UGRÁS AZ ELŐZŐ ALBUMRA FEL A TARTALOMJEGYZÉKRE UGRÁS A KÖVETKEZŐ ALBUMRA



53. túra:
Abaújszolnok - Boldogkőváralja vasúti megállóhely


Túraleírás

Abaújszolnokról továbbindulva ismét egy dombhát következik, a gerincén érjük el a Katalin kilátót. Felkapaszkodva a legfelső szintjére szép kilátás nyílik a már közeli Baktakékre, a Cserehát dombvilágára és az egyre közelebbi Zempléni-hegység csúcsaira. Baktakékre leereszkedve pecsételünk, majd egy újabb dombháton keresztül érkezünk meg Fancsalra. Itt is bélyegeznünk kell az igazolófüzetünkbe, majd a faluból továbbindulva az utolsó csereháti dombhát következik, amely túloldaláról megpillantjuk a Hernád széles völgyét és túlsó oldalán a Zempléni-hegység nyugati gerincének csúcsait. Abaújdevecseren keresztül ereszkedünk le a síkságra, amit Encsnél érünk el. Átvágunk a kisvároson, majd az országút melletti kerékpárúton áttúrázunk Gibártra. Pecsételünk a vízerőmű kapujára szerelt kéktúra bélyegzővel, aztán keresztezzük a Hernádot egy közúti hídon és a folyóparti dombhátra felkapaszkodva annak a gerincén egészen Hernádcécéig megyünk. Itt is pecsételünk, majd a dombhátat keresztezve érjük el túránk végpontját, Boldogkőváralja pici vasúti megállóhelyét. A mai túránk 25,7 km hosszú, összesen 390 m szintemelkedéssel.

Másnap reggel Szanticskáról visszaérkezve Abaújszolnok faluvégére pecsételünk, és azonnal belevágunk a túránkba. A bozótos domboldalban álló görög katolikus templom mellett elhaladva kaptatunk fel a soron következő dombhátra.
Pár perc kapaszkodás után megállva és visszafordulva a megművelt földek széléről már mélyen magunk alatt látjuk Abaújszolnokot. A háttérben feltűnik az a dombhát is, amin keresztül megérkeztünk az előző túránk végén a faluba. A csereháti dombok jellegzetessége itt is látszik: A dombhát oldaláben megművelt földek terülnek el, a tetejét pedig egy dzsindzsás, nekezen járható erdőfolt borítja.
Szerencsére az Abaújszolnok és Baktakék közötti domb tetején is vannak megművelt földek, egy ilyen mellett elhaladva nyílik ez a panoráma északi irányba. A kissé felhős ég alatt a távolban ismét feltűnik a Szlovák Érchegység vonulata.
Továbbindulva pár perc múlva már dél felé nyílik ez, a képen is látható kilátás.
A dombhát Baktakék felőli végéhez közeledve a kék jelzések letérnek balra a tetőn vezető keréknyomokról, de ha talán kétszáz lépést még ezen az úton továbbmegyünk, megérkezünk a baktakékiek összefogásával épült Katalin kilátóhoz.
Felkapaszkodva a Katalin kilátó legfelső teraszára ez a kilátás tárul a szemünk elé. A Kalmi-tető oldalában álló kilátóból már jól látható az alattunk, a völgyben elterülő Baktakék, a mögötte álló dombhát felett (azt is meg kell még másznunk) feltűnnek a Zempléni-hegység csúcsai is.
Ha messzelátóval nézünk le a falura, már feltárulnak a részletek is, a távolban pedig jobbra, a távoli hegy tetején trónoló Regéc vára is feltűnik. A következő túranapunk délutánján fogunk majd megérkezni a Várhegy tövébe.
Észak felé pillantva itt is „csak” a jellegzetes, dimbes-dombos csereháti tájat látjuk.
Baktakéket éppen csak érinti az Országos Kéktúra, az útvonaláról pár száz lépést letérve pecsételünk egy sörözőben, aztán elindulunk kifelé a faluból. A görög katolikus templom mellett kapaszkodunk ki itt is a településről. A távolban Felsőgagy domboldalban álló római katolikus temploma is feltűnik.
Ez pedig már a következő csereháti falu, Fancsal látképe a domboldalból
Fancsalt rendezett borospincék és présházak között ereszkedve érjük el hamarosan.
Még mindig a borospincék, víkendházak között ereszkedünk.
Fancsal után aztán elérjük a Cserehát utolsó dombhátára felkapaszkodva a tájegység keleti peremét. Délkelet felé tekintve alattunk terül el Abaújdevecser, a távolban pedig feltűnnek a zempléni hegyek.
Kelet felé fordulva már zavartalan a panoráma a Zempléni-hegység vonulata felé a széles Hernád völgyén keresztül. A távolban jobbra még Boldogkő vára is feltűnik.
Elővéve a távcsövünket már feltárulnak Boldogkő várának részletei is. Nem csekély még a távolság a várig, még légvonalban mérve is vagy tíz kilométer, de túránk végére jóval közelebb kerülünk majd hozzá!
Encsre Abaújdevecseren átvágva és a forgalmas 3-as főutat keresztezve érkezünk meg. A főútról lepillantva a kisvárosra a tűzoltólaktanya modern épülete mögött itt is a zempléni hegyek állnak.
Encsen szinte nyílegyenesen vág át az Országos Kéktúra a település főutcáját, a forgalmas Petőfi utcát követve. Visszapillantva az egyenes utcán a távolban még az utolsó csereháti dombhát is feltűnik.
Az encsi Petőfi utcán előretekinte innen is látszanak a hegyek.
Encs vasútállomása. Habár Encs nem kéktúra pecsételőhely, mégis célszerű itt vonatra szállni, mert ezen az állomáson megállnak a gyorsvonatok, valamint a Kassa és Budapest között közlekedő Rákóczi Intercity is, míg a pici boldogkőváraljai vasúti megállónál egy kisforgalmú mellékvonal ritka motorvonatai állnak csak meg. Mi azonban továbbindulunk innen, hiszen a csereháti tájegység kéktúra útvonala az igazolófüzetünk szerint Boldogkőváralja vasúti megállójáig tart.
Encsről a Gibártra vezető országút szélén ballagunk át a szomszéd faluba. Habár eléggé kisforgalmú az országút, célszerű az út mellett vezető kerékpárúton megtenni a két település közötti két-három kilométert.
Panoráma az országút melletti fasoron keresztül a Zempléni-hegység csúcsai felé.
Encs határából mintegy félórás gyaloglással jutunk át Gibártra. Itt is végiggyalogolunk a község hosszú és egyenes főutcáján, a Kossuth Lajos úton, így érkezünk meg a Hernád folyó közúti hídjához.
Híd a Hernád felett Gibárton
Mielőtt még átgyalogolnánk a hídon, le kell térnünk az útról, hogy pecsételhessünk a vízerőmű kapujára szerelt kéktúra bélyegzővel. Ez nem egy nagy kitérő, pár száz lépés után megérkezünk az erőműhöz.
Pecsételés a gibárti vízerőmű kapujánál
Ha előzetesen bejelentkezünk, akkor fogadnak bennünket a vízerőműben, így tudunk vetni egy pár pillantást a gépteremre is. A Hernád folyón épült gibárti erőmű az ország egyik első vízerőműve volt: 1901-ben tervezték, 1902-ben építették és 1903-ban adták át. Géptermében 2 db, egyenként 250 kW teljesítményű generátor található. Magyarország legrégebbi törpe vízerőműve ma is eredeti gépeivel működik. Forrás
Pillantás dél felé a Hernádra a hídról. Tulajdonképpen itt értük el a csereháti és a zempléni tájegység határát, de a már korábban említett „adminisztrációs okok miatt” mi még ballagunk egy keveset a boldogkőváraljai vasúti megállóig.
Észak felé tekintve a Hernádra a hídról jól látszik jobbra a folyó főága, mellette balról itt torkollik vissza az erőműtől visszaérkező üzemvíz csatorna.
A híd után egyből kapaszkodni kezdünk Gibárton keresztül a Hernádot a keleti oldalán követő dombhátra. Az országút dombra felvezető szerpentinje mellett áll a Szűz Mária Szíve kápolna.
A kápolna mellett áll Borsos István szobrászművész alkotása Szent István királyunkról.
A kápolnával szemközt az országút túlsó szélén kis parkot hoztak létre, ahonnan szép kilátás nyílik le a Hernádra, azonban egy súvadás a közelmúltban elvitte a murvás sétány egy részét. Úgyhogy csak óvatosan gyönyörködjünk innen a kilátásban!
Kilátás a dombhát oldalából a Hernádra, a vízerőmű épületére és a távoli Encsre.
Kicsit jobbra fordulva még a vízerőmű zsilipjei is feltűnnek alattunk.
Gibártot a falu temetője mellett hagyjuk el és a domb széles hátán futó földúton indulunk észak felé. Az út kissé sáros az előző nap leesett eső miatt, de azért nem akadályozta komolyabban a haladást.
Itt már csak a széles lapály választ el bennünket a hegyektől.
Távcsővel Boldogkő vára is látszik a távolban. Addig fogunk haladni ezen a mezei úton, amíg szembe nem kerülünk majd vele, vagyis körülbelül egy órányit.
Letekintés a dombhátról a Hernád völgyére. A fák mögött folyik a Hernád, a távolban még mindig látszik Encs.
Vándorlás a szántók és kaszálók között kanyargó mezei úton
Lassan már szembe kerülünk Boldogkő várával, ez jelzi, hogy közeledünk Hernádcécéhez, bár a falut még nem látjuk. Viszont csak itthon vettem észre, hogy ezen a képen látszik már Boldogkőváralja vasúti megállójának állomásépülete pont a vár alatt! Azért ez a kép eléggé nagy zoommal készült, a valóságban nem vagyunk még ilyen közel hozzá!
Aztán pár lépéssel elértük a Hernádcécére vezető lejtő kezdetét, alattunk pedig megpillantottuk a falu házait.
Turistaút jelzőtábla Hernádcéce faluvégén, a kéktúra pecsételőhely mellett. A kéktúra útvonala itt fordul az eddigi északi irányból kelet, vagyis a Zempléni-hegység felé.
A dombhátra visszakapaszkodva utunk egy darabon egyenesen Boldogkő vára felé vezet!
Végül leereszkedünk a dombhát keleti oldalán a Szerencs és Hidasnémeti közötti vasúti mellékvonal vágányához. A sínektől készítettem ezt a képet a hosszú dombhát oldalában elterülő kukorica és napraforgó táblákról.
A sínek mellett már pár lépéssel elérjük Boldogkőváralja vasúti megállóját. Eléggé messze van a falutól, innen még legalább fél óra, mire bekutyagolunk a településre, de ezt a távot már csak a legközelebbi, utolsó túránkon fogjuk majd megtenni, amikor innen indulunk tovább, hogy aztán oda-vissza átvágjuk a Zempléni-hegység csúcsai között. Most már nincs más dolgunk mint megvárni a Szerencs felé induló egyetlen délutáni vonatot. A kéktúra bélyegzőt az állomásépület előtetőjének tartóoszlopára szerelt dobozkában találjuk.


-hörpölin-


UGRÁS AZ ELŐZŐ ALBUMRA FEL A TARTALOMJEGYZÉKRE UGRÁS A KÖVETKEZŐ ALBUMRA


  View My Stats