UGRÁS AZ ELŐZŐ ALBUMRA FEL A TARTALOMJEGYZÉKRE UGRÁS A KÖVETKEZŐ ALBUMRA



42. túra:
Mátraverebély - Mátraháza


Túraleírás

Mátraverebélyről indulunk neki a Mátrán végigvezető túránknak. A falu határában keresztezzük a vasutat, majd egy darabig még a falu feletti mezőkön járunk. Végül nekiindulunk a hosszú kaptatónak és kezdetben az erdőben, később a Nagy-Kő-tető fiatal tölgyesében kapaszkodunk fel a Csalánosra. Elhaladunk a Bócsi András emlékkő előtt, majd nekiindulunk az Ágasvári turistaházhoz vezető következő hosszú emelkedőnek. A turistaház bélyegzőhely, pecsételünk, majd az Ágasvár oldalában, később egy darabon a gerincén haladva érkezünk Mátraszentistvánba. Pecsételünk a Vidróczki csárda előtt, majd Mátraszentlászlón keresztül felkapaszkodunk a Piszkés-tetőre. A gerinc közelében haladva érkezünk Galyatetőre, megnézzük a felújtott kilátóból nyíló panorámát, majd pecsételünk a turistacentrumban. A gerincen maradva végigsorjázunk a csúcsokon: a Nagy-Lipót, Nagy-Lápafő, Vércverés (erdei pecsételőhely), Csór-hegy útvonalunk jutunk el a Mátra-nyeregbe, majd kisebb sétával a Vörösmarty turistaházba (újabb pecsételőhely). Bélyegzünk itt is, és innen már csak egy félórás út a Nagy-Hidas-völgyön keresztül Mátraháza (utolsó pecsételőhely a túrán). Túránk 25,4 km hosszú, 1305 m szintemelkedéssel.

Mátrai túránkat Mátraverebélyen kezdjük el. Pecsételni két helyen tudunk a kéktúra útvonalán: vagy a Móricz kocsmában a Vasút utca 107. szám alatt, vagy pedig a vasúti megálló mellett, ahol egy földút keresztezi a síneket. A pecsét dobozkája a vasúti átjáró melletti egyik fára van felszerelve. Itt már a falu házai felett járunk, de az igazi kaptató majd csak később kezdődik!
Rátérünk a síneket keresztező földútra, ez aztán a kaszálókat elérve füves keréknyomokká alakul. Itt hat-nyolcszáz lépésen keresztül kelet felé tartunk a hegyek lábánál ezen a szintező úton.
Aztán később csak elkezdődik a kapaszkodó, először az öreg erdőben, később pedig a Kőerdő-tető fiatal tölgyesében. A háttérben még látszik a Csapás-tető hosszú gerince, a Cserhát utolsó dombháta.
Nagyjából kétszáz méternyi szintemelkedés után érkezünk fel a Csalános oldalában négyszáz méteres magasságban kialakított turista pihenőhöz. Itt egy régi irtásfolton növekvő fiatal erdő fái felett még lelátunk a Zagyva völgyére, de ez a kitekintés hamarosan eltűnik, ahogy a fák tovább növekszenek majd. Még nem vagyunk az Ágasvár turistaházhoz vezető emelkedő felénél!
A pihenőhelytől továbbindulva már pár perc alatt felérünk a Csalános irtásfoltos gerince közelébe. Innen nagyon szép a kilátás az Óvár (753 m) erdős oldalára.
A közelben áll az út mellett a Bócsi András emlékkő. A szenvedélyes vadász, gazdag vállalkozó - aki a rendszerváltás előtt egy időben Kádár János sofőrje is volt - ezen a helyen halt meg egy vadászbalesetben 2005-ben.
Naplemente a Csalános oldalában. A nap éppen lenyugodni készül a távoli Tepke-gerinc felett.
Az Ágasvár turistaház épületei az Óvár (753 m) és az Ágasvár (789 m) közötti széles nyereg rétjén állnak, nagyjából 640 méter tengerszint feletti magasságban. Hazánk egyik legelzártabb turistaháza ez, villany csak a ház aggregátorából van, víz pedig a közeli bővízű forrásból. Az emeletes épület a tulajdonképpeni turistaszállás, a kisebb házban van a társalgó és a gondnok lakása. A háttérben az Ágasvár erdős csúcsa áll őrt.
A turistaház épületei egy másik nézőpontból. E sorok írásakor (2017. október) a turistaház éppen felújítás alatt áll, szállóvendégeket nem fogad. A turistaház 1925-ben jött létre úgy, hogy tulajdonosa, báró Hatvany Endre további szobákkal kibővítette a korábbi vadászházat, majd továbbadta a budapesti Pannónia Turista Egyesület számára azzal a feltétellel, hogy a későbbiekben menedékházként fogják üzemeltetni. Hivatalos átadása 1929-ben volt. Az adatok forrása a turistaház saját honlapja.
Ez a kép alkonyat után készült a turistaház tisztásán, a Foton-réten. Különös neve onnan ered, hogy a turistaház távol fekszik minden lakott településtől, ezért csekély itt a fényszennyezés és ezt kihasználva amatőr csillagászok szoktak megfigyeléssel egybekötött találkozókat szervezni ide.
Érdemes felkapaszkodni a turistaháztól a kék háromszög jelzés meredek ösvényén az Ágasvár csúcsára, mert szép kilátás nyílik onnan a környékre. Még ezen a párás, késő őszi napon is jól láthatóak a környező dombok. A tetőn állnak a hajdani vár nagyon szerény romjai is. A tatárjárás után épült erődítmény még a török idők előtt megsemmisült.
A turistaháztól a kéktúra útvonalán továbbindulva hamarosan az Ágasvár meredek déli oldalába jutunk. Keskeny, de jól kitaposott ösvényünk szintezik a hegyoldalban, miközben időnként szép kilátás nyílik jobbra a Csörgő-patak völgyébe.
Nagyjából negyedórányi menet végén érkezünk meg arra a pontra, ahol az Ágasvár hosszan elnyúló gerince leereszkedik a mi szintünkre. Itt érkezik vissza a kék háromszög jelzés ösvénye is az Ágasvár csúcsáról. Ezen a ponton áll a Szamár-kő sziklagúlája, amire néhány lépés kitérővel felkapaszkodhatunk.
A Szamár-kőről tiszta időben szép kilátás nyílik a Zagyva széles völgyére, ahonnan felkapaszkodtunk ide, a Mátra hegyei közé. Ezen a késő őszi túrán hőmérsékleti inverzió miatt sűrű köd borítja a völgyet, amiből szigetként emelkedik ki az Ágasvár gerince.
A Szamár-kőtől továbbindulva mintegy fél óra alatt érkezünk meg a Mátraszentistván feletti Kis-kő oldalába. Alattunk, a Hutahelyi-patak völgyében terül el a falu, később le fogunk ereszkedni oda.
Egy idő után feltűnik alattunk Mátraszentistván központja, a kép közepén jól látható a kis terecske oldalában álló Vidróczki csárda épülete is, mellette pedig az az utca, amelyen továbbindulunk majd a szomszédos Mátraszentlászló felé.
Pár perc alatt megérkezünk a Vidróczki csárdához, a kéktúra bélyegzőt a kapuja melletti villanyoszlopra felszerelt dobozkájában találjuk.
Mátraszentistvánon és a jóval kisebb Mátraszentlászlón átvágva kapaszkodunk fel a Piszkés-tető oldalába. Az ösvény mellett egy kis rétet találunk, innen szép panoráma nyílik északnyugat felé. A távolban feltűnik a Tepke-gerinc, amin az előző túranapon bandukoltunk végig.
A kéktúra széles sétányon halad végig a Piszkéstetői Obszervatórium kerítése mellett. A fák között néha feltűnnek a csillagvizsgáló kupolái, itt található hazánk legnagyobb távcsöve, a 102 cm főtükör átmérőjő és 13,5 méter fókusztávolságú RCC távcső is. Az obszervatórium bizonyos időszakokban szabadon látogatható, bővebb információt a honlapjukon lehet erről találni.
Az obszervatóriumot elhagyva egy távvezeték nyiladékát kerülgetve indulunk tovább és kapaszkodunk fel a Lengyeldi-galya tetejére (936 m). Ezen a szakaszon az utunk már alig emelkedik, csak hullámvasutazik a tetők között.
Hamarosan megérkezünk Galyatetőre. A település határában egy székelykapu fogadja a túrázókat, itt térünk rá arra a keskeny aszfaltútra, ami aztán felkapaszkodik a Galya-tető (964 m) oldalába, amelynek a csúcsán a TV torony áll.
Mi nem mászunk fel a Galya-tető csúcsára, hanem egy széles nyereg ősöreg bükkösén keresztül átvágunk a csupán 4 méterrel alacsonyabb, Péter-hegyese nevű csúcs felé.
A 960 méter magas Péter-hegyese csúcsán áll a kilátó épülete. Ez a felvétel 2004-ben készült róla és akkoriban bizony már eléggé megnőttek körülötte a bükkös fái, így már csak alig-alig nyílt kilátás a tetejéről!
2014-ben a szomszédos turistacentrum építésével párhuzamosan a kilátót is több emeletnyivel megmagasították, hogy a fák koronaszintje felett legyen a tetőterasza. Még nem jártam fenn a megmagasított kilátóban, ezt a képet a felújítása során készítettem róla.
Még az alacsonyabb, régi kilátótoronyból készült ez a felvétel. Északnyugat felé fordulva a hegyek lábánál fekvő kicsi Mátraalmást látjuk, kissé távolabb tekintve pedig a Mátrahát dombjai mögött a Salgótarján melletti Karancs erdős oldala is feltűnik.
Nyugat felé pillantva a széles Zagyva-völgy mögött a Cserhát dombsorai hullámzanak. A régi, alacsonyabb kilátóból mindössze ennyi kitekintés volt, a mostani toronyból azonban körpnoráma nyílik már a környékre!
A kilátótól egy rövid, kövezett sétány vezet le a Turistacentrum mellett a Galyatető Nagyszálló parkolójába. Itt hirtelen visszacseppenünk a civilizációba, szerencsére csak egy rövid időre!
Reggeli ágasvári indulás után nagyjából dél felé érkezünk meg ide, érdemes hát megállni a nagyszállóval szemközti büfésoron, és megebédelni!
2014 késő őszén, a kilátóval párhuzamosan újult meg a Turistacentrum épülete is. Ez régebben a nagyszálló melléképülete volt, itt lakott a személyzete, de aztán működött még benne síszerviz, kölcsönző és kocsiszín is. A centrum átadása óta szállást találnak itt a túrázók, de működik benne bisztró és kávézó is.
A Turistacentrumtól továbbindulva hamar magunk mögött hagyjuk Galyatetőt és ismét belépünk az erdő fái közé. Egy irtásfolt felső széléről nyílik ez a szép kilátás a Kékestetőre. Előterében az alacsonyabb Csór-hegy áll, ezt a hegyet is meg kell még másznunk ezen a túránkon!
A kéktúra jól kitaposott gyalogúton ereszkedik a Galyatetőről, annak a keleti gerincén, húsz perces menettel elhagyjuk az erdős tetejű Mogyorós-ormot, majd ott, ahol a galyatető országút érinti a kéktúra útvonalát, pillantjük meg ezt a kis erdei pihenőt.
A Nagy-Lipót gerincén válik ki az utunkból a piros kereszt jelzés ösvénye, hogy aztán meredeken leereszkedjen Parádsasvárra.
Erdei úton a Nagy-Lipót oldalában.
Hosszú erdei menet végén érünk el egy nagyobb irtásfoltot, ennek a felső pereméről nyílik ez a kilátás a völgyben fekvő Parádsasvárra. A Kastélyhotel mögött a Várhegy erdős oldala tűnik fel, a távolból idelátszik a Bükk is.
Ahogy haladunk, úgy nyílik ki egyre szebben a kilátás. Erről a pontról már jól látszik Parádsasvár szinte minden háza!
Egy darabig a galyatetői országút mellett haladunk a keskeny gerincen, aztán felkapaszkodunk a Nagy-Lápafő halmára. Innen nyílik ez a kilátás Galyatetőre és a magunk mögött hagyott országútra.
A Nagy-Lápafőről leereszkedve a következő csúcs a gerincen a Vércverés lesz. Tetejére felkapaszkodva ne felejtsünk el pecsételni az erdőben elhelyezett bélyegzővel, mert ez a pont helyettesíti a korábbi igazolófüzetekben szereplő Nyírjesi erdészházat! A Vércverés viharkárt szenvedett keleti oldalából nyílik ez a kilátás a Kékestetőre (balra) és a Csór-hegyre (jobbra).
Néhány perccel később már az egész Keleti-Mátrát beláthatjuk a következő kilátópontról. A kép jobb szélén a Kékes erdős oldala mellett a Sas-kő tűnik fel, a Szár-hegy - Cserepes-tető vonulat mögött az Oroszlánvárat is láthatjuk. Következő túranapunkon ezen a fűrészfogas gerincen fogunk végigtúrázni egészen Sirokig.
A Csór-hegyre felkapaszkodva visszatérünk az erdőbe, és nem lesz már több kilátópontunk. A Mátra-nyereg után pedig már csak tízperces séta a Vörösmarty turistaház épülete (kéktúra pecsételőhely). A házban olcsón meg lehet szállni, de a bélyegzésért nem muszáj bemenni a társalgóba, ahol az egyik bélyegzőt megtalálhatjuk, ugyanis egy másik kinn van felszerelve a ház kapuján kívül, a kerítésre.
A Vörösmarty turistaház a 24-es főút mellett áll, innen az országúton már csak két kilométer Mátraháza, de a kéktúra útvonala ezt lerövidíti, ugyanis leereszkedik a Nagy-Hidas-völgy mély szurdokába, amit az aszfaltút egy hajtűkanyarral megkerül. Lenn egy kis gyaloghídon keresztezzük a szurdok vízfolyását.
Rövid sétával visszakapaszkodunk a 24-es főútra és pont Mátraháza határában érjük el újból az aszfaltcsíkot. Az egyik kéktúra bélyegzőt a buszállomás épületének teraszán találhatjuk, mellette a Pagoda is feltűnik, ami régebben turistaház volt.
A Pagoda, ami a külseje alapján nyerte el a látogatóktól ezt a nevet, 1927 és 1930 között épült fel a Mátra Egylet kezdeményezésére. Turistaháznak készült, később Sport Szálló néven üzemelt, aztán sokáig zárva volt. Manapság Pagoda Pihenő Panzió néven próbál fennmaradni. Túránk végére értünk, és próbáljuk kipihenni magunkat a szállásunkon, ugyanis a következő utunkon az Országos Kéktúra talán legnehezebb szakaszát próbáljuk majd teljesíteni, a Mátraháza és Sirok közötti 24 kilométert, végig a fűrészfogas Mátra-gerincen!


-hörpölin-


UGRÁS AZ ELŐZŐ ALBUMRA FEL A TARTALOMJEGYZÉKRE UGRÁS A KÖVETKEZŐ ALBUMRA


  View My Stats