|
|
|
2. túra:
Szomfova - Baja
Szomfova - Baja
Túraleírás
A Szomfova tisztásáról továbbindulva valamivel több, mint egy órai gáttúra a Lankóci gátőrház és a vízügyi múzeum. Pecsételtem itt, megtekintettem a múzeumot, majd további két kilométer hosszú gátmenet végén tértem vissza a Gemenci-erdőbe. A volt Lassi erdészlaknál ismét elértem a Gemenci Állami Erdei Kisvasút sínjeit, ezek mellett haladtam a Nyárilegelőig. Itt elfordultam a vágányoktól és a Rezéti-Holt-Duna partján elballagtam a Kisrezéti erdészházig. A holtágtól eltávolodva és a Cserta-erdőn átvágva értem el a Vén-Dunát a Cserta-Duna torkolatánál. Innen már csak két kilométer volt a bajai Dunafürdő-üdülőtelep, itt kanyarodtam fel a Bajára átvezető Türr István híd járdájára. A hídon átkelve a bajai oldalon a Gemenc Vándorponton volt a szállásom, innen még egy sétára indultam a mintegy félórányi járásra eső bajai városközpontba.
A Szomfova tisztásáról továbbindulva valamivel több, mint egy órai gáttúra a Lankóci gátőrház és a vízügyi múzeum. Pecsételtem itt, megtekintettem a múzeumot, majd további két kilométer hosszú gátmenet végén tértem vissza a Gemenci-erdőbe. A volt Lassi erdészlaknál ismét elértem a Gemenci Állami Erdei Kisvasút sínjeit, ezek mellett haladtam a Nyárilegelőig. Itt elfordultam a vágányoktól és a Rezéti-Holt-Duna partján elballagtam a Kisrezéti erdészházig. A holtágtól eltávolodva és a Cserta-erdőn átvágva értem el a Vén-Dunát a Cserta-Duna torkolatánál. Innen már csak két kilométer volt a bajai Dunafürdő-üdülőtelep, itt kanyarodtam fel a Bajára átvezető Türr István híd járdájára. A hídon átkelve a bajai oldalon a Gemenc Vándorponton volt a szállásom, innen még egy sétára indultam a mintegy félórányi járásra eső bajai városközpontba.
A Szomfova tisztása a gemenci főerdész házával a gátról visszatekintve. Itt töltöttem az éjszakát, a sátram a pihenőpadok mellett volt felverve.
A gátmenet közben víz csillogását fedeztem fel a belső oldalon a fák között. Egy erdei földút kiágazásánál leszaladtam a töltésről és a szélső fák közé belépve pillantottam meg ezt a holtágat. Csak a Gemenc-térképemet elemezve jöttem rá, hogy ez mesterséges csatorna, Visszafolyó-Duna a neve, a Lankóci műemlék szivattyútelepnél kezdődik, és az ártéri oldalra visszaemelt vizet szállítja a Dunába. Észak felé tekintve így néz ki a csatorna.
Ez pedig a Visszafolyó-Duna a rajta átvezető hídról déli irányba tekintve. Ha már itt voltam, pihenem is a egy sort.
A gátra visszatérve egy pillanatra feltűnt a távolban a Mecsek legmagasabb csúcsa, a 682 méter magas Zengő. Lefényképeztem és meg voltam győződve arról, hogy ez az utolsó hegy, amit az Alföldi Kéktúrán látok egészen a végét jelző Sátor-hegyekig!
Egy őzbak szaladt ki előttem az erdőből és vágott át a gáton. Persze a gát külső oldalán feltartóztatta a természetvédelmi terület kerítése. Miközben a kijutás kereste, előlem is menekült, így aztán kénytelen voltam megvárni, hogy belássa tévedését és visszatérjen az ártéri erdőbe.
A töltés egy kanyarjában pillantottam meg a Lankóci gátőrházat (jobbra) és a műemlék szivattyúhát épületét (balra).
A gátőrházban lévő múzeum és a műemlék szivattyúház csak előzetes bejelentkezés után, vezetővel tekinthető meg. Én ezt nem mulasztottam el, így aztán beléphettem a szépen felújított szivattyúházba.
Az egyik szivattyút hajtó dízelmotor közelről. Az ember eltörpül a hatalmas hengerek és a forgattyúsház mellett!
Létrán lehet felkapaszkodni a hengerfejekhez és a szabadon álló vezérműtengelyhez.
A dízelmotor 1920-ban készült a Láng Gépgyárban, tehát idestova 100 éves!
Virágzó fák alatt sétáltam át a gátőrházban berendezett kis múzeumhoz.
Öreg lámpák és reflektorok a múzeum gyűjteményében.
Százéves teodolit a vízügyi múzeumban. Szintezésre, irányszög mérésére használták.
Továbbindulás előtt még lefényképeztem a szivattyútelep épületét.
Emléktábla az szivattyúház kapuja felett.
A Lankóci gátőrház után még két kilométert talpaltam a gáton, aztán végre letérhettem a az erdőbe. Itt már gyorsan megérkeztem a volt Lassi erdészlakhoz, ami most halászati múzeum. Ide is csak bejelentkezéssel lehet bejutni, de én nem voltam annyira kíváncsi, hogy ezt korábban megtegyem.
Erdei pihenő és játszótér a volt erdészlak mellett.
Csak pár lépés az erdészlaktól a Lassi-tó, ami szintén egy régi Duna-holtág.
Az erdészház mellett található a gemenci kisvasút egyik állomása is. Itt éppen egy hatalmas tölgy rönköket szállító szerelény érkezett a kitérőre.
A Lassi erészlaktól továbbindulva pillantottam meg a Nyárilegelő megálló után a pályán veszeteglő személyszállító szerelvényt. Mivel lerobbant a mozdony, a Lassi erdészlaknál már látott tehervonat mozdonya jött ide besegíteni.
A Rezéti-Holt-Duna a Nyárilegelőnél
A Rezéti-Holt-Duna
A Kisrezéti erdészház után kereszteztem egy hídon a Kisrezéti-Fás-Duna lassan már elmocsarasodó, pangó vízű holtágát.
A Cserta-Duna torkolata a Vén-Dunába
Erdei pihenő a Cserta-Duna torkolata mellett
A Vén-Duna látképe a Cserta-Duna torkolatánál
Ez pedig már a Vén-Duna torkolata Baja előtt a „Nagy-Dunába”. Itt értem a Gemenci-erdőn átvezető utam végére.
Kikötött csónakok a Vén-Duna torkolatánal, a bajai Dunafürdő-üdülőtelepnél.
A Türr István hídon kereszteztem a Dunát
Visszapillantás a hídról a Vén-Duna torkolatára
A Türr István híd bajai hdfője déli oldalán található a bajai Gemenc Vándorpont épülete. Büfé, sátorozóhely, mosdóblokk és kerékpárszerelő-műhely várja itt a turistákat.
A Vándorpont épülete a fedett kerékpártároló felől fényképezve. Itt lehet a pázsiton sátrat verni.
A szinte vadonatúj kerékpárúton indultam egy rövid sétára Baja belvárosa felé. Utam a Szent János kápolna mellett vezetett el, amit 1877-ben szentelt fel Latinovits Gábor címzetes püspök, bajai prépost. A kápolna előtt védőszentje, Nepomuki Szent János szobra áll.
A kerékpárút később beletorkollott a Sugovica partján vezető sétányba, itt nem a város felé, hanem a Sugovicának a Dunából való kiágazása felé indultam tovább. Itt áll ugyanis a Türr István (1825-1908) emlékmű és kilátó. A Baján született Türr István 1848-ban katonaként szolgált a császári hadseregben, de átállt az olasz függetlenségi mozgalom oldalára és megszervezte a Magyar Légiót. Az ottani szabadságharc bukása után sok helyen megfordult Európában, több függetlenségi háborúban is részt vett katonaként. Később üzleti vállalkozásokat indított, átvette a Ferenc-csatorna üzemeltetését, majd irányította a Korinthoszi-csatorna építési munkáit is.
Ottjártamkor éles nyugati szél fújt, fel sem mentem az emlékmű tetőteraszára, a kilátóba. Azonban a partról is jól látszott a távoli Türr István híd és a Duna is.
Emléktáblák a Türr István emlékmű belsejében.
A Sugovica partján végigvezető sétányon indultam el a belváros felé. A kép jobb oldalán jól látszik a szabadtéri szinpad nézőtere és a pontonon lévő színpad.
Feltűnt előttem a bajai belváros, jól látható a Petőfi-szigetre átvezető híd és mögötte a Városháza épülete.
Egy pillanatra megálltam a szabadtéri színpad nézőterének a tetején. Érdekes látvány a vízen úszó színpad!
A bajai Halászpart a Sugovica partján végigvezető utcácska, aminek a víztől távolabbi oldalán egymást érik a kisebb-nagyobb presszók, kocsmák, vendéglők. Itt ültem be a Serrano vendéglőben és ettem meg a késői ebédemet.
A Halászparttól mindössze pár perces séta a Szentháromság tér, ahol a Városháza, a hajdani barokk Grassalkovich palota is áll. A város 1862-ben váltotta meg magát a földesúri függésből, ekkor az épület a városé lett. 1896-ban átépítették historizáló, neoreneszánsz stílusban, ekkor nyerte el jelenlegi alakját.
A Szentháromság tér közepén áll a Szentháromság szobor, ez Baja legrégibb, XVIII. századi barokk műemléke, amit a várost sújtó pastisjárvány emlékére emeltettek az 1750-es években. A szobrot 1881-ben felújították, ekkor helyezték át mostani helyére is, ugyanis korábban közvetlenül a Grassalkovich palota előtt állt. Az utolsó felújításon 2000-ben esett át. A négy evangelista felett Mária szobra áll, az oszloppillér tetején a Szentháromságot megjelenítő kompozíció található.
A Szentháromság térről az Eötvös József utca díszburkolatán indultam a távolban már látható a Tóth Kálmán tér nyugati oldalán álló Szent Péter és Szent Pál Plébániatemplom felé.
A Szent Péter és Szent Pál Plébániatemplomot Grassalkovich Antal, a város földesura építtette 1765-ben, barokk stílusban. Mennyezetfreskóit idősebb Éber Sándor, bajai művésztanár festette az 1930-as években. Rendszeresen tartanak a templomban orgonakoncerteket.
A Szent Péter és Szent Pál Plébániatemplom belseje.
Visszatekintés az Eötvös József utcán a Szentháromság tér felé.
Baja bevárosától kissé távolabb, a Jelky András téren áll a világvándor szobra. Az 1738-ban Baján született Jelky András 1754-ben indult kalandos vándorútjára, Prágán és Lipcsén keresztül Nürnbergbe ment. Hanauban erőszakkal besorozták, és bár megszökött, de elfogták és egy Holland-Kelet-India felé induló hajóra hurcolták. A hajó azonban elsüllyedt, de őt szerencsésen kimentették. Suriname-be utazott, később visszatért Lisszabonba. Egyik következő útján kalózok fogták el, eladták rabszolgának, de onnan is megszökött. Később a Távol-Keleten holland katonai szolgálatba állt, majd szabóként dolgozott Jakartában. Később komoly vagyont szerzett, ültetvényt vett. Utolsó éveit azonban Magyarországon töltötte, Budán telepedett le, ott is halt meg 45 évesen.
-hörpölin-
|
|
|
|