ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

Ebben a fejezetben próbáltam összegyűjteni mindazon kérdésekre adott válaszaimat, amit a honlap fennállásának több mint négy esztendeje alatt e-mailben, illetve a Vendégkönyv hasábjain Tőletek, Olvasóktól kaptam. Témacsoportok szerint válogattam össze őket, így talán könyebb lesz a választ megtalálni a kérdéseitekre. Amikor mindent összerendezgettem, észrevettem az „információs hézagokat”, ezeket természetesen a levelekhez hasonló stílusban befoltozgattam! A rengeteg téma közötti eligazodásban segíthet az a rövid Tartalomjegyzék, ami itt alább lesz látható.

Talán néhány kérdés és a rájuk adott válasz nagyon egyszerűnek és magától értetődőek tűnhet a gyakorlott turisták szemében, de egy dolgot ők se felejtsenek el: valamennyien voltunk kezdő turisták!

Amennyiben a kérdéseitekre nem találtok választ itt, írjatok egy e-mailt! Természetesen arról is kérnék visszajelzést, ha valami nem úgy van, ahogy itt leírtam. Ezt a fejezetet a saját tapasztalataink alapján írom, de ahogy az idő múlik, a dolgok változhatnak, sőt lehet olyan is, hogy valamit rosszul tudok! E-mail címem:

Ezt a postafiókat naponta nézem (ezalól csak a többnapos túrák időszaka jelent kivételt), a levelekre pedig eredendő lustaságomat legyőzve igyekszem egy (1) napon belül mindíg válaszolni. Nagyon sokszor fogok hivatkozni az alábbiakban az Országos Kéktúra (OKT) hivatalos kiírására, ez megtalálható az igazolófüzetek elején, illetve ezen a honlapon is „A kéktúra kiírása” című fejezetben.

A füzet a Magyar Természetbarát Szövetség (MTSZ) kiadványa, ő maga terjeszti, a szövetség központi irodájában (1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31, II. emelet 3.) vásárolható meg félfogadási időben (gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy hétköznap munkaidőben). A pontos információk az ügyfélfogadásról itt találhatóak:
http://termeszetbarat.hu/elerhetosegek

Ugyanígy beszerezhető az igazolófüzet a megyei természetbarát szövetségek irodáiban is. Ezek címéről, nyitva tartásáról itt találhattok részletes információt:
http://termeszetbarat.hu/tagszervezetek

Tudomásom szerint csupán egyetlen könyvesbolt árusítja az MTSZ megbízásából az igazolófüzetet, mégpedig a Cartographia kiadó Földgömb és Térképboltja, a Bajcsy-Zsilinszky út 37. szám alatt, néhány háznyira az MTSZ központjától. A bolt és az MTSZ központja is a Metró3 Arany János utcai megállójától néhány perces sétára található, a Nyugati pályaudvar irányába. A 2007-es kiadású igazolófüzet ára kb. 900 Ft a könyvesboltban, az MTSZ-nél megvásárolva valamivel olcsóbb. Ez dizájnban jelentősen eltér a korábbi változatoktól, az alábbiakban mindkét fajta füzet képét megtaláljátok.

Vissza a tartalomjegyzékre

Nekünk nagyon jó szolgálatot tett a kéktúra bejárásunk folyamán a kétkötetes „Az Országos Kéktúra Turistaatlasz és útikönyv”. Az első kötetében az Írott-kőtől Budapest-Hűvösvölgyig terjedő szakasz térképei és útleírása található, a másodikban pedig a Hűvösvölgytől Hollóházáig vezető részé.

A könyvek tájegységi bontásban mutatják be a kéktúra útját, az 1:40.000-es felbontású térképeiken a teljes útvonal jól követhető, útvonalleírásaik pontosak, részletesek. Külön figyelmet érdemel a könyvek azon része, ahol a műemlékek, látnivalók bemutatásával foglalkoznak. Az adott szakaszok leírásait mi már a túráink előtt alaposan végigbogarásztuk, így terveztük meg, milyen látnivalókért állunk meg, vagy térünk majd le a kéktúra jelzett útjáról.

Egyetlen hibájuk, hogy térképek csak a kéktúra útjának közvetlen - alig néhány kilométeres - környezetét mutatják, ezért esetleg szükség lehet a túra során az adott tájegység turistatérképére is.

A könyvek és térképek bármelyik térképboltban, vagy nagyobb könyvesboltok térképrészlegeiben beszerezhetőek. A kéktúra atlaszok ajánlott ára kötetenként 2650 Ft, a „hajtogatós” Cartographia tájegységi térképek 990 Ft-ba kerülnek (2007. decemberi árak).

Vissza a tartalomjegyzékre

A már-már legendás 1979-es kéktúra bejárásról készített film három (3) DVD-n kiadott változatát 2006. őszén kezdte forgalmazni az Xpress.hu online shop. Akkori ára 2700 Ft/DVD volt. Bizony nemigen fogyott, ezért már 2007 nyarán leértékelten árusították a DVD-ket. Én is akkor szereztem be őket 990 Ft/DVD áron. E sorok írásakor (2007. december) utánanéztem a honlapjukon, még most is megvásárolhatóak ugyanezen az áron. A DVD-k címe: Másfélmillió lépés Magyarországon I-II-III. rész. Az Xpress.hu alapvetően internetes cég, megrendelést csak a neten keresztül fogadnak el, a rendelt termékeket aztán vagy postán küldik el, vagy személyesen is átvehetőek az irodájukban.

Vissza a tartalomjegyzékre

Egyértelműen NEM! Az Országos Kéktúrát, vagy bármilyen más túramozgalmat bárki teljesítheti, korra, nemre, állampolgárságra való tekintet nélkül, és ugyanígy a díjazásra (a jelvényre) is jogosult. Az egyesületi tagságnak egy előnye van: ekkor ingyen adják a kéktúra jelvényt, amúgy ki kell fizetni az önköltségi árát (néhány száz forint).

Vissza a tartalomjegyzékre

Létezik egy kitűnő internetes fórum, ahol az Országos Kéktúra (OKT) minden pecsételő helyének van egy külön oldala, ahová az ott jártak beírhatják a tapasztalataikat. A fórum címe:
http://www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu/okt_forum

Mielőtt kéktúra bejárásra indulsz, érdemes elolvasni az adott pecsételő helyekhez tartozó legfrissebb információkat! Ugyanott találhatóak a túraszakaszok leírásai, ahová szintén az azokat bejártak írhatják le tapasztalataikat. Nagyon hasznos oldal! Arra kérlek, regisztráljál, és akkor Te is leírhatod oda a tapasztalataidat. Munkáddal az utánad jövők dolgát könnyíted meg!

Vissza a tartalomjegyzékre

Alapvetően a pecsétet be kell ütni az igazolófüzet megfelelő kis kockájába. Sajnos, a bélyegzők festékellátása nem oldható meg, ezért célszerű egy jól betintázott (de nem részeges :-))) pecsételő párnát magadnál tartani. Ennek a kis eszköznek mindig nálad kell lennie kéktúrázás közben, éppúgy mint az igazolófüzetnek!

A pecsétek nagyobbik része egyszerű bélyegző, néha azonban össze lehet akadni fémpecséttel is. Ezek nem adnak olyan szép lenyomatot, mint a gumiból készült társaik, télen külön probléma, hogy a tinta rájuk fagyhat. Viszont kialakításuk, „nyomtatási képük” egyedi, igazi kuriózumok ezek a girbe-gurba kis mórickaábrákat nyomó „T” betű alakú vasdarabok! Használatukat gyakorolni kell, először készíts próbanyomatot egy akármilyen papírlapra, és csak akkor üssél stemplit az igazolófüzetbe, ha már jól megy a procedúra.

A pecsételés „technikai” oldaláról részletes leírást olvashattok a már említett pecsételőhelyek fórumának Gyakran Ismételt Kérdések fejezetében:
http://www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu/oktfaq.html

Vissza a tartalomjegyzékre

Ott, és akkor kell kétszer bélyegezni, ahol a túrát megszakítod, hogy aztán más időpontban folytassad tovább. Ekkor bélyegezni kell akkor is, amikor először éred el a pontot és befejezed a túrát, és akkor is, amikor újrakezded (vagy ismét befejezed az ellenkező irányból jőve). Ha ez a pont egy hivatalos kéktúra szakasz kezdő - vagy végpontja, akkor két kis pecsételő kockát találsz az igazolófüzetben, amúgy pedig általában csak egyet. Ilyenkor az egyik pecsétet üssed a kijelölt kockába, a másikat pedig alá, fölé, mellé, bárhová az oldalon, ahol elegendő hely van. Ha a túrát olyan helyen fejezed be, ahol nincs pecsételő pont, akkor az ahhoz legközelebbi pecsételő ponton kell kétszer bélyegezni.

Vissza a tartalomjegyzékre

Ez fontos dolog, úgyhogy itt idézni fogok az Országos Kéktúra kiírásából: „a résztvevőknek a Kéktúra teljesítését, valamennyi ellenőrző pont érintését, hitelt érdemlő módon igazolni kell.” - Na, erre még később visszatérek!

Viszont: „Bélyegezni azon a helyen (község, vasútállomás, turista- és erdészház, stb.) kell, ahol azt a füzet megfelelő bekeretezett rovata előírja. A zárójelbe tett vasútállomásokon csak akkor kell, ha azok egyben a túra kezdő, vagy befejező helyével esnek egybe. Ezek az állomási épületek a Kéktúra útvonalától ugyanis 0,5 km-nél távolabb vannak.”

Nagyon sokan vagyunk úgy, hogy ezeken a pontokon is pecsételünk, még akkor is, ha nem ott kezdünk, vagy fejezünk be egy túrát, pusztán abból az okból, hogy így lesz teljes a könyvünk, vagyis így kerül minden mezőbe bélyegző. Itt csak önmagam tudom idézni, azt amit a kiírás kommentárjában is leírtam már:

„Többen - közöttük én is - úgy gondoljuk, hogy az igazoló füzet csak úgy teljes, ha minden ellenőrző ponton pecsételünk. Tehát ezeken a nem közvetlenül a túra útvonalán fekvő helyeken is. Meg aztán gondoljunk csak bele: öregkorunkban dicsekszünk majd az unokánk előtt azzal, hogy teljesítettük a Kéktúrát és megmutatjuk az igazoló füzetet is. Aztán, ha az unoka megkérdi: »Mondd, papi, ebben a kockában miért nincs stempli?« - Mit válaszoljunk? Talán ezt? »Hát, tudod, kisunokám, ott nem volt kötelező pecsételni, ezért kihagytam.« Ugye, milyen égés?”

Ugyanez igaz a hivatalos kiírás szerinti szakaszhatárokra is. Itt eleve két rubrika található az igazolófüzetben, de ha csak áthaladunk a ponton és folytatjuk a túrát, elegendő egyszer pecsételni, tehát egy mező üresen maradna. Ilyenkor nem tart semeddig beleütni a füzetbe még egy stemplit, és akkor nem marad üres kocka!

Végül megmutatnám, hogyan is néz ki egy kéktúrás igazolófüzet már pecsétekkel és dátumokkal. Ezért beszkenneltem a saját igazolófüzetem két oldalát (nagyításhoz kattints a képekre). Íme:

Az 34. oldalon három igazolás látható: Szárligeten a vasútállomás pénztárában nyomták bele a „szabványos” kéktúra bélyegzőt az igazolófüzetbe, Koldusszállás mellett pedig egy fatörzsön lévő fémkazettában található a kéktúrás gumipecsét egy láncra rögzítve.

A Somlyóvári kulcsosháznál nem bélyegző van a kis fémdobozban, hanem igazolófüzetbe ragasztható „nyalókák” - amolyan egyszerű bélyegfélék, így ott egy olyan került a füzetbe igazolásképpen.

A 35. oldalon a koldusszállási és a pusztamaróti a közönséges kéktúrás gumibélyegző - Koldusszállásnál két rubrika is van az igazolófüzetben, és mivel ott fejeztünk be, illetve kezdtünk túrákat, kétszer is kellett pecsételnünk. A Gerecse üdülőnél lévő pecsét egy fémbélyegző, aminek a homlokába ütötték bele a betűket. Jól látható, hogy a nem szimmetrikus betűk tükörképei a lenyomatok (pl. ilyen a „R” betű is).

Ottjártunkkor a Bányahegyi erdészháznál nem volt használható bélyegző, mivel összetörték, ezért ott nem tudtunk pecsételni. A legközelebbi település Tardos volt, így ott kellett igazolást kérnünk, méghozzá kétszer is, mert az a pont két túránk közötti szakaszhatár is volt egyben. Ebben az esetben szerencsénk is volt, mert a Bánya-hegy és a Gerecse közötti nyeregben fekvő romos erdészház amúgy is Tardos felől közelíthető meg legegyszerűbben, ezért onnan indultunk és oda érkeztünk a túráinkon.

A Hubertus Söröző a faluból a hegyre vezető hosszú kaptatóról nyíló egyik mellékutcában található, tehát még hosszú kitérőt sem kellett tennünk!

Vissza a tartalomjegyzékre

Hát, ilyen bizony előfordulhat! A kihelyezett - vagyis fákra, oszlopokra, kerítésekre szerelt - pecsétekre jellemző az, hogy néha trombitának nézik őket, vagyis megfújják azokat! Azt viszont nehéz megértenem, miért is tör össze, tesz használhatatlanná valaki egy ilyen kis bélyegzőt! Megtörténhet az is, hogy zárva van az a hely (kocsma, bolt), ahol a pecsétnek lennie kéne a fórum szerint.

Ilyenkor két lehetőség van:

• Megpróbálsz máshol pecsétet kérni (boltban, kocsmában, múzeumban, postán, stb.), aztán vagy kapsz, vagy nem. Általában adnak. Itt ismét a kiírást idézem: „A MÁV-val és több vállalkozóval a bélyegzés kérdése megállapodásban rendezett, ennek ellenére követelő módon sehol ne lépjünk fel.” Azt tudom csak tanácsolni, ne rontsunk sehol ajtóstól a házba, a boltban vásároljunk valamit, a kocsmában rendeljünk egy italt - szívesen adnak alkoholmentest is! - és csak azután adjuk elő a kívánságunkat. Ők már úgyis tudják, honnan fúj a szél - látják a hátadon a hátizsákot, tudják mi járatban vagy.
• Végső soron marad a fényképezés. Itt is a kiírást idézem: „Felismerhető - a pontot és a személyt együtt ábrázoló - fotók ugyancsak igazolásul szolgálhatnak.” Ez azért nem történik meg sűrűn! A teljes Országos Kéktúra bejárásunk alatt mindössze egy helyen - az Ablánci Malomcsárdánál - voltunk kénytelenek ezt a módszert alkalmazni!

Vissza a tartalomjegyzékre

Minden esetben, amikor pecséthiányt észlelsz, értesítsd az MTSZ Gyalogtúra Bizottságát erről a tényről egy e-mailben. Címük: mtszhir@enternet.hu . Nem kell regényt írni, elég ha néhány szóval leírod a helyet, időpontot, körülményeket. A hiányzó pecsétet néhány héten belül pótolni fogják. Természetesen mindezt beírhatod a már említett pecsételőhelyek fórumába is: http://www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu/okt_forum .

Vissza a tartalomjegyzékre

Ezt már annyian megkérdezték, hogy már komolyan gondolkodtam azon, hogy végigolvasom a több száz gépelt oldalnyi túraleírást és mindenhonnan kiirtom azt a kitételt, hogy az igazolófüzeteken kívül mi még a túrajelentésekre is bélyegeztünk! De soha nem tudtam rászánni magam erre a több napos munkára, ezért inkább itt elmagyarázom néhány sorban!

Mi Gábor fiammal egyesületi tagok vagyunk, méghozzá a Hegyek Vándorai Turista Egyesületben. Márpedig a szervezett turisták részére létezik egyfajta minősítési rendszer, ahol a túrázva megtett távolság és egyéb paraméterek alapján pontokat szerezhetünk, ezeket összegyűjtve pedig minősítést kaphatunk. Ezek sorrendben a bronzjelvényes, ezüstjelvényes, aranyjelvényes, érdemes és kiváló természetjáró. A „kiváló” cím elérése, ha nem is egy élet munkája, de azért sok-sok éves természetjárás megérdemelt jutalma!

A túrajelentés az a papír tehát, amin a megtett útvonalat tudjuk igazolni, célszerűen persze pecsételéssel. Tehát ha az OKT-t járjuk, akkor az igazolófüzeteken kívül erre a nyomtatványra is ütünk stemplit. Ennyi az egész!

Vissza a tartalomjegyzékre

Semmilyen időkorlát nincs! Én magam is találkoztam olyan teljesítővel, aki egy harmincéves, már megsárgult lapos igazolófüzetbe pecsételgetett! (A magyarázat további része a következő bekezdésben!)

Vissza a tartalomjegyzékre

Sokáig nem érdemes húzni a kéktúra teljesítést, hiszen közben változhat az útvonal, pecsételőhelyek szűnhetnek meg, vagy újak lesznek felvéve a listába. Az igazolófüzetek egymás utáni kiadásaiban ezek a változások rendszeresen átvezetésre kerülnek.

Erről a kiírás a következőket mondja: „A korábbi Kéktúra igazoló füzetben megadott útvonal és ellenőrző pont kiírás alapján már bejárt és igazolt (bélyegzett) - tehát a bejáráskor érvényben volt - útvonalszakaszt nem kell a megváltozott új útvonalon bejárni és az új ellenőrző pontokon bélyegezni. Ugyanakkor a már megváltozott, illetve megszüntetett útvonalszakaszon most már nem ajánlatos elindulni, mert egyrészt nincs a helyszínen bélyegző, másrészt az útvonal elzárt, tiltott területen haladhat, vagy egyéb okok miatt nem járható.”

Na jó, kérdezheted, de mi van akkor, ha tudod, hogy megváltozott az útvonal és már máshol (is) kell pecsételni a füzetben felsorolt és megjelölt helyeken kívül? Már én is beleszaladtam ebbe a második bejárásom folyamán, méghozzá úgy, hogy Felsőpetény és Romhány között a kéktúra 2007 óta egy útvonalváltozás miatt útba ejti Alsópetényt is, ahol stemplizni is kell. Mivel nekem régebbi kiadású a füzetem, ezért ez a változás még nem szerepel benne. Ezért amikor bejártam a szakaszt, az alsópetényi bélyegzőt a lap egy üres helyére ütöttem, jelezve hogy ott is jártam. Mivel minden bélyegzéshez dátumot is kell írni, így látható, hogy a változás után jártam arrafelé.

Vissza a tartalomjegyzékre

Erre semmilyen előírás nincs, sőt a kiírás szerint is „bármely irányban, bármilyen szakaszokra bontva” teljesíthető az OKT. Haladhatsz kelet-nyugati vagy ellenkező irányba is, ezeket keverni is lehet. Tehát olyan irányt választhatsz, ami szimpatikus, vagy ahogy a közlekedést jobban meg tudod szervezni.

Vissza a tartalomjegyzékre

A kéktúra mozgalom keretein belül az MTSZ meghirdette a Gyermek Kéktúra (GyKT) mozgalmat. Ezt 6 és 14 év közötti gyerekek teljesíthetik, ha megtesznek minimum 300 km-t igazoltan (kéktúra igazolófüzetükben pecsételve) az Országos Kéktúra útvonalán. A GyKT teljesítése beleszámít az OKT teljesítésbe is, tehát a „nagy” kéktúra teljesítéséhez nem kell a kölöknek újra végigjárnia a GyKT-ban teljesített és már elszámolt szakaszokat. Gábor fiam is így szerezte meg a Gyermek Kéktúra jelvényt és valamennyi tájegységi GyKT jelvényt is!

Az OKT kilenc (9) tájegységre van felbontva, ezeknek van külön GyKT jelvényük. Ezt a kéktúrázó gyerek akkor érdemli ki, ha minimum 50 km-t teljesít igazoltan az adott szakaszból. Egy tájegységre csak egy jelvény adható ki, hiába teljesít az illető kölök még ötven kilométert! Bővebben erről a kéktúra kiírásában olvashattok!

Vissza a tartalomjegyzékre

A kéktúra kiírása a következőket mondja: „A túra teljesítése: történhet csoportosan, vagy egyénileg, hatéves kortól, állampolgárságra való tekintet nélkül, bármely irányban, bármilyen szakaszokra bontva, gyalog vagy sível (vegyesen is).” A kiemelés NEM tőlem származik - így vagyon leírva!

Tehát a kiírás szerint NEM lehet teljesíteni kerékpárral, lovon, cross-motorral, quadon, csakis egyes-egyedül gyalogosan! Ettől függetlenül végigjárhatod a fent nevezett „közlekedési eszközökkel” is az OKT útvonalát, csupán arra kérnélek, ne válassz olyan eszközt, amivel a gyalogutakat és környezetüket károsíthatod, illetve az úton haladókat zavarhatod! Persze ebben az esetben nem vagy jogosult a jelvény igénylésére sem.

És még néhány észrevétel ezzel kapcsolatban:

• Tőlünk soha a kutya nem kérdezte meg, hogyan teljesítettük a túrát.
• Vannak olyan szakaszok, amiket szinte lehetetlen a fentebb említett eszközökkel teljesíteni! Ilyen hely pl. a Nagy-Gete nyugati, köves oldala, a Badacsony oldalában a Bujdosók Lépcsője, vagy a Szandavár sziklás északi oldala, és a listát még sokáig folytathatnám! Tehát itt alternatív útvonalat kellene választani, ilyenkor viszont felmerülhet az a kérdés, hogy mit is teljesít az illető? Mert hogy NEM az Országos Kéktúrát, az biztos!
• Kerékpárosoknak az Országos Kerékpáros Körtúrát javasolnám, bővebben erről itt olvashattok: http://www.mktsz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=19&Itemid=15 . Ennek a mozgalomnak az OKT-hez hasonlóan szintén van egy pecsételő füzete.

Vissza a tartalomjegyzékre

Jó kérdés! De miről is van itt pontosan szó? Például elképzelhető az, hogy egy látnivaló miatt letérsz a kék jelzésről, és aztán nem ugyanoda térsz vissza, hanem egy másik útvonalon a kéktúra egy másik pontjára, és eközben kihagysz valamennyit az előírt útvonalból.

Egy másik esetben túratársaktól hallottuk, hogy ők kihagyták a Bodajk és Csókakő közötti aszfaltos négy kilométert, mert ott úgysincs semmi látnivaló! Persze nem buszra szálltak a két település között, hanem a bakonyi túrát Bodajkon fejezték be, aztán a következő, vértesi túrájukra a szomszéd faluból, Csókakőről indultak.

Szintén előfordulhat, hogy eltévedsz, viszont az útvonal egy távolabbi pontjára térsz vissza és így hagysz ki egy hosszabb-rövidebb szakaszt.

A válaszhoz nézzük meg újra a kéktúra hivatalos kiírását! Eszerint: „...a résztvevőknek a Kéktúra teljesítését, valamennyi ellenőrző pont érintését, hitelt érdemlő módon igazolni kell.” Ezt a passzust néhány kérdéssel fentebb már idéztem egyszer!

Néhány sorral lejjebb pedig ez olvasható: „...a túra útvonalának teljesítője elnyeri az MTSZ Kéktúra jelvényét.” Egyértelműen meg van tehát fogalmazva, hogy a kék sáv jelzésekkel megjelölt útvonalat kell végigjárni, úgy hogy minden ellenőrző ponton áthaladunk és ezt a tényt valahogy igazoljuk!

Az én véleményem az, hogy csupán a szándékos rövidítés, túraszakasz kihagyás az, ami megkérdőjelezi a teljesítést. Ilyenkor mindig felmerül bennem, hogy az illető mit teljesített vajon? Mert hogy NEM az Országos Kéktúrát, az biztos! Mivel azonban csak a pecsételő pontok igazolásait lehet ellenőrizni, mindenkinek a saját lelkiismeretével kell elsősorban elszámolnia a teljesítés pontosságának tekintetében!

Vissza a tartalomjegyzékre

NEM SZÜKSÉGES! A kijelölt turistautak, ahol a kéktúra is halad, bárki számára végigjárhatóak, aki rendelkezik annyi állóképességgel, hogy négy-hat órát folyamatosan, hosszabb pihenők nélkül is végig tudjon gyalogolni terepen, dombok, völgyek között.

Vissza a tartalomjegyzékre

Nem kell hozzá semmilyen különleges felszerelés! Egynapos túrára elegendő a kényelmes sportcipő, strapabíró ruházat - amit nem sajnálunk, ha esetleg poros, sáros lesz - egyszerű hátizsák a szükséges felszereléssel (előre elkészített szendvicsek, ital, kis egészségügyi csomag, esőkabát), térképek, tájoló (iránytű), iratok, pénz. Ezek nélkül senkinek sem ajánlom, hogy túrázni induljon! Ezeken felül azt pakoljál még, amiről úgy gondolod, szükséged lehet rá - itt csak a teherbírásod szab határt! Aztán ha feleslegesen cipeltél valamit tízegynéhány kilométeren keresztül, úgyis alaposan megfontolod, érdemes-e még egyszer bepakolni a motyóba! Fényképezőgépet és messzelátót mindenképpen érdemes vinni!

Vissza a tartalomjegyzékre

Erre a kérdésre nagyon nehéz válaszolni, hiszen mindenki igénye más. Nem tudok mást tenni, elmondom, ÉN mit szoktam belepakolni a hátizsákomba, ha túrázni indulok! Persze az, hogy mit viszek magammal, nagyon sok körülménytől függ: például téli vagy nyári időszakban egynapos, vagy többnapos túrára indulok, sátrazni akarok vagy kerestem magamnak valamilyen szállást, stb. De azt javaslom, induljunk el a legegyszerűbb esettől, aztán mindig bővíteni fogom a felsorolt holmik listáját! A ruházatot, amit magamra veszek, azt nem sorolom fel, csak azt, ami a zsákba kerül.

Öltözzünk mindíg az évszaknak megfelelően, rétegesen. Olyan ruhákat vigyünk a túrára, amik strapabíróak, és nem sajnáljuk őket, ha eláznak, sárosak lesznek. Cipőnk legyen kényelmes, lehetőleg vízálló. Vigyünk magunkkal valami fejfedőt is, napszúrás ellen. Nálam jól bevált a vékony, fehér „bézból” sapka!

Magáról a hátizsákról a következőket tudom mondani: Olyat válasszunk, amin lehetőleg jó sok oldalzseb van! Nálam például megszokott helye van a térképnek, pecsételő füzetnek és bélyegző párnának, egyéb papíroknak, telefonnak, stb. Így könnyen megtalálok szinte mindent, nem kell érte az egész zsákot feltúrnom! Természetesen az még jobb, ha a zsáknak belső (titkos) zsebei is vannak, akkor oda kerülhetnek az olyan fontos dolgok, mint a pénz és az iratok!

A legegyszerűbb eset: egynapos túra (kirándulás nyáron):

• 25 literes Tatonka hátizsákba a következők kerülnek:
• Térkép a túra útvonaláról
• Kigyűjtött vagy kinyomtatott menetrendek az oda- illetve visszaútról
• Kéktúránál: Kigyűjtött információk a pecsételő pontokról
• Kéktúránál: Pecsétpárna, igazolófüzet
• Toll, kicsi jegyzetfüzet
• Iratok, igazolványok (Gyakorlatilag a brífkóm)
• Annyi pénz, ami biztos elég az útra (én általában gondolok arra is, ha bármilyen okból szállást kell keresnem az úton)
• Egészségügyi csomag a következő tartalommal (Ez állandóan össze van készítve odahaza, az indulás előtt csak be kell rakni a hátizsákba):
  • Egy kicsi műanyag mikró edényben a következők:
  • 1 levél fájdalomcsillapító
  • 1 levél lázcsillapító
  • 1 üvegcse görcsoldó
  • 2 Calcimusc ampulla (Darázs- és méhcsípés nyomán fellépő allergiás reakció ellen. Bár én nem vagyok allargiás a csípésre, de a túratársaim esetleg igen!)
  • 1 tubus Fenistil gél rovarcsípések ellen (Csökkenti a viszketést, mert néha véresre tudom vakarni magam)
  • Különböző méretű Hansaplast tapaszok (Kisebb vágásokra, vízhólyagokra kiváló)
  • Sebfertőtlenítő
  • Kis csomag vatta
  • 1 db steril mull-lap
  • Leukoplaszt ragasztószalag
  • 1 tekercs fásli
  • Steril kullancs-eltávolító kanál. Bővebben róla itt olvashattok!
  • Csipesz
  • Kisolló
  • Egy doboz gyufa (Azért teszem ide, mert a zárt dobozban nem ázik el, nem törik össze)
  • Ide kell betenni a teljes túraidőtartam plusz egy napra számolva azokat a gyógyszereket is, amit rendszeresen szedned kell!!!
• Kis varrócsomag (Tűk, cérnák, kisolló, biztosítótűk)
• Nyakba akasztható laptájoló
• Mobiltelefon
• Fényképezőgép tartalék akkuval és tartalék memóriakártyával
• Messzelátó
• GPS tracker (A hátizsák vállszíjára felrakva)
• Univerzális kiskés (svájci bicska)
• Egy napi ennivaló (Általában téliszalámis zsömlék, az nem romlik meg még melegben sem)
• Egy napi innivaló (Csak akkor viszek kevesebbet, ha tudom, hogy állandó forrás, vagy biztos vízvételi lehetőséggel rendelkező falu esik az utamba)
• Esőkabát
• Szúnyog és kullancsriasztó
• Leégés elleni spray (Főleg nyári időszakban fontos)
• WC papír a szükséges mennyiségben

Az egészségügyi csomag tartalma kissé soknak tűnhet a szemedben, kedves Olvasóm, de egy dologról ne feledkezz meg! Én mindíg ezt a csomagot viszem magammal puszta kényelemből, akár egynapos túrára indulok, csak „ide a szomszédba”, a Pilisbe, akár túrát vezetek nyolc-tíz főnek, akár több napra beveszem magam Belső-Somogy dombvilágába, hogy sátorral járjam végig a Dél-dunántúli Kéktúrát! Másrészt a sokéves tapasztalat is segít a tartalom duzzasztásában! Például soha nem fogom elfelejteni azt a tehetetlenséget, amit akkor éreztem, amikor a Szent István Vándorláson a pilisszentkereszti Szurdok előtt több túratársamat is megcsípték a darazsak, allergiások voltak rá, és nem volt nálunk Calcimusc! Szerencsére közel volt a segítség, de az eset végződhetett volna tragikusan is!

És még egy dolgot ne felejt el! A hegyek-dombok között nagyon sokszor nem hívható gyors segítség és a problémákat, bajokat igenis egyedül kell megoldanod, ha túrázni indulsz, kedves Olvasóm!

Ha havas, vagy esős időben indulok túrázni, akkor pluszban a következőket viszem:

• 1 pár kamásli (magyarul lábszárvédő, ez jó sárban és magas hóban is)
• Tartalék zokni, alsónemű, vízhatlanul, műanyag zacskóban
• Gumipántos fejlámpa (Ha esetleg rám sötétedik út közben - ez főleg télen lényeges!)

Többnapos, nem sátras túrára a következőket viszem a felsoroltakon kívül:

• Ide nagyobb zsák kell, 2-3 napra még éppen jó a 46 literes Doldy hátizsákunk, hosszabb távra pedig már a 75 literes Adventurerem kell
• Vízhatlan tokban mosdófelszerelés (szappan és szappantartó, borotva, borotvahab, fésű, dezodor, fogkefe)
• Törölköző
• A túra idejére plusz egy napra elegendő alsónemű, zokni, pólók
• Egy pár papucs (jól esik az út végén megszabadulni még az amúgy kényelmes bakancstól is)
• Kényelmes tréningruha (a nap végén átöltözni, de jó tartalék váltásnak is)
• Utiruha (egyhetes túra végén a hazaúton tekintettel kell már lenni a vonaton, buszon velünk együtt utazó többi felebarátunkra is!)
• Konzervek, ha nem akarok naponta szendvicskészítéssel vesződni
• Nem romló felvágottak (téliszalámi, paprikás szalámi), házilagosan előre felszeletelve, alufóliába csomagolva
• Paprika, paradicsom, zárható mikró dobozban
• Csomagolt, szeletelt tartóskenyér, arra az esetre, ha nem találok nyitva tartó boltot
• Külön csomagolva evőeszközök, könnyen tisztítható műanyag tányér és pohár
• Kis sószóró, teli sóval (egyszer otthon felejtettem, hát alig tudtam enni a túra közben! Végül betértem egy faluba és vettem egyet megtöltve, mert már nem bírtam tovább!)
• Papírszalvéta (pl.: evéskor ne kelljen az ennivalót a földre tenni, mert nem lehet mindent kézben tartani! :-) )

Végül, ha eldöntöttem, hogy sátorban fogok nomádkodni, akkor ehhez adódnak még a következők:

• Hálózsák
• Polifoam derékalj
• Sátor
• Gumipántos fejlámpa (Ez nem csak éjszaki túrán tesz jó szolgálatot, de a sátorban is ideális: nem foglalja a kezemet és oda világít, ahová nézek!)
• Fél kilós kalapács a cövekek leveréséhez (nagyon hasznos tud lenni!!)
• 10 méter nejlon zsinór (pl: egy nagy elázás után kirakni rá száradni a ruhákat, ha már elállt az eső, vagy bármit megkötni vele)
• Valami, amivel meg tudjuk hallgatni az időjárás-jelentést (szándékosan nem írok rádiót, mert jó erre a célra egy walkman, ha van benne rádióvevő, vagy egy mobiltelefon is. Én egy öreg walkmant használok, mert van benne középhullám, és a solti Kossuth adót az egész országban venni lehet!)

Mindaz, amit leírtam, az egy hozzám hasonló férfiember számára untig elég. A hölgyek természetesen még tegyék el azokat a dolgokat, amik számukra nélkülözhetetlenek egy túra során! Viszont úgy gondolom, ők a borotvahabot és borotvát nyugodtan kihúzhatják a listából! :-)

Általában elmondható, hogy többnapos túrákon minimum kétnapi plusz élelmiszer van nálam, még ha tudom, hogy falukon megyek keresztül, akkor is! A kis boltokban ugyanis gyorsan (általában már reggel) elfogy a pékárú, és gondolni kell a hétvégékre is! Ivóvízből mindig van egynapi tartalékom, erre a célra a strapabíró, visszaváltható kólás palackokat használom. Az a jó bennük, hogy nem horpadnak be a hátizsákban, ezért nem is lyukadnak ki! Ebből szoktam tölteni abba a félliteres kis palackba, amit a hátizsák oldalzsebében tartok, könnyen elérhető helyen.

Edényeket soha nem viszek magammal, mert nem szeretek a túra közben vagy a túranap végén még főzéssel is vesződni. Ötnapos túránál hosszabbat még sohasem tettem, de ezt az időt meghaladó gyalogtúrákon már érdemes vinni valamilyen mosószert is, hogy ne kelljen a teljes ruhatárunkat magunkkal cipelnünk! Többnapos, nem sátras túránál érdemes előre megérdeklődni, a szállásunkon milyen étkezést tudnak biztosítani, és hogy el tudnak-e látni minket az útra is szendvicsekkel (magánházaknál ezt szívesen megcsinálják némi plusz pénzért!).

Az első néhány túra rossz tapasztalatai után a sátorhoz adott gyenge könnyűfém cövekeket kicseréltem jó szívós, rozsdamentes acélból készült és házilag tűhegyesre köszörült darabokra! Ezeket gyakorlatilag bárhol le lehet verni a kiskalapács segítségével! A cövekek és a kalapács együtt majdnem másfél kiló, de sok bosszankodástól kíméltek már meg!

Vissza a tartalomjegyzékre

IGEN! Sajnos az erdő nem olyan, mint egy utca, ahol lépten-nyomon megállíthatunk valakit információt kérni! Van úgy, hogy órákig nem találkozunk senkivel, pláne, ha le is térünk a jelzett turistaútról! Mindenképp vigyünk magunkkal térképet és iránytűt, ennek a szebbik neve „laptájoló” és már 3000 Ft-tól kapható nyakba akasztható - tehát igen praktikus - változata a turistaboltokban. Habár manapság a jelzések felfestése már egészen jó, ne bízzuk egyes-egyedül rájuk magunkat!

Budapesten, vagy a környékén lakó újdonsült túrázóknak azt javaslom, kezdjék rövidebb, jól kiépített szakaszokkal a Pilisben és a Budai hegyekben, és haladás közben próbálják az utat a térképen is követni a tájékozódási pontok alapján. Nem egy ördöngösség a térképolvasás, bárki egy kis gyakorlattal elsajátíthatja!

Vissza a tartalomjegyzékre

Ezt általában úgy vesszük észre, hogy már hosszabb ideje nem látunk jelzéseket a fákon, pedig jó esetben a felfestésük olyan, hogy az egyik jelzéstől látni már a következőt. Ekkor két lehetőségünk van: vagy visszafordulunk és visszagyalogolunk a legutolsó látott jelzésig, aztán ott jól körülnézünk, merre mehet tovább a helyes út (kezdők mindenképpen ezt tegyék!), vagy ha a térképen egyértelműen meghatározható a helyzetünk, akkor irányunk korrigálásával visszajuthatunk a jelzett útra. A második lehetőséget csakis a gyakorlottabbaknak ajánlhatom!

Csak azt tudom mondani, NE menjük tovább eltévedésünk tudatában a rossz úton, hogy „majdcsak kilyukadunk valahol”, mert ennél rosszabbat nem is tehetünk!

Vissza a tartalomjegyzékre

Mobiltelefont feltétlenül érdemes magunkkal vinni, gyakorlatilag a mély völgyektől eltekintve mindenhol van valamilyen szintű lefedettség a T-Mobil és a Pannon GSM rendszerében (nekünk ilyen telefonjaink vannak, a Vodafonról nem tudok nyilatkozni).

Az északi határ közelében, főleg a hegyek északi oldalán gyakran bejelentkezik a szlovák szolgáltató, mert jobb térerővel fogható, mint a magyarok. Ha ilyenkor telefonálunk, vagy fogadunk hívásokat, ne feledkezzünk meg arról, hogy ekkor NEM a magyar tarifákkal beszélünk, hanem annak esetlegesen a többszöröséért (hiába vagyunk hazai földön)! Tehát vagy tiltsuk le az automatikus szolgáltató váltást, vagy legyünk tisztában a hívásaink anyagi következményeivel! Persze egy veszélyhelyzet, baleset esetén ne mérlegeljünk, hanem telefonáljunk!

Vissza a tartalomjegyzékre

Fizikai megterhelés szempontjából nagyjából egyformák a szakaszok: szinte mindenhol vannak emelkedők és lejtők ragyásig! Viszont például a Budai-hegyek között, vagy a Pilisben a kéktúra viszonylag jól kiépített utakon halad, bár itt is volt már kellemetlen élményünk. Tapasztalatból mondom, a 2006-os nagy jelzésfelújítás után szinte mindenhol jól követhetőek a jelzések!

A Budapesten, vagy a főváros közelében élők előnyben vannak az ország egyéb területein lakókkal szemben, mert az OKT a Pilisben és a Börzsönyben két óriási vargabetűt ír le, így egy viszonylag hosszú szakasz is könnyen megközelíthetővé válik Budapestről vonattal vagy helyközi buszokkal. Az ezen a területen élőknek javaslom, nézzék meg a kéktúra bejárásunk időbeli sorrendjét, az akkor 12 éves Gábor fiam miatt ugyanis mi is a főváros körüli szakaszokkal kezdtük a kéktúra bejárásunkat.

Kezdő túrázóknak a Budai-hegység és a Pilis szakaszait ajánlom kezdetnek, erre legalkalmasabb talán a Hűvösvölgy-Rozália téglagyár közötti 14,2 km, vagy a Piliscsaba és Zsíroshegy (Nagykovácsi) közötti 11,8 (14) km.

Vissza a tartalomjegyzékre

A kullancsok, amellett hogy kellemetlen vérszívó kis élősködők, komoly betegségeket is terjeszthetnek, mint például az agyhártyagyulladás és a Lyme-kór. Erre a veszélyforrásra feltétlenül fel kell készülni!

Védekezni többféleképpen lehet: a zárt ruházat, hosszú nadrág bizonyos védettséget jelent, ezt kombinálni lehet a boltokban kapható kullancsriasztó spray-k valamelyikével. A túra megkezdése előtt és közben is rendszeresen használjuk a kullancsriasztót (a hatásosság ideje rajta van a flakonon). A túra végén - az esti mosakodás idején - pedig nézzük át alaposan a testünket, ilyenkor könnyű felderíteni a potyautasokat.

Aki tartósan túrázásra adja a fejét, adassa be magának a kullancsok által terjesztett agyhártyagyulladás elleni védőoltást! Ezt a háziorvossal kell egyeztetni, maga az oltás költségtérítéssel kapható a gyógyszertárakban! Bővebbet a kullancsokról itt olvashattok: http://www.kullancsinfo.hu

Vissza a tartalomjegyzékre

Jobb, mint néhány évvel ezelőtt! Szépen, lassan kezdenek eltűnni a városszéli, kóbor kutyákból álló falkák. Faluhelyen kóbor ebekkel ritkán lehet csak találkozni, itt inkább azzal van probléma, hogy ha végighaladsz egy falun, akkor szinte hullámként kísér végig az utcákon a kutyaugatás. De mivel a kertkapuk általában zárva vannak, a kutyák nem tudnak kijönni az útra.

Tapasztalatom szerint gondok inkább a magányos tanyákkal, faluszéli telephelyekkel vannak, itt a kutyák sokszor szabadon mozoghatnak a kerítésen, kapun keresztül és általában a ház előtt elvezető utat is a „birodalmukhoz” tartozónak tekintik. Itt vérmérsékletedtől függően vagy egy nagyobb vargabetű megtételét javaslom, vagy pedig, ha kellő harciasságot érzel magadban, szedj fel néhány követ a földről, vágd hozzájuk és zavard meg őket! Ettől általában megrettennek!

Végső megoldásként említem az ultrahangos kutyariasztókat. Nálunk leginkább a Dazer típusút lehet beszerezni, hatásosságáról megoszlanak a vélemények. Bővebben itt olvashatsz róla:
http://www.dazer.hu

Nekem nincs ilyenem, és habár már régóta járom a hegyeket-völgyeket, sohasem kóstoltak még meg az ebek!

Vissza a tartalomjegyzékre

Két oldalt szeretnék ezzel kapcsolatban a figyelmedbe ajánlani:

• A http://www.kektura.lap.hu a Startlap egyik aloldala és sokrétű linkgyűjtemény. Ha problémád van, érdemes ott körülnézni!
• A kéktúrázók - és amúgy a mindenféle jelvényszerő túramozgalmaknak hódolók - általános társalgási fóruma az Index kéktúra topikja: Index - Kéktúra és Jelvényszerző túramozgalmak topikja . A feltett kérdéseidre ott szinte azonnal választ kaphatsz.

Vissza a tartalomjegyzékre

Itt több módszer közül lehet választani:

• Saját autóval. Ilyenkor elmész a túra kezdőpontjára a saját gépjárművel, megteszed a túraszakaszt, aztán valahogy visszajutsz tömegközlekedéssel a kocsidhoz. Többnapos túra esetén bázistábort választhatsz, aztán onnan indulhattok a napi túrák kezdőpontjához, illetve a végpontokról vissza a „bázisra”. Több kéktúrázó választja ezt a módszert, jó példa erre Kriszta és Karcsi, bejárásukat a saját honlapjukon olvashatod: http://k-k.hu Ezen a honlapon tippeket is kaphattok a szállásokra vonatkozólag.
• Tisztán tömegközlekedéssel. Ez volt főként a mi módszerünk is. Ebből a szempontból Budapest jó kiindulópont, a kéktúra egyes pontjai (általában a hivatalos kéktúra felosztás szerinti szakaszhatárok) jó tömegközlekedéssel rendelkeznek a fővárosból indulva. Aztán a kiinduló és végpont között többnapos túrák esetén szállást kell valahogy keresni - de erről majd később!

Vissza a tartalomjegyzékre

Van egy nagyon jó kiindulópont: a http://www.menetrendek.hu oldal. Innen már egy kattintással elérhető a MÁV, a Volán társaságok, a BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat), a MALÉV és a MAHART menetrendi honlapja is. A MÁV és a Volán honlapja nagyon könnyen kezelhető, az időpontot, az induló- és célállomást beírva már egyből listával szolgálnak az adott napon induló járatokról, még az átszállásokat is megjelölve. Szóval hasznos oldalak, na!

Vissza a tartalomjegyzékre

Már elöljáróban le kell szögeznem: itt nem szabad nagyigényűeknek lennünk, be kell érnünk azzal, ami van - vagy amit találunk! A legegyszerűbb módszer a sátorozás, más néven vadkempingezés. Kempinget, sátortábort azonban hiába is keresnénk a kéktúra útvonala mentén, ilyent csak a frekventált helyeken (Balaton, Dunakanyar, Budapest) találunk, barátságos tisztások azonban mindenhol akadnak útközben!

Ha ezt a módszert választjuk, bizonyos szabályokat feltétlenül be kell tartanunk: ilyen a nyárra jellemző általános tűzgyújtási tilalom, és hogy mindig tegyünk rendet magunk után! Szemetet soha ne hagyjunk a természetben, vigyük el a legközelebbi településig, ahol találunk gyűjtőedényt!

Feltser János „Hadidoki” így járta be a kéktúrát, élményeiről a honlapján olvashattok: http://web.t-online.hu/feltser1958/ .

Kissé magasabb igényeket elégítenek ki a falusi házaknál, panziókban vagy turistaházakban kapható szobák. Ha ezt választjátok, bízvást ajánlhatom a kétkötetes Országos Kéktúra Turistaatlaszt és útikönyvet. A szöveges résznél szinte minden településnél találhattok tippeket az olcsóbb szállások kategóriájában névvel, címmel, telefonszámmal! Mi is többször választottuk ezt, ilyenkor néhány nappal az indulás előtt célszerű mindent megszervezni. Néhány telefon csupán az egész!

Vissza a tartalomjegyzékre

Ebben az esetben az igazolófüzetet be kell vinni egy megyei természetbarát szövetségbe, adataik itt találhatóak:
http://termeszetbarat.hu/tagszervezetek

Az igazolófüzet leadható az MTSZ központjában is (1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31, II. emelet 3.), ahol a teljesítést igazolják és a jelvényt átadják. A teljesítéshez nem szükséges tagnak lenni semmilyen turista egyesületben vagy szakosztályban! Az egyedüli különbség az, hogy az egyesületi tagok ingyen kapják a jelvényt, másoknak meg kell fizetni a jelvény önköltségi árát (néhány száz forint) - de azt hiszem, ezt már valahol korábban említettem valahol!

Vissza a tartalomjegyzékre

Az igazolás hosszú procedúra, esetenként több hónapig is eltarthat! Tapasztalatom az, hogy az igazolófüzetet célszerű rögtön az MTSZ központjába vinni, mert a megyei szövetségek is oda küldik, illetve onnan kapják vissza! Így rövidebb az átfutási idő, viszont ha nem budapesti vagy, akkor ez plusz időt és költséget igényel.

Vissza a tartalomjegyzékre

Ebből a szempontból Szarvas Mátyás, a Körösök Völgye Turista Egyesület tagja viszi el a pálmát, aki az Országos Kéktúrát 2002. február 25. és március 13. között 17 nap alatt végigfutotta Hollóházáról indulva és az Írott-kőre érkezve.

Néhány évvel később ezt a teljesítményét is meg tudta még fejelni, ugyanis 2008. szeptember 23.-án Szigligetről indulva 45 nap alatt végigfutotta a Nagy Kék Kör 2500 kilométerét, vagyis az Országos Kéktúrát, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát és az Alföldi Kéktúrát - a korábbi futásához hasonlóan pihenőnap nélkül! Ekkor az Országos Kéktúra több mint 1100 kilométeres távját 22 nap alatt teljesítette!

Teljesítményéről bővebben itt olvashatsz:
http://www.kektura.hu

Vissza a tartalomjegyzékre

2004 telén vágott bele a teljesítésbe Toplak József, hogy Hűvösvölgyből indulva nyolcvan nap alatt végigtúrázza a Nagy Kék Kör 2500 kilométerét.

Pontos érkezése és a túra befejezése után néhány nappal - mintegy levezetésképpen - indult még a Kinizsi-100 teljesítménytúrán is, ahol a több mint 101 kilométeres távot 24 óra alatt kell teljesíteni a Pilis és a Gerecse hegyein-dombjain keresztül Csillaghegyről indulva és Szárligetre megérkezve nagyrészt az Országos Kéktúra útját járva.

Én kétszer is találkoztam vele akkoriban: először Szárliget és Somlyóvár között, amikor még a 80 napos túrát járta, már a vége felé közeledve, és néhány nappal később a Kinizsi-100 túrán is, ahol én is indultam.

Vissza a tartalomjegyzékre

hörpölin