A TÚRAFELSZERELÉSRŐL

Sokat gondolkodtam azon, írjak-e ide áruházneveket, sportszermárkákat, végül arra jutottam, hogy a saját magam által is használt felszereléseknél kiírom azt, hogy hol vásárolható meg, és leírom a velük kapcsolatos tapasztalataimat is. Azt hiszem, ennyivel tartozom a holmik gyártóinak. Tehát akkor vágjuk bele, és már most leírom, hogy ez itt a reklám helye!




Mit vegyünk a lábunkra? - A túracipő, zokni és kamásli

A túrázó egyik legfontosabb „használati tárgya” a lába, ezért különösen óvni kell minden sérüléstől! A védelem legfontosabb eszköze pedig a megfelelő túracipő, bakancs. Ennek a kiválasztása mindig körültekintően történjen, hiszen egy jó túracipő bizony egyáltalán nem olcsó mulatság, viszont aztán évekre a társunk lehet a túráinkon! Egy-egy kényelmes bakancs nekem a szívemhez tud nőni az évek folyamán, aztán ha elnyűttem, fáj tőle megválnom és nem kevés izgalommal gondolok arra, vajon az új lesz-e annyira kényelmes, mint amilyen a régi darab volt!

Általában mindenkinél kirándulásokkal, a természettel való ismerkedéssel kezdődik a túrázás. Könnyű terepen, kiépített gyalogutakon kellő kényelmet tudnak nyújtani az általános célú sportcipők, amiket az utcán is hordhatunk munkába menet, vagy szabadidőnkben. Ezek a cipők alkalmasak arra, hogy esetenként nyolc-tíz kilométert sétáljunk bennük az erdőkben, de többre nem! Ha komolyan bele akarsz vágni a túrázásba, erősebb, strapabíróbb, nagyobb védelmet nyújtó lábbelit kell keresned magadnak! Látogass hát el egy nagyobb turistaboltba, és nézd meg a felhozatalt! Nagyjából a következő kategóriákba sorolható lábbeliket fogsz majd találni a polcokon:

Vissza a tartalomjegyzékre

Sportszandálok

Sportszandál
Sportszandál. A képre kattintva az nagyobb méretben is megnyitható.

Nagyon szépek, könnyűek, de túrázáshoz nem ajánlanám őket! Már próbáltam szandálban kirándulni, de majd megőrültem, amikor kavics került a talpam alá! Ilyenkor próbáltam a lábam rázogatásával elérni, hogy kiessen a kavics a szandálból, de sokszor nem sikerült és csak a szandál levételével oldódott meg a probléma. Szerintem maximum arra jók, hogy megérkezve a napi utad végére lecserélhesd a zárt cipődet erre. Esetleg kisebb sétákat lehet tenni bennük burkolt utakon.

Vissza a tartalomjegyzékre

Kirándulócipő, könnyű túracipő

Könnyű túracipőm
Könnyű túracipőm. A képre kattintva az nagyobb méretben is megnyitható.

Ezek a félcipők nagyon közel állnak az általánosan ismert sportcipőkhöz, de azokkal ellentétben nem utcai viseletre, hanem erdőjárásra vannak kifejlesztve. A talpuk erősen bordázott, így nehéz bennük elcsúszni, általában könnyű kivitelűek. Kiránduláshoz, rövidebb túrákhoz ajánlják őket. Nagy hátrányuk, hogy nem fogják a bokát, ezért ha rosszul lépünk, könnyen kificamodhat benne a lábunk, ezért is javasolják őket inkább csak könnyű terepre.

Én munkábajáráshoz használom ezt a cipőt. Ez a fajta már sok éve kapható a Decathlonban, általában egy pár cipő kibír egy teljes évet, ami nagyjából 1000-1200 km aszfalton történő gyaloglást jelent. Én a munkábajárást tekintem napi edzésnek, naponta megteszek benne kb. 5-6 km-t. Strapabíró fajta, mindenkinek ajánlom, az ára is nagyon baráti, most 3990 Ft-ért kínálják (2018 október)!
Link

Persze ez a cipő az árkategória alját képviseli, ennél csak drágábbak vannak! A Mountex kínálatában találjuk például ezeket: Link. Őszintén szólva nem hiszem, hogy egy, az enyémnél tízszer, tizenötször drágább túracipő ugyanannyival jobb is! És még egyszer: vehetünk bármilyen márkásat ezek közül, a bokánkat nem védik! Én már jártam úgy egy túrámon, hogy csak a bakancs mentett meg egy komolyabb sérüléstől! A túra leírását itt találod.

Vissza a tartalomjegyzékre

Magasszárú túracipők

Magasszárú túracipőm
Magasszárú túracipőm. A képre kattintva az nagyobb méretben is megnyitható.

A magas szárú túracipők között már inkább érdemes keresgélned, ha nagyobb túrákat tervezel. Az erősen bordázott talp alapfeltétel – mindegyik rendelkezik is ezzel, magas szárának köszönhetően a bokát is jól védi. Mielőtt megvásárolod, érdemes tájékozódni a vízállóságával kapcsolatban, mert ezek finoman fogalmazva is csupán mérsékelten vízállóak, habár különféle – a túraboltokban kapható – impregnálószerekkel ez némileg javítható. Mindenesetre tavasztól őszig nagyon kényelmes viselet, de téli, havas túrákat nem javaslok bennük, mert egy hosszabb menet végére bizony átnedvesednek, rosszabb esetben beáznak!

Nekem is van ilyen cipőm, tavasztól őszig hordom akkor, amikor tudom, hogy nincs sár az erdőben és nem kell patakokban gázolnom a túra során! A most használt cipőt (Forclaz 100) szintén a Decathlonban szereztem be, eddig kb. 300 km-t tettem meg benne, de nincs semmi baja. A Forclaz egyébként a Decathlon saját márkája. 11.990 Ft-ért vásároltam, most is ennyi az ára (2018. október).
Link

Vissza a tartalomjegyzékre

Túrabakancsok

Túrabakancsom
Túrabakancsom. A képre kattintva az nagyobb méretben is megnyitható.

A túrabakancsok külsőleg eléggé hasonlóak a magas szárú túracipőkhöz, de azoknál sokkal strapabíróbb kivitelűek, éppen ezért drágábbak is! Csak akkor vásárolj ilyet, ha sokat fogsz járni nehéz terepviszonyok között (sziklás, köves, egyenetlen talajon), az eső és a sár sem ijeszt el a túrázástól és télen is menni szeretnél. Magasan a boka felett záródnak, néhányra már hágóvasat is lehet szerelni. Vízállóbbak, mint a magas szárú túracipők és persze nehezebbek is.

A túrabakancsaim még a legnehezebb körülmények között (hóban, latyakban, sárban, vízben gázolva) sem áztak be eddig. A mostani bakancsomat 2012-ben vásároltam a Mountexben, most már nem kapható. Trezeta Elbrus Pro a becsületes neve. Eddig nagyjából 1500 km-t túráztam benne, most van azon a határon, hogy már gondolkodom azon, hogy le kellene cserélni! Minden ápolás ellenére a felső bőrrészei kezdenek a használat miatt kialakuló ráncok mentén felhasadozni, a varrásai pedig szétszakadni, ezért már nem tekinthető teljesen vízállónak! Újkori ára 25.000 Ft volt.

Vissza a tartalomjegyzékre

Hegymászó bakancsok

Hegymászó bakancs
Hegymászó bakancs (Magashegyi bakancs). A képre kattintva az nagyobb méretben is megnyitható.

Ezeket extrém körülmények közötti viseletre tervezik, havas, jeges túrákra, robosztus felépítésűek, teljesen vízhatlanok. Ezek már „túl jók” a hétköznapi túrázásra, nem is érdemes közöttük keresgélni! Az áruk is meglehetősen húzós.

Vissza a tartalomjegyzékre

Hogyan válasszunk bakancsot?

Ha már megvan a kiszemelt bakancs, próbáld fel azt a méretet, amit normál körülmények között is választani szoktál! Vidd magaddal azokat a zoknikat is, amikben túrázni fogsz, a cipőpróba előtt vedd fel azokat! A cipőkbe ne csak belebújj, fűzd be a cipőfűzőket és húzd is meg azokat! Ha bárhol szorít a talpad körül oldalt, vagy a lábujjaid elérik a cipő orrát, akkor a cipő kicsi, kérj egy számmal nagyobbat! Ha feljebb szorít, a fűzésnél, akkor érdemes megnézni a cipő nyelvét, jól ki van-e húzva, nincs-e meggyűrődve, illetve lazítani a fűzésen. Ha a cipő kényelmesnek tűnik, már majdnem célnál vagy! Most vedd le a cipőt és kérj egy mérettel nagyobbat! Az lesz ugyanis az igazi!

Természetesen a nagyobb cipőket is próbáld fel a korábban leírtak szerint, de ez más biztos, hogy nem fog szorítani! Próbálj minél többet járni benne a boltban, ha van rá lehetőség (pl. emeletes a bolt), akkor lépcsőzzél is benne! A cipőnek sehol sem szabad szorítania, és fixen kell fognia a lábadat, nem szabad a lábfejednek csúszkálnia a cipőben sem előre, sem oldalirányban. A kiválasztott bakancs először kissé merevnek fog tűnni (hiszen az is!), de a rendszeres használat során aztán be fog törni.

Miért javaslom ezt a cipőcserés vásárlást? A tapasztalatom az, hogy többnapos túra közben a lábfej a szellőzetlenség és az igénybevétel miatt kissé megdagad. Ráadásul még meredek lejtőkön sem szabad, hogy a lábujjak elérjék a cipő orrát! Ezt mindenképpen kerülni kell, hiszen ez akár a lábujj körmének az elvesztéséhez is vezethet, és ezt tapasztalatból mondom!

Ha már egy túracipő boldog tulajdonosa lettél, ne egy többnapos vándortúrán használd először! Tegyél meg benne rövidebb utakat, de még a megvásárlást követő napokban, hogy ha mégis valami baj van a cipővel, még a háromnapos visszavételi garancia ne ketyegjen le! Ebből a szempontból a legjobb a pénteki vásárlás, ekkor már a hétvégén meg lehet benne tartani a próbatúrát.

Vissza a tartalomjegyzékre

A cipő karbantartásáról:

A túrabakancsomat mindig tisztán, leápolva teszem el a cipős szekrénybe! Túra végén hazaérve amint leveszem, rögtön ki is teszem az erkélyre egy-két napra szellőzni, utána alaposan megtisztítom. Ha csak száraz terepen jártam benne, akkor elég egy nedves ronggyal letörölni róla a port, de a rászáradt sarat csapvíz alatt sikálom le a cipőkről egy kimustrált sárkefével. Még a vizes mosás után is egy-két nap alatt újra teljesen kiszárad a cipő, akkor leápolom egy kicsit. A hasított bőr felületeket bekenem krémmel, végül az egész cipőfelsőrészt lefújom impregnáló spray-vel. Ezután már mehet a helyére, a szekrénybe! Amennyiben a cipődhöz kapsz a vásárláskor kezelési útmutatót, az alapján végezd a cipőd ápolását!

Röviden a cipőápolásról

Vissza a tartalomjegyzékre

A zokniról

Túrazokni
Túrazokni. A képre kattintva az nagyobb méretben is megnyitható.

A zokni ugyanolyan fontos, mint maga a cipő, hiszen ez helyezkedik el a lábad és a cipő bélése között, ez a szigetelőréteg a kettő között. Zoknik, és a viselésük terén nagyon sok szokás terjedt el, ebben nehéz tippet adni! Itt sem tehetek mást, mint hogy leírom a saját gyakorlatomat. Már kezdő túrázó korom óta a dupla zoknira esküszöm, tapasztalataim szerint ezzel tudom a legkönnyebben elkerülni azt, hogy a cipő feltörje a lábamat és vízhólyagok nőjenek rajta! Tehát alsó zokniként nagyon jó minőségű, vékony gyapjúzoknikat hordok, ezeknél tényleg nagyon fontos, hogy a varrásai jól eldolgozottak legyenek, hogy még ezek az apró egyenetlenségek se irritálják a lábamat. Ezeket a zoknikat általában ruházati boltokban szerzem be, és csak a minőséget nézem.

Az alsó zokni fölé vastag túrazoknit veszek, ezeket általában a Decathlonban szerzem be. Ezek a zoknik egyáltalán nem olcsóak, jelen pillanatban (2018. október) két pár ára 3990 Ft! Hat párat tartok a zoknikból otthon, mind az alsó, mind pedig a felső zoknikat naponta szoktam cserélni a többnapos túráimon. Régebben a vastag zoknik helyett teniszzoknikat viseltem, de ezeknek a szára nem volt olyan hosszú, mint a túrazokniké. Nagyon fontos, hogy a zoknik ne csúszkáljanak a lábon, ráncot sem szabad vetniük, mert ilyenkor nagyon gyorsan előjönnek a vízhólyagok! Túra közben, amint megérzem, hogy probléma van, azonnal megállok és a bakancsot levéve simára igazgatom a zoknikat, de ha pont illik a lábunkra a fuszekli, akkor ez nem szokott sűrűn előfordulni!

Vissza a tartalomjegyzékre

A kamásliról

Kamásli
Bakancsra húzott kamásli. A képre kattintva az nagyobb méretben is megnyitható.

A kamásli (lábszárvédő) nagyon fontos kiegészítője a túrázók ruhatárának! Havas, esős, sáros túrákon védi a nadrágunk térd alatti részét az átázástól, besározódástól! Nem foglal el sok helyet a hátizsákunkban, de télen, esős időben sok méregtől, bosszankodástól tud megkímélni bennünket! Ebből is van olcsóbb, meg drága is. Az alsó árkategóriájúak egyszerű nylon anyagból készülnek, nem nedvesednek át, de nem is szellőznek. A drágábbak valamilyen szellőző anyagból (általában gore-texből) készülnek, ezek sem áznak át, de nem is lehet beléjük izzadni! Vegyél Te is egy pár kamáslit, hiszem, hogy nem fogod megbánni!

Nekem a legegyszerűbb nylon kamáslijaim vannak csak, több mint 10 éve vettem a Mountexben, azóta is viselem őket minden havas, sáros túrámon. Túra végén bele szoktam tenni őket csak úgy sárosan, ahogy levettem a lábamról egy nylonzacskóba, hogy ne koszolják össze a hátizsák többi holmiját, aztán otthon ezeket is le szoktam csapvízzel mosni, úgy teszem el azokat a szekrénybe.

Vissza a tartalomjegyzékre

A ruházat

A ruházat vonatkozásában nem vagyok nagyigényű. Kényelmes, könnyen tisztítható és olcsó ruhákban szeretek túrázni. A beszerzési forrás általában a Decathlon, de vettem már ruhát az érdi piacon és kinai boltban is. Úgy gondolom, hazánkban időjárásának 99 %-ában nincsenek olyan körülmények, amik az extrém viszonyok közé is alkalmas, pédául magashegységi ruhák viselését indokolnák. De persze az nyilvánvaló, ha mégis beüt a maradék 1%, mondjuk egy erős téli front fél méteres hóval, viharos széllel és -15 Celsius fokos hideggel, akkor minden épeszű túrázó otthon marad!

A következőkben felsorolt ruhadarabok képezik a túraruházatomat. Nem szeretném hosszan lökni a sódert róluk, épp csak egy-egy képet teszek be róluk abban az állapotukban, ahogy előkaptam őket a ruhásszekrényből és röviden elmondom, hol vásároltam őket, valamint hogy mi a tapasztalatom velük kapcsolatban.

Túranadrág

Az egyik túranadrágom
Az egyik túranadrágom. A képre kattintva az nagyobb méretben is megnyitható.

Nos, ez az a ruházati elem, amit vagy öt éve vásároltam az érdi piacon! Nem más, mint egy erős, sokzsebes vászonnadrág. Szinte elnyűhetetlen darabok ezek a nadrágok, az egyéb túráim mellett ezekben gyalogoltam végig egy teljes Kékkört, vagyis nagyjából 120-130 túranapot. Két darab van belőlünk, az egyik ez a drapp, a másik pedig kicsit zöldebb. Felváltva hordom a többnapos túrákon őket, mindig az egyik van befogva napi használatra, a másik pedig a tartalék, illetve az utiruha, amit igyekszem tisztán megőrizni a hazautazásra.

Könnyű viselet, ha vizes lesz, gyorsan megszárad, nehezen gyűrődik. A színük miatt a kosz sem nagyon látszik rajtuk. A sok zsebben aztán helyet talál magának a kis Nokia telefonom, a zsebkendő, a túrabotjaim gumi hegyvédői (ha éppen nem aszfalton megyek velük) és a szemüvegtokom. Habár gumis a dereka, de derékszíjjal hordom, mert arra van felfűzve a fényképezőgépem tokja. Tavasztól késő őszig megfelelő a túrázáshoz, télen azonban (kb. 0 Celsius fok alatt) már fáznék benne. De erre is van megoldás!

Vissza a tartalomjegyzékre

Túra alsónadrág

Téli alsónadrágom
A téli alsónadrágom. A képre kattintva az nagyobb méretben is megnyitható.

Erre a nagyon vékony polár darabra a Decathlonban tettem szert. Gumis anyaga jól idomul a testemhez, és amilyen vékonyka a szövete, olyan prímán tartja a testmeleget! A 2990 Ft-os árát tekintve alkalmi vétel volt és egyáltalán nem bántam meg, hogy megvettem! Téli túrákon mindig felveszem a vászonnadrágom alá, de például kora tavaszi és késő őszi sátorozásoknál is ideális ruhadarab, ugyanis ezt magamra kapva bújok bele a hálózsákba. Ez is megvan már vagy négy éve, még kutya baja sincs, bár ritkán szoktam hordani. Természetesen ez alá még felveszem a szokásos rövid alsónadrágom, tehát ennek a neve inkább „alsó viselet” lehetne.
Link

Vissza a tartalomjegyzékre

Vastag polár pulóver

A vastag polár pulóverem
A vastag polár pulóverem. A képre kattintva az nagyobb méretben is megnyitható.

Ez is Decathlonos darab, de már nincs a választékukban. Viszont nincs semmi probléma, hasonló darabokkal dugig vannak most is a polcok. Kimondottan téli túrákhoz szoktam hordani, a bélelt anorákom alá pont megfelelő viselet. Ez a darab is nagyon jól tartja a meleget, soha nem szoktam benne fázni.

Vissza a tartalomjegyzékre

Vékony polár pulóver

A vékony polár pulóverem
A vékony polár pulóverem. A képre kattintva az nagyobb méretben is megnyitható.

Ezt is a Decathlonban vásároltam, most már nincs a választékukban, de hasonló darabok ebből is vannak rogyásig! Ősszel, tavasszal szoktam hordani, de hideg hajnalokon, reggeleken még nyáron is magamra szoktam kapni! Szóval a vastag polárral ellentétben ez szinte mindig ott van a többnapos túrák ruhaneműi között.

Vissza a tartalomjegyzékre

Téli anorák

A téli anorákom
A téli anorákom. A képre kattintva az nagyobb méretben is megnyitható.

Ezt is ősztől tavaszig szoktam hordani, a vastag polárommal együtt még nem volt olyan hideg a túrákon, hogy fáztam volna! Mivel ritkán hordom, úgy néz ki, hogy örök darab lesz! Szintén Decathlonos cucc.

Vissza a tartalomjegyzékre

Téli kesztyű

A téli kesztyűm
A téli kesztyűm. A képre kattintva az nagyobb méretben is megnyitható.

Megvallom őszintén, eléggé fázós kezű vagyok, nulla fok alatt meleg kesztyű nélkül számomra kinlódás lenne csak az élet! Ezt a piros-fekete színösszeállítású síkesztyűt egy kínai áruházban vettem pár éve, pont megy a piros-fekete színű túrabotjaimhoz! Ugyanilyen fazonú, de szürke-fekete színű a mindennapi életben használt kesztyűm is, egyszerre vettem a két párat.

Vissza a tartalomjegyzékre

Téli sapka

A téli sapkám
A téli sapkám. A képre kattintva az nagyobb méretben is megnyitható.

Ezt nem vettem, hanem ajándékba kaptam, mert mindig hajadonfőtt mászkáltam a túráimon még télen is. Nem tudom, hol vette ezt a Thinsulate márkájú bélelt sapkát sok éve az édesanyám, de már sajnos meg sem tudom erről kérdezni. A sapka azonban most is a téli felszerelésem tagja, hordom is, ha hidegre fordul az idő. Mivel nagyon meleg, csakis akkor van a fejemen, ha a hőmérséklet mélyen nulla fok alatt van. A sapkát a Katonadolog webáruház kínálatában találtam meg, amikor ezeket a sorokat írom, de őszintén szólva nem hiszem, hogy édesanyám itt vette volna. Valószínűbb, hogy egy környékbeli ruházati boltban szerezhette be.

Vissza a tartalomjegyzékre

Összefoglalás

Túraruhában
Túraruhában. A képre kattintva az nagyobb méretben is megnyitható.

Azt hiszem, még sokáig írhatnék a túraruházatról, de nem akarom feleslegesen szaporítani a szót. Inkább beteszek egy képet egy 2014. decemberi túráról, ahol egy túratársam kapott le, miközben a térképet nézegettem. Nem volt hideg, bár közeledett már a Karácsony, sütött a nap is ezen a kora délutánon, ezért csak a könnyű anorákom volt rajtam, alatta a vékony polárom viseltem, legalul egy galléros pólót hordtam éppen. Természetesen a sokzsebes vászonnadrág volt rajtam, és az akkori magasszárú túracipőm a lábamon. A hátizsákom egy 25 literes barna Tatonka volt, most is ezt hordom az egynapos túrákon. A Gipron túrabotjaim állnak mellettem letűzve az avarborította ösvény talajába.

Nem beszéltem még a túrán viselt pólóimról. Ezek egyszerű, galléros, vagy gallér nélküli fehér pólók, van itthon belőlük vagy tucatnyi! Tavasztól őszig ezeket hordom a túrákon trikó, vagy ing helyett is, ősztől tavaszig pedig a legalsó réteg a ruházatomban. Még akkor is elegendő a póló + vastag polár + téli anorák kombináció, amikor röpködnek a mínuszok!

Tavasztól őszig, vagy az enyhe teleken csak a képen is látható könnyű anorákot hordom magammal, főleg az eső és a szél elleni védelemként. Ezt a kicsire összecsomagolható kabátot mindig magammal viszem a túrákra, aztán vagy rajtam van, vagy pedig a hátizsákban. Erős nyári napsütésben egy könnyű, fehér vászon bézból sapkát is fel szoktam felvenni, főleg napszúrás ellen.

Vissza a tartalomjegyzékre



Műszaki cuccok

A fényképezőgépem

Panasonic Lumix FZ200 fényképezőgép
A jelenlegi fényképezőgépem. A képre kattintva az nagyobb méretben is megnyitható.

Na, itt most tényleg vékony jégre tévedtem! Talán a fényképezőgép az a túrázásnál használt műszaki eszköz, ahol a legnagyobb lehet az árak szórása. A legolcsóbb kompakt gépek ára valahol 30.000 Ft-nál kezdődik, és a felső határ pedig gyakorlatilag a csillagos ég! Vásárláskor csakis a pénztárcánk vastagsága szabhat határt a költekezésünknek. Mielőtt megvettem volna az első digitális fényképezőgépem 2004-ben, próbáltam felmérni, mire is használnám és mik az igényeim vele kapcsolatban. Lássuk hát ezeket!

  • Mivel akkor már tervbe volt véve ennek a honlapnak a megalkotása, a magasabb pixelszámú gépek között próbáltam megtalálni a fényképezőgépem.
  • Az addig használt hagyományos, filmes fényképezőgépekkel kapcsolatos tapasztalataimból már tudtam, hogy túrán szükség van az erős zoomra, ha távoli objektumokat szeretnénk lefényképezni, viszont a nagylátószögű beállítás is fontos, hogy ne kelljen messze elhátrálnom egy témától, ha azt szeretném, hogy beleférjen a keresőbe.
  • Nagy legyen a lencse fényereje, hogy alkonyatkor is jó képet lehessen vele készíteni, illetve hogy rövidebb záridőket lehessen használni a bemozdulás ellen.
  • Legyen benne jó képstabilizátor, hogy még az éjszakai felvételek se mozduljanak be
  • Legyen benne jó automata üzemmód, amivel gyorsan le tudok kapni bármilyen hirtelen előbukkanó témát, viszont legyen rajta sokféle manuális beállítási lehetőség is, ha van időm a részletekkel pepecselni és megkeresni a legjobb beállítást.
  • Legyen robosztus, tartós, de ne legyen nehéz, hiszen az övemre fűzött tokjában himbálódzik majd a túráim legelső lépésétől a legutolsóig.
  • Döntő, hogy ne legyen olyan drága, hogy esetleg sajnáljam magammal vinni a túrákra és előhúzni a vízhatlan tokjából a legkülönfélébb időjárási viszonyok között!

Amikor 2016 őszén fényképezőgépet kerestem magamnak, szintén ezek voltak a kiválasztás fő szempontjai, a vásárlás előtt hetekig bújtam a magyar és angol nyelvű fotós oldalakat, így próbálva meg eldönteni, hogy milyen gépet vegyek magamnak. Végül a fentebbi képen látható Panasonic Lumix FZ200-as mellett döntöttem, ez akkor már egy kifutó típus volt, és egy jókora árengedménnyel tudtam megvenni a vízhatlan tokkal és egy 32 Gigabájtos memóriakártyával 100.000 Ft-ért a budaörsi Media Marktban. Nem csalódtam benne, két éve használom már minden probléma nélkül. Már nem kapható, utódja a Lumix FZ300-as gép, némileg jobb paraméterekkel 130.000 - 150.000 Ft közötti áron kapható a különféle boltokban (2018. október).

Viszont ha nincsenek nagy igényeink, és inkább csak a családi fotóalbum számára szeretnénk képeket készíteni, akkor szerintem nem érdemes a drága fényképezőgépek között keresgélni, elég egy viszonylag olcsó kompakt gépet venni.

Vissza a tartalomjegyzékre

A zsebtávcsövem

Maginon összecsukható távcső
A jelenlegi fényképezőgépem. A képre kattintva az nagyobb méretben is megnyitható.

Még édesapámtól örököltem egy eredeti Zeiss gyártmányú, 7x50-es prizmás binokulárt, elmondása szerint még kölyökként találta a haverokkal a II. világháború végén. Kitűnő távcső, csak éppen nagyon nehéz, hiszen masszív fémháza van, ezért már évek óta nézelődtem, hogy milyen távcsővel tudnám kiváltani a túrákon. 6-8 éve, amikor egyszer leszaladtunk a nejemmel egy környékbeli Aldiba vásárolni, akkor akadt a kezembe a jobboldali képen is látható könnyű kis binokulár távcső. Először kicsit lekicsinylő mosolyjal forgatgattam, de aztán belenéztem, és tátva maradt a szám! Nagyon korrekt képet adott ugyanis a kis távcső, a boltban el is nézelődtem vele, de semmilyen zavaró hibát nem találtam benne. Meg is vettem azon nyomban. Az árára már nem emlékszem, de nem vágott a földhöz, saccra olyan 4-6000 Ft körül lehetett.

Azóta ezt hordom magammal a túrákra, mindössze 300 gramm a súlya, tehát nem is húzza a hátizsákot. Persze megvannak a korlátai is, lássuk csak, mifélék. Először is, a 12-szeres nagyításhoz kevés a 32 mm-es objektív! Ezt nappali fénynél nem nagyon lehet észrevenni, de alkonyatkor már hamar fényszegénnyé válik a képe. Ilyen nagyításhoz legalább egy 60 mm-es objektív dukálna, hogy ne legyen halvány a képe sötétedéskor, de ugye akkor már nem lenne zsebtávcső! A másik, hogy a távcső olcsó volta miatt a lencserendszere is egyszerű. Márpedig a távcső „színezését”, vagyis a mutatott kép éles kontúrjai mellett megjelenő hamis színeket csakis bonyolultabb felépítéssel, vagy apokromatikus lencserendszerrel lehetne minimalizálni.

A fentebb felsoroltakon kívül persze előnyei is vannak. Ezek egyikét, a mindössze 300 grammos tömeget már említettem, azonban további előnye az, hogy kicsi, ráadásul még összecsukható is. Így a tokjában, avagy anélkül elfér akár a nadrágzsebemben is. Mindent összevetve megérte az árát! Megtaláltam az Aldi honlapján a kis távcső használati utasítását, erre a linkre kattintva megtekinthető.

Ja, még valami! A kis távcső természetesen koppintás, a Bushnell által gyártott eredeti távcső jelenleg 17.990 Ft-ért kapható a Decathlonban! Link

Vissza a tartalomjegyzékre

A turista GPS (műholdas helymeghatározó és tracker)

Garmin eTrex Vista HCx turista GPS
A turista GPS-em. A képre kattintva az nagyobb méretben is megnyitható.

Az okostelefonok tájékozódásra, helymeghatározáshoz való használatáról részletesen szólok a kezdő túrázóknak szánt tanácsok fejezetében, így azokról itt most nem beszélnék.

Itt most nem szeretnék foglalkozni a GPS működési elvével, erről nagyon jó cikkeket lehet találni az interneten, inkább csak azt szeretném kissé kifejteni, hogyan és mire használható ez a kis kütyü a túrákon. Régebben nagyon sokáig játékszernek tekintettem csupán a turista GPS-t, használóit pedig „mikroprocesszoros turistáknak”, de az álláspontom ezzel kapcsolatban szép lassan megváltozott. Rájöttem, milyen hasznos kis eszköz a műholdas navigációs készülék a túrák során, sőt, azok után is! Végül 2010 márciusában vettem meg életem első - és eddig egyetlen - turista GPS-ét, egy Garmin etrex Vista HCx-et. Ez akkoriban már eléggé kifutó típus volt, megjelentek már modernebb dizájnnal, nagyobb kijelzővel is GPS-ek, de alapvetően jobbak nem. Még így is hónapokig gyűjtögettem rá a pénzt, mire megvehettem a legolcsóbb helyen (és ez egyáltalán nem a saját márkaboltja volt). Mindenesetre csak azt mondhatom, megérte a belefektetett 60.000 Ft minden egyes fillérjét! Természetesen az azóta eltelt csaknem tíz év alatt a turista GPS-ek alakja teljesen megváltozott, az okostelefonokhoz hasonlóan itt is divat lett a nagyméretű érintőképernyő, de a GPS-ek pontossága, megbízhatósága semmit sem változott!

A boltban megvásárolható turista GPS-ek memóriájában nincsen térkép, azt saját magunknak kell feltöltenünk oda. Magyarország turistaúthálózatának térképe több verzióban is létezik, én megadnám a linket ezekhez, és ti döntsétek el, hogy melyiket telepítitek a kütyüre. Magyarországon a Garmin gyártmányú turista GPS-ek terjedtek el a legjobban, ezekre való térképek a következők:

  • Az Openstreetmaps térképe 192 Megabájt, ez tartalmazza az összes felmért turistautat, az összes település utcahálózatát, a szintvonalakat, felületeket és rengeteg POI-t, vagyis a túrázás során fontos helyeket (buszmegállók, boltok, köztéri csapok, emlékművek, nevezetességek, stb.). Link
  • a Turistautak.hu térképe 171 Megabájt, részletessége és tartalma hasonló az Openstreetmaps-hoz. Ezen az oldalon regisztráció szükséges a szükséges fájl letöltéséhez, de ez semmilyen kötelezettséget nem jelent. A linkelt oldalon választhatunk a különféle tartalmú térképek között, célszerű a fullos verziót letölteni (Turistatérkép domborzatárnyalással és 5 méteres szintvonalakkal, a turistautak saját színükkel kiemelve). Link

A túrán állandóan a hátizsákom vállszíjára akasztva lóg a GPS egy külön, hozzá megvásárolt tokban, kicsi, gyufaskatulyányi kijelzőjén mutatva, éppen hol tartózkodom. A lényeg, hogy a tartózkodási helyem a turistaút kis vonalára, vagy annak a közelébe essen. Ha eltévedek, vagy letérek a jelzett turistaútvonalról, azonnal mutatja ezt a kijelzőjén, és korrigálni tudok. Tehát útvonalkövetésre a GPS kiválóan alkalmas! Azonban a térképet mégsem pótolja!

Hogy miért mondom ezt? A már korábban említett gyufaskatulyányi képernyője miatt! Színes is, nagyfelbontású is, de kicsi! Nagyon részletgazdagon tud mutatni egy kis területet, de ha a tartózkodási helyem tágabb környezetére vagyok kíváncsi, akkor ahogy növelem a képernyőjén a megjelenített terület méretét, úgy válik egyre részletszegényebbé a kijelzőn látható térkép! Ráadásul én a nagy méretre kinyitható, hajtogatós tájegység térképeket szeretem a legjobban, mert kiterítve egy pillanat alatt fel lehet mérni a térképen – és ebből kiindulva a valóságban is a helyzetemet! Kilátókban szívesen terítem ki magam előtt a lepedőnyi térképet, és így „lövöm be”, vagyis azonosítom az esetenként meglehetősen távoli hegyeket, településeket is.

Persze a GPS-nek egy másik, nagyon előnyös tulajdonsága is van! Régebben csak saccolgathattam, hogy egy adott túrán mekkora távolságot tettem meg, milyen emelkedéssel. Mióta van GPS-em, mindezt méter pontossággal meg tudom mondani, már a túra közben is! Hogy miért?

A GPS a túra közben folyamatosan mérve rögzíti az általa (vele együtt) megtett út paramétereit (ezt track-nek mondják), és ezt meg is lehet tekinteni a kijelzőjén táblázatos formában, összesítve, vagy akár kérhetek tőle szintmetszetet is. Az én GPS-em úgynevezett barometrikus magasságmérési elvet alkalmaz, ami sokkal pontosabb, mint ha csak a műholdas helymeghatározást használná! Így szinte méter pontossággal meg tudom mondani egy túra közben – vagy a végén – a megtett út hosszát és a teljes emelkedést! Ráadásul a túra után hazaérkezve az adatokat le tudom tölteni a GPS-ről a számítógépemre, ahol aztán különféle, ingyenesen beszerezhető szoftverek segítségével az adatokat szerkeszthetem, megjeleníthetem, különböző formátumokban el is menthetem.

Kékestetői GPS track

A kép a második Országos Kéktúra bejárásomon a Kékestető környéki csalinkázásomat mutatja a Mapsource track editor program segítségével. A képre kattintva az nagyobb méretben is megnyitható.

Az sem utolsó dolog, hogy a megtett túráink track-jei rávetíthetők a népszerű Google Earth műholdas képeire, így szinte fényképszerűen, 3D-ben ábrázolva is láthatod az általad bejárt túraútvonalat! Összefoglalva az eddig elmondottakat, én hasznos kis felszerelésnek tartom a GPS-t, de sajnos egyáltalán nem olcsó dolog. Mindenesetre, ha sokat túrázol, fogékony vagy az elektronikus „kütyük” iránt, és érdekel az, hogy mikor merre is jártál, vegyél egyet magadnak!

Vissza a tartalomjegyzékre


Egyéb felszerelések

A túrabotokról

GIPRON 786 BladeFlex túrabot
A túrabotom a gyártó cég katalógusában

Hosszú-hosszú éveken keresztül kissé előítéletes voltam a GPS-hez hasonlóan a túrabotokkal és a túrabotokat használókkal szemben is; úgy gondoltam, nekem nincs szükségem a botokra, azok nélkül is tudok még járni! Egészen addig ki is tartottam eme álláspontom mellett, míg egy téli, havas túra nagyjából huszadik kilométernél, a Pilis-szerpentinen való kapaszkodás közben, a megerőltetéstől begörcsölt a lábam! Ekkor az egyik túratársam felajánlotta a saját botjait (na jó, inkább elkunyeráltam tőle), és amikor néhány lépés után rájöttem a ritmusukra, már vissza sem akartam adni azokat! Ott, a szerpentinen lettem egy életre a híve a túrabotoknak!

A túrabotok megkönnyítik a járást pusztán azáltal, hogy némiképp csökkentik a lábakra jutó terhelést, hiszen nem mindegy, hogy a teher csak a talpainkra, vagy a talpainkra ÉS a botokra jut! Emellett növelik a lépésbiztonságot, különösen csúszós talajon: hóban, jégen vagy sárban. Mióta használom a botokat, bizony sok seggre üléstől kíméltek már meg! Ugyanezért hasznosak köves, egyenetlen terepen is! Ráadásul, ha megállok egy pillanatra kifújni magam, olyan jól esik rájuk támaszkodni!

Vannak természetesen hátrányaik is: például túra közben elfoglalják mindkét kezemet! Teljesen át kellett szerveznem az életemet, hiszen most nem vihetem a kezemben lóbálva a fényképezőgépem, ráadásul a térképet sem tudom most a túra közben a másik kezemben tartani! Persze mindenre van megoldás: a kamerát most egy övtáskában tartom, a térképet meg a hátizsákban, de most elég hosszadalmas procedúra előkapni bármelyiket! Gondot jelent a botok szállítása is: kihúzott állapotukban, kézben tartva őket meglehetősen nehéz a fel- és leszállás a villamosról, buszról, vonatról, bár össze is lehet csukni őket, de akkor meg újra be kell álltani őket a megfelelő hosszúságra a túra kezdetekor. Mindenesetre a hátrányai sokkal kisebbek a már korábban vázolt előnyeinél!

Az, hogy mekkora méretre nyitjuk ki őket – vagyis a háromrészes, teleszkópos botokat milyen hosszra húzzuk ki –, teljesen egyéni, hiszen emberenként változó, kinek mi a kényelmes! Mindenesetre ökölszabály, hogy a testmagasságunkhoz képest akkor megfelelő nagyjából a túrabot hossza, ha sík terepen az előre kinyújtott alkarunk a botot fogva derékszöget zár be a függőleges felkarunkkal, ha közben a bot is függőlegesen van a földbe szúrva. Mások a testmagasság kétharmadára esküsznek (tehát, mondjuk, egy 180 cm magas ember botjának hossza legyen nagyjából 120 cm), de mint mondtam, mindenki annyira nyissa ki őket, hogy kényelmesnek érezze a használatukat!

Mint minden dolognál, itt sem érdemes a legolcsóbbat megvásárolni, hiszen túrabotot sem egy szezonra veszünk, jó, ha több évig is a társunk lehet. Fontos, hogy a botnak ne közönséges fémhegye legyen, mert az könnyen elkopik, hanem valami keményebb, például vídia. Persze a vídiahegy sem örökéletű, védeni kell a kemény talajon, ezért jó, ha adnak a bothoz hegyvédő gumidugókat, amiket aszfalton, vagy köves talajon járva a botok végeire húzhatunk. Ezzel nem csak a hegyüket védjük, de nem is fogunk kopogva végigmenni a faluk járdáin (és ezzel némi feltűnést is keltve), ráadásul jobb lesz a tapadásuk is. Ha télen, nagy hóban is akarunk túrázni, akkor jó, ha van a botjainkhoz olyan felszerelhető kis kerek tányérka, ami a síbotokon is van, hogy a bot vége ne süllyedjen mélyre az esetleg vastag hótakaróban.

Nagyon fontos a markolat kialakítása, anyaga is! Ebben megint nehéz tippet adni, hogy mit válasszunk, a legfontosabb az, hogy kényelmesnek érezzük a fogását, és ne csússzon az esetlegesen izzadt tenyerünkben sem. Tehát túrabotot lehetőleg olyan turistaboltban vegyünk, ahol nagy a felhozatal, és kérdezzük meg az eladókat is, hiszen ők tapasztaltabbak! Csak miheztartás végett, az én Gipron (olasz) botjaim alsó középkategóriásak, 16.000 Ft volt az áruk.

Végül egy jó tanács: ne keverjük össze a túrabotokat a nordic walking botokkal! A túrabot alapvetően támaszkodásra szolgál, használata növeli a lépésbiztonságot, csökkenti az ízületekre jutó terhelést. A nordic walking botokat sporteszközként használják, hogy a felsőtestet bevonják a mozgásba, vagyis a síbotokhoz hasonlóan nem csak támaszkodásra használják azokat, hanem ellökésre, az egyenletes haladó mozgás fenntartására is. Tehát a túrabotok akkor jók, ha merevek, a nordic walking botoknak pedig rugalmasoknak kell lenniük. Teljesen más a markolatuk kialakítása is.

Túrabothoz való gumipapucs
Túrabothoz való gumipapucs. Rákattintva a kép nagyobb méretben nyílik meg.

Még valami!
A botokhoz adott hegyvédő gumipapucsok egy-két év alatt elkopnak, illetve a bot hegye belülről átlyukasztja azokat. Ilyenkor már semmit sem érnek, a bot ugyanúgy kopog a köveken, aszfalton, mintha nem is lennének a bot végén. Szerencsére kaphatóak a Decathlonban külön is, ők a saját Froclaz és Quechua botjaikhoz ajánlják a gumipapucsokat, de jók az én Gipron botjaimhoz is. Két darabot 900 Ft-ért lehet megvásárolni. Én mindig tartok otthon tartalékot is belőlük, mert egyszer-kétszer el is vesztettem már azokat.

A sátorozással kapcsolatos felszerelésről szóló leírást (sátor, hálózsák, fejlámpa, polifoam matrac) a következő, sátorozásról szóló fejezetben találjátok!

Vissza a tartalomjegyzékre


Könyvek

Növényhatározók

Növényhatározó sorozat
Négykötetes növényhatározó zsebkönyv sorozatom

Az első túrázós éveimben nem különösebben zavart, hogy nem tudtam, mi a nevük a különféle fáknak, bokroknak, a mező virágainak, esetleg a fűben megbúvó gombáknak, amik mellett a túráim során elbandukoltam. Aztán teltek-múltak az évek, és egyre inkbb a hiányát éreztem ennek a tudásnak, főleg akkor, ha túratársak kérdezték, hogy is hívják ezt a piros bogyós bokrot, vagy éppen védett-e az a szép sárga virág, ami mindenhol virágzott éppen a réten. Végül 2012 őszén vettem magamnak a fáradtságot, hogy keressek valamilyen átfogó növényhatározót. Végül ezek mellett a könyvek mellett döntöttem, mert ezek zsebkönyv formátumúak, túra közben akár a zsebemben is elfér egyikük. Ezeket a köteteket sokszor viszem magammal, persze nem mind a négyet, de szoktam amolyan tematikus túrákat is tenni csak úgy egymagamban, amikor időt szánok arra, hogy megálljak egy-egy ismeretlen fánál vagy virágnál és megkeressem a könyvekben a leírását.

A könyvek felépítése egyöntetű, általában egy teljes oldalpár foglalkozik egy-egy növénnyel, a leírások közérthetőek, sok szép színes fényképpel illusztrálva. Szóval hasznos egy dolog ez a könyvsorozat, na!

Vissza a tartalomjegyzékre

Európa madarai

Európa madarai
Európa madarai
Európa madarai
Európa madarai - egy oldalpár a könyvből

A madarakkal nagyjából ugyanaz a helyzet, mint a növényekkel. Ez a mű, az Európa madarai című zsebkönyv (csak jó nagy zsebben fér el) szülői örökségként sok-sok évig porosodott a könyvespolcon, mire megtaláltam 2012-ben és azóta bizony sűrűn forgatgatom! 2015-16-ban az Alföldi Kéktúrát járva állandó társam volt, hiszen a pusztákat járva messze elláttam minden irányban, a zárt erdő szinte soha nem gátolta a körbetekintést, ezért aztán jó sok madarat is láttam. Biztosan vannak ennél újabb, esetleg szebb és jobb könyvek is a Magyarországon élő madarakról, de szerintem ez a könyv jól felépített és kellően részletes is. Gondolom, antikváriumokban még felbukkanhat!

A könyv két részből áll: az első felében a különféle fajta madarak általános bemutatása található: az alkatuk, viselkedésük, élőhelyük, vonulási útjuk részletes leírása, illetve térképen bemutatva az elterjedésük Európában. Innen utalnak hátra, a könyv hátsó részéban található részben színes ábrákra, amik egyrészt a madarak tollazatát mutatják be, illetve a madárfajok röpképei is itt találhatóak. Nagyon olvasmányos könyv, sokszor a ráérő időmben csak úgy elő szoktam venni és olvasgatni!

Vissza a tartalomjegyzékre

Letöltés: Állatnyomok

Állatnyomok
Állatnyomok

Még sok évvel ezelőtt töltöttem le a netről egy könyv állatnyomokról szóló fejezetét, most már halvány fogalmam sincs róla, hogy honnan, illetve hogy mi is lehetett annak a könyvnek a címe, amiből valaki ezt a pdf fájlt készítette és feltöltötte a netre! Ha valaki tudja a könyv címét, kérem írja meg nekem! A minősége, sajnos nem a legjobb, de azért könnyen olvasható és a nyomok is jól azonosíthatóak a valóságban a rajzok és fényképek alapján. Tapasztalatból mondom, hasznos mű, sokat szoktam forgatni, mert ha túrán lefényképezek egy nyomot, azt hazatérve próbálom a leírás alapján azonosítani. Persze a fontosabbakat már saját kútfőből is felismerném, ezek közé tartozik a medve és a farkas is - bár még láttam a nyomaikat élőben sohasem! ;-)

A linkre kattintva letölthető a körülbelül 2,5 Megabájt nagyságú pdf dokumentum.

Vissza a tartalomjegyzékre


-hörpölin-


Utoljára módosítva és aktualizálva: 2018. november 1. (készült: 2012. február 05.)

A szerzői jogokkal kacsolatban a Creative Commons (CC) irányelvei érvényesek. A részletes magyarázathoz kattints ezen szövegtől jobbra lévő ikonra! A Creative Commons irányelvei Ugrás a Statcounter honlapjára
Honlapstatisztika