontos ez? Ahogy haladtok a kéktúrán, egymás után nyomjátok be a pecséteket a füzetbe, a dátumozások folytonosan követik egymást, még egy többnapos túra is könnyen végigkövethető a számunkra. Azonban egyszer csak egy több hónapos ugrást látunk két szomszédos pecsételőpontnál. Ez mit jelenthet alapból a számunkra? Azt, hogy az egyik ponton ott voltatok az egyik időpontban, a másikon pedig hónapokkal (esetleg évekkel) később, vagy korábban. És akkor mi van a két pont közötti túraszakasszal? Azt mikor teljesítettétek?

Előfordul, hogy olyan füzet is a kezünkbe kerül, ahol három, vagy több egymást követő ellenőrzőpontnál is különböző a dátumozás. Itt aztán végképp tanácstalanok vagyunk és leginkább az merül fel bennünk, hogy a túrázó csak elment valamikor az adott helyre, nyomott egy bélyegzést a füzetébe, aztán onnan nem ment semerre, sem az előző, sem a következő pecsételőpontra. Vagyis érintőpontosként kezelte a kéktúrát, pedig az a kiírás szerint útvonalkövető túra. Tehát nem csak össze kell gyűjteni a bélyegzők lenyomatait, de végig kell járni közöttük a jelzett útvonalat is!

Három pont - három különböző dátum!

Három pont - három különböző dátum! Ez is ellentmondás a dátumozásban. FORRÁS

A bejárás követhetősége nagyon fontos a Magyar Természetjáró Szövetség számára, így tehát a mi számunkra, ellenőrök számára is, hiszen ők bíztak meg bennünket az ellenőrzési munkával! Az ilyen hibás, vagy hiányos füzeteket nem írjuk alá, hanem jelezzük a problémát a szövetség felé, aki aztán felszólítja a túrázókat a hiányok pótlására!

Tehát összefoglalva:

Sokszor kérdezik, hogy miért kell ilyen vaskalaposnak lenni, lehetne lazábban is kezelni az igazolást. Erre csak azt tudom mondani, hogy minden játéknak megvannak a saját szabályai, melyeket be kell tartani, pláne, ha valami díjat is szeretnénk kapni érte. Senki sem vitatja, hogy labdarúgásnál milyen szabálytalanságért jár a tizenegyes, vagy kézilabdában a hétméteres. Hiszen le van írva. A kéktúrázásnak is megvannak az írott szabályai. Benne vannak az igazolófüzetekben. Tartsuk be azokat, nincs olyan sok, hogy ne tudnánk megjegyezni!

Többször hivatkoztak már arra a számonkéréskor, hogy nem olvasták el a kiírást. Pedig ez csupán pár perc, de az elolvasásával és értelmezésével sok kellemetlenségtől kímélhetik meg magatokat a kéktúrázók! Gondolkozzunk el azon, hány nap alatt járjuk végig az Országos Kéktúrát? Időben nem is hozzámérhető az a csekély idő, ami alatt végigolvassuk és értelmezzük a kiírást! Tegyük hát meg!




AZ ORSZÁGOS KÉKTÚRA ÚTVONALMÓDOSÍTÁSAIRÓL

Egyre több kéktúrázó érzi azt, hogy az utóbbi időkben nagyon megszaporodtak az útvonalváltozások az Országos Kéktúra nyomvonalán. Ez valóban így van, egyre többször kell átfesteni a kék sáv turistajelzéseket más útvonalra. 2003 és 2006 között jártam végig először az Országos Kéktúrát, és a 2001-ben kiadott OKT atlaszainkhoz képest alig találtam változásokat az útvonalat járva. Manapság egy 4-5 éves kéktúra atlasz térképei sok helyen már köszönőviszonyban sincsenek a valósággal! Nézzük meg ezek okait, aztán próbáljunk a dolgok mélyére ásni, és elgondolkodni, tudnánk-e valamit változtatni ezen?

A honlap Útvonalváltozások fejezetét elolvasva az a tény rögtön szemet szúr, hogy a természetvédelmi területeken, nemzeti parkokban haladó útvonalszakaszokon sok évig nincs változás, a Pilisben, a Visegrádi-hegységben, vagy akár a Bükkben még keresve sem találunk sok elterelést, több évtizede kialakított útvonalon haladhatunk folyamatosan. A változások inkább a nem védett erdőterületeknél, mezőgazdasági művelés alatt álló földeknél jellemzőek. Itt általában a terület gazdái kerítik le az Országos Kéktúra (és persze más turistajelzések) útvonalát, vagy egyszerűen beszántják, és művelés alá veszik a területükön áthaladó ösvényt, földutat, ezért kell folyamatosan új utakat keresni.

Azt hiszem, jogosan merül fel mindenkiben a kérdés, hogy megtehetik-e mindezt? Jog szerint igen, megtehetik! Mindenki azt csinál a saját magántulajdonán, amit csak akar! Ha akarja, akkor bekerítheti, és ha nem szeretne idegeneket látni a birtokán, akkor ki is tilthatja azokat onnan. Én magam is belekeveredtem egy ilyen ügybe 2015-ben, amikor elhatároztam, hogy az MTSZ által 2014-ben kitalált összes OKT útvonalváltozást végigjárom, csak úgy magánszorgalomból (na, ez a történet is megérne itt a főoldalon egy posztot, talán pár héten belül sort is kerítek rá).

Az MTSZ döntése értelmében 2014-től az Országos Kéktúra felmegy a Csobánc tetejére, ami végül is nem volt rossz ötlet, hiszen nagyon szép fentről a kilátás, ráadásul még egy szép várrom is található a hegy platóján (ráadásul a várrom pecsételőpont is 2017 óta). Azonban az új útvonal kialakításakor azt a szőlők között vezető keréknyomokra helyezték, és az a hír járta akkoriban a kéktúrázók között, hogy a frissen felfestett jelzéseket valaki következetesen lekapargatta a fákról. Mivel pont akkor indultam ennek a szakasznak a bejárására, gondoltam, utánanézek ennek is.

Bele is botlottam a lekapart jelzésekbe, meg a Magánterület feliratú táblákba és pár lépés után meg is pillantottam a szőlő tulajdonosát. Elbeszélgettünk, tényleg ő volt az, aki a jelzéseket eltüntette, méghozzá arra hivatkozva, hogy nem látja szívesen a hívatlan jövevényeket, és ezt meg is teheti, hiszen az út telekkönyvileg is a tulajdonán vezet keresztül. Végül egészen összebarátkoztunk, hiszen hasonló korúak voltunk, még saját borral is megkínált, de ez lehet, hogy ez csak annak szólt, hogy megígértem, jelzem a problémát az MTSZ felé. Aztán pár hónappal később a szövetség másfelé festette fel a kéktúra útvonalát, de gondolom, előtte már egyeztetett az érintett terület tulajdonosaival.

Lekapart OKT jelzés a Csobánc lábánál

Lekapart OKT jelzés a Csobánc lábánál 2015. augusztus 21-én

Amióta Garancsi István, Magyarország egyik legnagyobb vállalkozója az MTSZ elnöke, nagyobb súllyal rendelkezik a szövetség, több pénze van a túrázás infrastrukturális fejlesztésére is. Hallottam, hogy még az időszak legelején megpróbálta a szövetség elérni azt, hogy valamiféle „szolgalmi jogot” jegyeztethessen be a túraútvonalakra a tulajdoni lapokon, így szorítva korlátok közé a gyakori önkényes útvonal elkerítéseket, útbeszántásokat. Mivel ez a mai napig nem történt meg, úgy látszik, a kezdeményezés nem járt sikerrel. Jól belegondolva, a magántulajdon védelme fontosabb lehet a törvényhozók szemében, mint a néhány ezernyi turista érdeke. Azt még hozzátenném ehhez, hogy az Országos Kéktúra igazolófüzetek elején is található az útvonalváltozásokra történő utalás. Lássuk hát ezeket (mert két fajta is van), először talán a 2017 decemberéig érvényben volt szöveget:

„A Kéktúra útvonalát sem a megyei bizottságok/szövetségek, sem egyéb szervezetek, illetve egyének nem változtathatják meg. Az esetleges ilyen irányú javaslatokat vagy igényeket az MTSZ Gyalogtúra Bizottságához kell eljuttatni.”

Ez eléggé ütős szöveg, de még a rendszerváltozás előtti időkből maradt változtatás nélkül ránk, amikor egy-egy állami szervezet kiskirálykodhatott a saját szemétdombján, így az MTSZ is előírhatott ilyeneket, aztán hogy mennyi foganatja volt, azt nem tudom. Mindenesetre, ahogy már írtam, akkoriban nem volt sok útvonal változtatás, tehát nem nagyon mertek szembemenni a tulajdonosok az ilyesféle megfogalmazásokkal.

Talán a tapasztalatokból okulva írták át a 2017 decemberében megjelent igazolófüzet előszavában a kiírást a következőkre:

„A tényleges túratáv, valamint a nyomvonal a füzet kiadását követően az időnként elkerülhetetlen módosítások miatt változhat. Az új nyomvonal kijelölése vagy a nyomvonal megváltoztatása minden esetben a Magyar Természetjáró Szövetség joga és feladata.”

Ez már kissé árnyaltabban fogalmaz, tulajdonképpen az MTSZ elfogadja az útvonal változtatások szükségességét, és csak az új útvonal kijelölésének jogát tartja fenn magának. Vagyis bárki lezárhatja az útvonalat, de a terelt jelzéseket nem festheti fel (és persze a régi jelzéseket sem kaparhatja le öntevékenyen).

Tehát úgy néz ki, meg kell szoknunk az Országos Kéktúra (és persze a többi túraútvonal) nyomvonalának sűrű megváltoztatását, szerencsére ez a tájékozódásban már nem okoz nagy gondot, hiszen a gyorsan elavuló papíralapú térképek mellett már több mint egy évtizede működnek az online turistatérképek, és ezek GPS-re letölthető, gyakran frissülő offline verziói is.

Személy szerint én úgy gondolom, hogy egyszer csak a végére érünk ennek a hullámnak, ki fog alakulni egy olyan nyomvonal, amely már megfelelő kompromisszum lesz a föld(erdő)tulajdonosok és a Magyar Természetjáró Szövetség között. De addig még sok időnek kell eltelni.




2019-BEN REKORDOT DÖNTÖTT AZ ORSZÁGOS KÉKTÚRA TELJESÍTŐK SZÁMA!

Megjelent egy rövid cikk a Magyar Természetjáró Szövetség honlapján, illetve a Turista Magazin internetes oldalain, amely szerint az Országos Kéktúrát teljesítők száma 2019-ben meghaladta a négyszáz főt, egészen pontosan 404 teljesítés után adott ki a szövetség kéktúra jelvényt. Ez abszolút rekordnak számít, a kéktúrázás történetében eddig még soha nem volt ennyi teljesítő. Próbáljuk utánanézni a dolognak, minek is köszönhető ez az óriási szám?

A kéktúra mozgalom szervezését 1962-ben vette át a szövetség annak a kitalálójától, vagyis a Budapesti Lokomotív Sportklub Természetjáró Szakosztályától, azóta vezetik a teljesítők lajtromát, minden teljesítést egyedi sorszámmal ellátva, amit a teljesítésért járó jelvény hátoldalába is belegravíroznak. Az Országos Kéktúra teljesítések évekre lebontott számát az MTSZ egy rendszeresen frissített diagramban mutatja, ezt az alábbiakban is megtaláljátok.

Az Országos Kéktúra teljesítések számának alakulása a mozgalom kezdetétől napjainkig

Az Országos Kéktúra teljesítések számának alakulása a mozgalom kezdetétől napjainkig. Ez a diagram még nem tartalmazza a 2019-es évet!
Az MTSZ honlapjáról átvéve

A trendet nézegetve egyből feltűnik, hogy a kezdeti felfutást egy stagnáló szakasz követte, amikor az éves teljesítések száma nagyjából száz körül mozgott. Azonban a rendszerváltás körüli években a kiadott jelvények száma erősen visszaesett, 1995-ben mindössze 37 fő teljesítette az Országos Kéktúrát! Ettől az évtől kezdve egy növekedési folyamat indult meg, ami a mai napig szinte töretlenül tart. Ez a „szinte” szó fontos ide, hiszen a teljesítők száma nem monoton nő, bizonyos években van minimális visszaesés, de a trend világosan látszik: egyre népszerűbb a kéktúrázás az erdőt járók körében!

Azt nyugodtan kimondhatjuk, hogy a Rockenbauer Pál és csapata által készített és 1980-ban bemutatott „Másfélmillió lépés Magyarországon” című filmsorozatig csakis a túrázók ismerték a kéktúra mozgalmat, illetve azok, akiknek ők maguk meséltek erről. Bár már 1964-ben megjelent „Az Országos Kéktúra útvonala mentén” címmel egy fényképekkel illusztrált útvonalkalauz, de csupán 6800 példányban és tudomásom szerint nem is ért meg sok kiadást.

Hogy bármilyen esemény, vagy folyamat kéktúrázásra gyakorolt hatását vizsgálhassuk, először is gondolkozzunk el azon, vajon mennyi ideig tarthat egy átlagos Országos Kéktúra teljesítés? Erre nézve nincs semmilyen statisztika, még a Magyar Természetjáró Szövetség sem tartja nyilván azt, hogy milyen gyorsan érkezik vissza hozzá egy-egy megvásárolt kéktúra igazolófüzet. Nem áll rendelkezésemre tehát más adat, csakis a saját kéktúra bejárásom! Én magam háromszor teljesítettem az Országos Kéktúrát, az első bejárásom három évig tartott, a második öt évig, az utolsót pedig hét év alatt fejeztem be.

A saját teljesítéseimből volt átlag tehát öt év, és mindhárom teljesítésem során nagyjából 60 túranap alatt jártam végig az Országos Kéktúra útvonalát. Azt hiszem, ebből a szempontból eléggé átlagos lehetek, hiszen évente csupán – átlagosan – 12 napot töltöttem a kéktúra bejárásával, ennyi időt bárki rá tud szánni a teljesítésre még a munkája, családja, egyéb elfoglaltságai mellett is. Vizsgáljuk meg tehát a teljesítési számok alakulását ez alapján!

A fentebb említett Országos Kéktúra útvonalleírás 1964-ben jelent meg először és az ötéves teljesítési időt tekintve, ha hatása lenne a teljesítések számára, akkor annak nagyjából 1969-1970 körül kellett volna jelentkeznie. Mit látunk a diagramon: a statisztikailag jellemző hullámzástól eltekintve nagyjából 100 körül stagnált abban az időszakban a kéktúra teljesítések száma! Tehát kimondhatjuk: a túrázók, akiket érdekelt az Országos Kéktúra, megvették a könyvet, de a hétköznapi embereket nem tudták megszólítani vele!

Nézzük akkor a Rockenbauer Pál által készített „Másfél millió lépés Magyarországon” című ikonikus filmsorozatot! 1980-ban mutatta be a Magyar Televízió és akkoriban – más program nem lévén – több millió ember nézhette végig az adásokat. Lássuk csak, volt-e ennek a filmsorozatnak bármilyen hatása a teljesítések számának alakulására? Ha lett volna bármilyen befolyása, akkor annak nagyjából öt évvel később látszania kellene a diagramon! Azonban mit látunk: a teljesítések száma továbbra is 100 körül stagnált a következő évtizedben, aztán 1990 után még jobban visszaesett! Bármilyen hihetetlen is, a filmsorozat egyáltalában nem befolyásolta a kéktúrázók és az Országos Kéktúra teljesítések számát!

Nézzük akkor a rendszerváltást és továbbgyűrűző hatását: az 1989-es fordulat után hat évvel, 1995-ben volt a teljesítések számának minimuma, a 37 fő! Az oka nyilvánvaló: a rendszerváltást követően cégek ezrei szűntek meg, több milliónyi ember életminősége fordult rosszabbra, a megélhetési gondok miatt még a túrázóknak is legkisebb gondjuk nagyobb volt a kéktúra teljesítésük folytatásánál! Aztán a helyzet – úgy ahogy – normalizálódott és az éves teljesítések száma 2000 és 2005 között ismét beállt az éves 100 körüli szintre.

Erről a szintről indult meg aztán az a folyamat, aminek hatása a mai napig kitart! De vajon mi lehet a kiváltó ok? A következőkben szeretnék egy másik diagramot is megmutatni, ami az internet hazai elterjedését mutatja a .hu végződésű domain nevek számának alakulásán keresztül. Ez az internet „kínálati” oldalát mutatja, és nyilván a hazai weboldalak száma nagyszerűen mutatja a saját, otthoni internetezésünk fejlődését is. Azt látjuk, hogy a robbanásszerű növekedés 2004 környékén kezdődött, ebből a szempontból ezen honlap sem kivétel: 2004 augusztusában indult az útjára! Pillantsunk rá a teljesítési számok alakulására: a gyors növekedés kezdete pár év késéssel az évtized végére tehető!

A .hu végződésű domain nevek számának alakulása az internetezés kezdetétől napjainkig

A .hu végződésű domain nevek számának alakulása az internetezés kezdetétől napjainkig
(FORRÁS)

Megállapíthatjuk tehát, hogy az Országos Kéktúra teljesítések számára eddig az internet megjelenése és elterjedése volt a legnagyobb hatással! Egymás után jelentek meg a kéktúrás tartalmak az interneten, a Magyar Természetjáró Szövetség honlapján kívül mások is elkezdtek kéktúrás tartalmakat publikálni. Az én szerény honlapom csupán egy csepp az információs tengerben, de azért örülök, hogy általa én is hozzájárulhattam a kéktúrázás fejlesztéséhez és felvirágzásához! Azonban, mint az internet elterjedtségét mutató diagram jelzi, 2012 után megtört a vonal, most már nem bővül olyan sebességgel a net, mint egy évtizeddel korábban. De akkor még mindig nyitott kérdés, hogy mi okozhatta a 2019-es csúcsot?

Eddig még nem szóltam arról, hogy vannak egyéb, a jövőbe mutató folyamatok is. Garancsi István, hazánk egyik legnagyobb vállalkozója 2012-ben lett a Magyar Természetjáró Szövetség elnöke és az addig templom egere szövetség hirtelen milliárdok felett rendelkezhetett a túrázás fejlesztésére. Pár évvel később kezdődött hatalmas kampányokkal a kéktúrázás reklámozása, és az útvonal fejlesztésének, valamint a reklámozásnak a hatása látszik most beérni!

Hogy hol lesz majd a csúcs? Milyen szinten fog majd állandósulni a teljesítések száma? Vagy esetleg ez a 404-es szám csupán egyszeri, folytatás nélküli kiugró csúcs? Nem tudom, erre választ csak a jövő adhat!




MIT, HOL TALÁLSZ A MEGÚJULT KÉKTÚRA HONLAPON?

A Kéktúra Honlap fennállásának idestova tizenhat éve alatt állandóan bővült, a fejezetek osztódással szaporodtak, végül az utolsó években már a szerkesztője (a tulajdonképpeni szülőatyja, vagyis jómagam) számára is áttekinthetetlenné vált. A honlap átalakításánál az új külalak megteremtése mellett igyekeztem a honlap felépítését is egyszerűsíteni, néhány vadhajtását lecsipkedni, és az egészet kicsit megkarcsúsítani. Az eredményt Te is láthatod, Kedves Látogatóm. Ebben a fejezetben röviden leírom, hol mit találsz a holnapon, így talán nem kell majd annyit keresgélni azt a dolgot, amiért végül is idejöttél. Vágjunk is bele egyből a sűrűjébe!

A főoldalak

Erre nem szeretnék sok szót vesztegetni, most itt vagy, az Országos Kéktúra (és amúgy az egész honlap) főoldalán, de a legfelső menü (a főmenü) segítségével át tudsz lépni a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra, az Alföldi Kéktúra és a Közép-dunántúli Piros túra oldalaira, a KERÉKPÁRTÚRÁK gomb segítségével pedig a Dunazug 300 túramozgalom és az Országos Kerékpáros Körtúra oldalaira jutsz át. Azoknak a főoldalaknak a felépítése nagyon hasonló ehhez az oldalról, de ott azokról a túrákról ejtek néhány szót mintegy bevezetésképpen. A főmenü szerintem eléggé áttekinthető, mindig az a menügomb fehéredik ki, amelyik oldalakon éppen tartózkodsz. Ez egyébként minden további menüre is igaz. Így a gombsorokra pillantva egyből fel lehet mérni, melyik honlaprész mely oldalain jársz éppen.

A vízszintes elválasztóvonal alatt található a főmenüben kiválasztott rész menüje. Az Országos Kéktúra menüje a legnagyobb, hiszen sokminden helyet kapott ebben a nagy fejezetben. Lássuk hát akkor sorrendben ezeket a menüpontokat!

Hírek

A Hírek menüpont a honlap egyik legrégibb, folyamatosan működő oldala! Még 2005 augusztusában jutott az eszembe, hogy jó lenne egy olyan menüpont, ahol a látogatók egyből láthatnák, volt-e valamilyen változás a legutolsó látogatásuk óta a honlapon, hogy ne kelljen új információkat keresve áttúrni az egészet. Most összeszámoltam, az eltelt 14 éve alatt 259 hír jelent meg ezen az oldalon. Nagyjából az utolsó hónap hírei ki vannak vastagítva.

Jelvények

Ez a menüpont alaposan megváltozott a honlap átalakításakor: korábban egyetlen oldalon lehetett megtalálni az Országos Kéktúra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra jelvényeit, most mindegyik nagy kéktúra mozgalom önálló jelvényes oldalt kapott. Azt hiszem, így áttekinthetőbbé vált az egész, ráadásul az egyetlen, már meglehetősen hosszúra nyúlt felsorolást is részekre bonthattam, hiszen a sok tájegységi jelvény megszerzésének pontos leírása már nagyon megnövelte a korábbi oldal nagyságát. Az oldalakon közölt információkkal kapcsolatban szeretnélek megkérni arra, ha a valóságban már más a jelvények megszerzésének módja, illetve az adott jelvényt kiadó szervezet elérhetősége megváltozott, akkor azt közöld velem is, hogy a leírást kijavíthassam! Beteszem ide is a másik két kéktúra mozgalom jelvényeire vonatkozó linkeket: A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra jelvényeinek oldala és az Alföldi Kéktúra jelvényeinek oldala.

Általános információk

Ha erre a menüpontra kattintasz, akkor a főmenü alatti elválasztóvonal után egy másik menü, címe szerint egy almenü jelenik meg, ami ezen fejezet címeit tartalmazza. Ezek közül a menüpontok közül tudsz választani, ha pedig vissza szeretnél térni az Országos Kéktúra főmenüjébe, akkor kattints a legelső, FŐMENÜ feliratú gombra.

Ez a fejezet nőtte ki magát a legnagyobbra az elmúlt tizennégy éve alatt, ugyanis itt gyűjtöttem össze azt a rengeteg kérdést, amit feltettetek nekem levélben és a vendégkönyvben, és persze az azokra adott válaszokat is. Régebben egyetlen, egyre duzzadó oldal volt az egész, de aztán később részekre bontottam, a mostani honlap átalakításkor pedig tovább nőtt a számuk, hiszen önálló fejezetet kapott az eltévedésről szóló rész is. Lássuk akkor sorjában, mik is találhatóak ebben a részben:

Mielőtt belevágunk

Ebben a pontban tisztázom először, mi is a kéktúrázás, és írok arról, hogy hol lehet az Országos Kéktúra teljesítéséhez szükséges igazolófüzetet beszerezni, valamint kis reklámot csapok a Cartographia gondozásában rendszeres időközökben megjelenő kétkötetes Kéktúra útvonalkalauznak, ami az Országos Kéktúra útvonalát mutatja be sok térképpel, fényképpel, túraleírásokkal. Ebben a fejezetben utalok arra is, hol lehet megvásárolni DVD-n a Rockenbauer Pál szerkesztette, először 1980-ben képernyőre került, az Országos Kéktúra útvonalát bemutató „Másfélmillió lépés Magyarországon” című dokumentumfilm sorozatot.

A pecsételésről

Ez a fejezet arról szól, hogyan és mikor kell bélyegeznünk az Országos Kéktúrát járva az igazolófüzetünkbe. Nagyon fontos fejezet, hiszen a Magyar Természetjáró Szövetség csakis akkor adja ki a kéktúra teljesítése után a jelvényt, ha a Kéktúra ellenőrök a füzetünket rendben találták! Azt ajánlom minden kéktúrázónak, hogy alaposan olvassa el az ebben a fejezetben leírtakat, és a kéktúra útvonalát járva tartsa is magát a benne foglaltakhoz! Tulajdonképpen mindez megtalálható az igazolófüzeteink elején is, én csupán a kérdéseitekre válaszolva kicsit részletesebben is leírom a dolgokat. Fontos még, hogy más szabályok szerint kell pecsételnie annak, aki 2018 előtt kiadott füzettel kéktúrázik, és annak is, aki azóta megjelent, új füzettel járja a kéktúrát! De ezek mind le vannak írva ebben a fejezetben!

Általános kérdések

Ide kerültek azon kérdések és válaszok, amiket nem tudtam sehova máshová tenni: például, meg van-e szabva az Országos Kéktúra teljesítéhez rendelkezésünkre álló idő, lehet-e össze-vissza bejárni az útvonalát, pontosan kell-e követnünk a felfestett kék sáv jelzéseket, mi is pontosan a Gyermek Kéktúra, és a többi...

Kezdő túrázóknak

Nagyon sokan úgy vágnak bele az Országos Kéktúra teljesítésébe, hogy nincs még megfelelő túrázási rutinjuk. A Magyar Természetjáró Szövetség reklámkampányának hatására az utóbbi időkben eléggé megnőtt a kezdő kéktúrázók száma. Megértem a problémáikat, hiszen én is pont így voltam a fiammal: mielőtt belevágtunk az OKT teljesítésébe, még csak nem is nagyon jártunk kirándulni sem az erdőbe! Ebben a fejezetben írok a felszerelésről, a kullancsokról, kóbor kutyákról és olyan egyéb dolgokról, amik fontosak lehetnek a kezdő kéktúrázóknak.

Ha eltévedtünk...

Ez az egyik legújabb fejezet: csak tavaly született meg a Kezdő túrázóknak szóló rész, de az idők során annyira kibővült az eltévedésről, és úgy általában az erdei tájékozódásról szóló szakasza, hogy már önálló fejezetet kívánt magának. Ez az oldal arról szól, hogyan NE tévedjünk el az erdőben, aztán ha mégis megesik, akkor hogyan próbáljunk kikeveredni ebből a helyzetből. Arról is szólok ebben a részben röviden, mit kell tennünk, ha baleset ér bennünket túra közben az erdőben, távol minden segítségtől. Ezt a szöveget a saját tapasztalataimon is okulva állítottam össze, többször megkérdezve nálam tapasztaltabb erdőjárókat is. Megszívlelendő jótanácsok!

Mit pakoljunk

Felsorolás arról, mit is érdemes magunknál tartani túra közben. Természetesen más a lista, ha csak egy rövid, egynapos túrára megyünk, és más akkor, ha többnapos országjáró vakációra indulunk. Az se mindegy persze, hogy milyen évszakban tesszük mindezt. Végül még a hátizsákokról is szólok, hiszen abba kell beletennünk mindazokat a dolgokat, amiket magunkkal szeretnénk vinni.

A túrafelszerelésről

Ez a fejezet a bakancsokról, túracipőkről, ruházatról és a magunkkal vitt műszaki holmikról szól. Röviden szólok arról, milyen szempontokat vegyünk figyelembe a vásárláskor, aztán bemutatom azokat a holmikat, amiket én veszek magamra, illetve pakolok el a hátizsákomba akkor, amikor túrára indulok.

A sátorozásról

A kéktúrázásnak és úgy általában az oszágjáró gyalogtúrázásnak az egyik módja az, amikor nem veszkődünk a szállások lefoglalásával, hanem magunkkal viszünk egy sátrat, és végig vadkempingezzük a bejárandó útvonalat. Én szeretem így járni a kéktúrát, rövid statisztikám alapján az elmúlt lassan tizenöt év alatt jóval több mint száz éjszakát töltöttem már a sátramban a fiammal, aztán miután ő kikopott mellőlem, azóta már magányosan. Tippeket adok a sátor és a sátorozáshoz tartozó felszerelés kiválasztásához, illetve leírom ebben a fejezetben, hogy válasszunk ki a sátorozásunk helyét. Mire figyeljünk, mit kerüljünk el, mit, hogyan csináljunk.

Közlekedés, szállás

Ez a fejezet tippeket ad arra, hogyan közelítsük meg a túránk kezdőpontját, hogyan szervezzük meg az utazást, illetve ha nem szeretnénk vadkempingezni, akkor hogyan találjunk szállást magunknak az Országos Kéktúra útvonala mentén. Részletes lista található itt arról, mely pontokon található tömegközlekedés az OKT útvonalán, illetve mekkora kitérővel tudunk a jelzett útvonalról eljutni az adott megállóba. Ebbe a fejezetbe beraktam egy kisebb listát az OKT útvonala mentén található turistaházakról.

Hogyan szakaszoljuk?

Hogyan szakaszoljuk, milyen hosszú napi távokra osszuk fel az Országos Kéktúra útvonalát? Hogyan tudjuk felmérni a kondíciónkat, a teherbírásunkat? Mennyire függ az egy nap alatt bejárható táv az évszakoktól és az időjárástól? Megannyi fontos kérdés, amikben megpróbálok ebben a fejezetben tanácsokat adni. A fejezet legfontosabb része egy táblázat, ami kezdő, átlagos kondíciójú és gyakorlott túrázók számára javasol egy-egy túrafelosztást az Országos Kéktúra útvonalára.

Miután befejeztük

Hová adjuk le a kéktúra igazolófüzetünket, amikor befejeztük az útvonal bejárását? Mire ügyeljünk, mire figyeljünk, mit kell feltétlenül tartalmaznia a füzetünknek? Fontos kérdések ezek is, és nem árt tisztában lennünk a válaszokkal, hogy ne érjen kellemetlen meglepetés bennünket!

Egyebek

Ebben a menüpontban olyan érdekességek kaptak helyet, mint hogy ki volt a leggyorsabb kéktúra teljesítő futva, illetve gyalogolva, illetve az, hogy ki teljesítette legtöbbször az Országos Kéktúrát.

Útvonalváltozások

Nagyon fontos fejezet ez is! Az Országos Kéktúra útvonala sűrűn változik, ezek az útvonalmódosítások viszonylag gyorsan, általában pár hét alatt megjelennek az on-line turistatérkép oldalakon, mint például az openstreetmap.hu, turistautak.hu, de a kéktúra útvonalkalauzból csak 4-5 évente jelenik meg frissített kiadás, addig pedig számos változás történik. Szerencsére a Magyar Természetjáró Szövetség minden változásról cikket jelentet meg a honlapjának hírek rovatában, de ezek aztán lassan eltűnnek a hírfolyamban. Ezek a cikkek lettek belinkelve ebben a fejezetben, méghozzá időrendi sorrendben. Ezekben a cikkekben fényképekkel és térképpel illusztrálva írnak néhány bekezdést minden útvonalváltozásról. Érdemes túra előtt végigböngészni a felsorolást, történt-e valamilyen változás azon a szakaszon, ahová éppen készülsz, így még otthon felkészülhetsz arra, hogy már más az útvonal, mint ami a térképeden szerepel!

Kiírás

Ebben a menüpontban az Országos Kéktúra kiírását találod meg, méghozzá egyből kettőt, hiszen más kiírás szerint kell teljesíteniük a kéktúrát azoknak, akik 2018-asnál régebbi igazolófüzettel rendelkeznek, és azoknak is, akik már 2018-as, vagy újabb, már színes térképes igazolófüzettel rendelkeznek! Nagyon fontos, hogy tisztában légy a rád vonatkozó szabályokkal, nehogy váratlan meglepetések érjenek akkor, amikor leadod a teljesítés végén a füzeted az MTSZ-ben, hogy megkaphasd a jelvényt. A kiírások egyébként megtalálhatóak az igazolófüzetek elején is (természetesen nem mindkettő, csak az, ami arra a füzetre érvényes).

Hivatalosan

Az ezen az oldalon szereplő táblázatban mindig a legfrissebb kiadású Országos Kéktúra igazolófüzetben szereplő pecsételőpontok közötti távolság-, szint- és időadatok szerepelnek tájegységek szerinti felbontásban. Ezek a hivatalos, az MTSZ által végzett felmérésekből származó adatok. Túrára indulás előtt érdemes ezeket is áttanulmányozni.

Történelem

Itt két régi térkép mellett két hosszabb cikk található, az egyikben Kovalik András ír az Országos Kéktúra útvonalának megszületéséről, a másikban pedig Thuróczy Lajos bácsi emlékezik vissza a kéktúra mozgalom kezdeteire.

Túraleírások

Újabb almenü, itt a három Országos Kéktúra bejárásom túraleírásaira találsz linkeket. Alapből a legújabb, harmadik bejárásom leírásainak linkejeit tartalmazó oldalra jutsz, a felső menüvel tudsz átugorni a második és az első bejárásom leírásaira. Felhívnám a figyelmed, hogy legrégibb, 2003 és 2006 közötti bejárásom leírásai már nagyon öregek, azok alapján ne induljál túrára, mert megírásuk óta már sok minden megváltozhatott, inkább csak érdekességképpen ajánlom olvasásra őket. Ezek már - hogy úgy mondjam - kortörténeti emlékek csupán!

Útvonal

Újabb almenü, itt tájegységi bontásban találod meg az Országos Kéktúra útvonalának szintmetszeteit a távolság- és szintadatok táblázatával. Az itteni adatok zömét a saját 2011-2012 közötti GPS felmérésem kiértékelésével hoztam létre, aztán 2018-ban frissítettem az adathalmazt az addigi útvonalváltozások bejárásából nyert adatokkal, és amely útvonalváltozást nem jártam végig, ott az openstreetmap.hu adataival. Tehát nem a legfrissebb adatokat mutatja az oldal, de tájékozódára, információszerzésre tökéletesen megfelel!

A honlaplátogatottsági statisztikából tudom, hogy régebben, még a honlap átalakítása előtti időben nagyon népszerűek voltak a napi túraszakaszokra bontott szintmetszetek és táblázatok oldalai is, ez azonban szerintem nagyon kis szakaszokra osztotta fel a távot, ráadásul az én általam preferált szakaszolás szerint. Úgy gondolom, ennél jóval szemléletesebb a tájegységi felosztás, ahol egy pillanat alatt áttekinthető az Országos Kéktúra útvonalának egy-egy nagyobb szakasza. Ettől függetlenül még nem töröltem a régi, napi szakaszok szintmetszeteinek oldalát, ezek a következő linken érhetőek el: Napi szakaszolású szintmetszetek tartalomjegyzék oldala. Ez az oldal természetesen nem lett átalakítva 2019 tavaszán, nem is lett frissítve a tájegységi oldalakhoz hasonlóan, tehát a régi formátumában, a régi adatokkal láthatod csak.

Fényképalbumok

A három bejárásom folyamán rengeteget fényképeztem, ezekből készítettem egy válogatást ebben a fejezetben. Az almenü pontai közül lehet kiválasztani a megtekinteni kívánt tájegységet, és aztán a napi túrák albumjaiban nagy méretben is (1280 x 960 pixel) megtekinteni a többezer képet. Minden fényképhez írtam egy hosszabb-rövidebb kommentet is, csak hogy tudják a képeket nézegetők, hol és mikor készültek a felvételek.

Panorámaképek

A bejárásaim során több tucatnyi panorámaképet is készítettem az Országos Kéktúra útvonalán, ezek tekinthetőek meg ezen az oldalon. A legszebb panorámákat kommenteltem is külön képeken, felírva rájuk a rajtuk látható hegyek, települések neveit.

Tájegységi bontás

Erre a linkre kattintva egy újabb almenübe jutsz. Itt tájegységi bontásban tekinthetőek meg a fényképalbumok, panorámaképek, túraleírások, térképek, valamint az útvonalmetszetek és táblázatok. Ha egy adott tájegységbe készülsz, itt egyetlen oldalon megtalálhatsz a túráddal kapcsolatban minden lényeges információt!

Linkek

Nem szeretnélek sok felesleges linkkel elárasztani, kedves Olvasóm, ezen az oldalon csak a kéktúrázással kapcsolatos hasznos linkeket gyűjtöttem össze. Belinkeltem más túrázók kéktúrás honlapjait, az általam használt időjárási előrejelző oldalakat, és külföldi túrázók honlapjait is a kéktúrázásról. Ha tudsz angolul, érdemes elolvasni, hogyan látják a kéktúrát azok, akik messziről jöttek végigjárni azt!

Rockenbauer Pálról

Rockenbauer Pál nagyon sokat tett az Országos Kéktúra és a kéktúrázás népszerüsítésért a „Másfélmillió lépés Magyarországon” című televíziós filmsorozat megalkotásával, de ezen kívül is nagyon érdekes ennek a világjáró tévésnak az élete. Megpróbáltam összeszedni a rendelkezésre álló információmorzsák alapján az életútját, ezt írtam le ebben a fejezetben.

Kvízjáték

Egy Heyjoe nicknevű kéktúrázó összerakott egy kitűnő kvízjátékot az Országos Kéktúráról! Ennek a játéknak a leírását és linkjét találod ezen az oldalon, Kedves Olvasóm! A játéknak több nehézségi fokozata van, és alapjában véve azt kell kitalálni, hogy hol készülhettek a több ezer fotót tartalmazó adatbázisból véletlenszerűen kiválasztott képek. Egyszerűen egy nagyítható térképre kell kattintani az általunk feltételezett pozícióra, és a találati pontossággal arányosan kapunk pontokat. Egy forduló tíz képből áll, és mindenki megtalálhatja a játékban a számára megfelelő nehézségi szintet!

Magamról

Itt rólam olvashattok pár sort, ennyi az egész.

Vendégkönyv

Ha van bármilyen véleményed a honlapról, esetlen szeretnél írni nekem, vagy a többi látogatót figyelmét felhívni valamire, akkor írj a Vendégkönyvbe!

Honlaptérkép

Itt témák szerint csoportosítva megtalálhatod a Kéktúra honlap valamennyi aloldalának felsorolását. Ha végképp nem találsz valamit a honlapon a menükben tallózva, érdemes itt is körülnézned, hátha itt megtalálod a keresett oldal linkjét!







A tárhelyszolgáltató neve: Port Kft.
A tárhelyszolgáltató címe: 9200 Mosonmagyaróvár, Szent István király út 60.
A tárhelyszolgáltató e-mail címe: info@webtar.hu
A honlap szerkesztőjének neve: Horváth Béla
A honlap szerkesztőjének e-mail címe: horvabe@freemail.hu
   
A honlap szerkesztője mindent megtesz azért, hogy az itt közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de semmiféle felelősséget nem vállal bármely, ezen információk használatából adódó kár bekövetkeztéért. A honlap adatainak használatával Ön elismeri, hogy azt csak és kizárólag saját felelősségére teszi.
Creative Commons Licenc Creative Commons license: Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International
Kérem, olvassa el a honlap Cookie Policy-jét! Fontos információkat tartalmaz!