UGRÁS AZ ELŐZŐ ALBUMRA FEL A TARTALOMJEGYZÉKRE UGRÁS A KÖVETKEZŐ ALBUMRA



41. túra:
Garáb-nyereg - Mátraverebély


Túraleírás

Garábról visszakapaszkodunk a gerencre, a Garáb-nyeregbe és folytatjuk az utunkat a kék jelzéseket követve. Megmásszuk a Nagy-Kő-tetőt és a Köves-bércet, majd a gerincről letérve hosszú erdei vándorlás végén érkezünk meg a Nagybárkány feletti mezőkre. Leereszkedünk a faluba, pecsételünk a helyi italboltban, aztán felkapaszkodunk a Nagybárkányt Sámsonházától elválasztó dombhátra. A túlsó oldalán rátérünk a Sámsonházára vezető országútra, majd a védett geológiai feltárást érintve érkezünk meg a faluba. Sámsonháza után érjük el a Szálláska-völgy hosszú, füves mezejét, innen felkaptatva a Csapás-tető gerincére kitérőt teszünk a Szentkúthoz. A gerincre visszatérve kisebb erdei menet végén érjük el a Mátraverebély feletti mezőket, majd onnan leereszkedünk a faluba. Túránk 19,1 km hosszú, 490 m szintemelkedéssel, ami nem tartalmazza a Garábról a Garáb-nyeregig vezető utat!

Garábról visszatérünk a gerincre és azt követve indulunk tovább ösvényeken, erdei keréknyomokon. A képet a Köves-bérc oldalában készítettem az avarral borított keréknyomokon.
Később elértem a Köves-bérc és a Kerek-bükk közötti széles nyereg oszlopcsarnokszerű fenyvesét. Itt a lépteim neszét teljesen elnyomta a lehullott tűlevelekkel vastagon borított talaj.
Kissé sáros erdei úton kezdtem meg az ereszkedést Nagybárkány felé. Ez a kép visszafordulva készült az mély keréknyomokkal felszántott útról.
Egy idő után kibukkanunk az erdőből a Nagybárkány feletti mezőkre. Kinyílik előttünk a kilátás: pontosan előttünk a Csapás-tető hosszan elnyúló erdős gerince húzódik. A továbbiakban még meg kell másznunk - méghozzá kétszer is!
Ugyanitt jobbra, dél felé fordulva a párás távolban már feltűnik a Mátra is. Előttünk, a túlsó domb oldalában Nagybárkány temetője fekszik, a falu még nem látható innen, mert megbújik a völgyben. A homályos foltokat a képeken a fényképezőgépem lencséjén ülő esőcsepp okozta, ami egy átfutó zápor során esett rá, csak éppen nem vettem észre!
Aztán egyszer csak feltűnik előttünk egy templomtorony, ezt pillantjuk meg legelőször Nagybárkányból. Pár lépéssel később már a falu házait is meglátjuk a völgyben.
Füves keréknyomokon érjük el a templomot és a kapuja előtt térünk rá arra a keskeny aszfaltútra, ami aztán levezet a házak közé.
Az ereszkedés vége egy kis terecskén van, régebben itt kellett pecsételnünk a Bárkány presszóban, de az már évekkel ezelőtt bezárt. Most a bélyegző a falu déli végén található egy kis vegyesboltnál.
Gyorsan magunk mögött hagyjuk Nagybárkányt és felkapaszkodunk a falu fölé, egy alacsony dombhát kaszálójára. Innen már szép a kilátás vissza a falura, az a ligetes domboldal is látható a templom felett, amin keresztül megérkeztünk a faluba.
Ugyanerről a pontról jobbra előre tekintve már feltűnik a Sámsonháza melletti Várhegy - itt találhatóak Fejérkő várának (más néven Sámsonvár) szerény romjai, tövében a védett kőfejtő látható, mellette Sámsonháza pár lakóépületét pillantjuk meg.
A dombhátról pár perc alatt leereszkedünk a Sámsonházára vezető aszfaltútra, ezen érjük el a kőfejtőt. Táblák tájékoztatnak a kőfejtőben látható szendvicsszerű talajrétegek kialakulásáról, szerkezetéről. Itt szabadon láthatóak a mátrai vulkanizmus nyomai: egymásra telepedve helyezkednek el a különböző megszilárdult láva és hamurétegek.
Egymás feletti rétegek a sámsonházai kőfejtőben. A legfelső andezitréteg sziklái felett egy vékony agyagos sáv helyezkedik el, ez a vulkanizmus befejeződése után egy tengeri elöntés során alakult ki.
Néhány perc sétával érkezünk meg a kőfejtőt elhagyva Sámsonházára. Végigballagunk a falu főutcáján, a Petőfi utcán, ezt a képet visszafordulva készítettem a Várhegyről.
Sámsonházát a keskeny Szabadság utca alig autónyi szélességű aszfaltcsíkján hagyjuk magunk mögött.
Az utolsó házakat is elhagyva pillantjuk meg a Szálláska-völgy rétjeit. Jól járható keréknyomokon ballagunk végig a dombhátak közé ékelődő hosszú kaszálón.
Nagyjából háromnegyedórás út végén térünk rá egy keresztező földalatti gázvezeték nyiladékára, ezen másszuk meg először a Csapás-tető hosszú gerincét.
A Csapás-tetőről még a gázvezeték nyiladékában ereszkedünk le, aztán erdei utakon és ösvényeken érjük el a Szentkutat. Itt már egy szépen lekövezett sétányon haladunk, viszont a kék jelzések mintegy varázsszóra eltűnnek az útmenti fákról. A legközelebbit csak akkor pillantottam meg, amikor magam mögött hagytam a zarándokhelyet: a lekövezett sétányról mutatta a letérést vissza, a fák közé!
A sétány végén egy kis terecskén áll a Szentkút szépen kiépített foglalata. Ez a kép a harmadik Országos Kéktúra bejárásomkor készült, 2016 tavaszán.
Ez a felvételt pedig az első bejárásomon készítettem, még 2010-ben. Látható, hogy időközben, a zarándokhely felújítása során eltávolították a falakra felszerelt sokszáz kis márványtáblácskát, melyek a zarándokok segítségkérései és hálaadásai voltak. Talán nem illettek a környezetbe?
A Szentkút mellett található a kis bazilika. A mátraverebélyi Szentkút hazánk egyik legrégibb zarándokhelye, a legenda szerint az itteni forrás a kunok elől menekülő Szent László király lovának patkója nyomán fakadt.
A bazilika belülről.
A bazilika mellett egy óriási szabadtéri oltár is található, ahol többezer hívő előtt celebrálhatnak miséket. A zarándokhelyen számtalan búcsút tartanak évente, a legnagyobb az augusztus közepén megrendezett Nagyboldogasszony főbúcsú.
Egy pillantás a Szentkút épületeitől a völgy fölé magasodó Csapás-tető erdős oldalára. Oda bizony még vissza kell majd kapaszkodnunk!
A továbbindulás előtt azonban javasolnék még egy rövid kitérőt, ez pedig a Szentkút völgyének másik felén, a Meszes-tető oldalában lévő remeteszállások megtekintése! A Szentkút épületeitől már jól látható a Meszes-tető oldalában az egyik remetebarlang.
Rövid, de húzósan meredek ösvény visz fel a völgyből a barlangok előtti kis természetes teraszra, ahonnan szép a kilátás a Szentkút völgyére.
A Szentkúttól a kéktúra visszakapaszkodik a Csapás-tető hosszú gerincére, onnan nyílik ez a kilátás egy 120 kV-os távvezeték nyiladékán keresztül a Zagyva völgyében elterülő Nagybátonyra.
A gerincet követve átlendülünk a következő tetőre, az Őr-hegyre, innen már Mátraverebélyre nyílik kitekintés a fák között. Most már nincs más dolgunk, mint hogy leereszkedjünk a faluba.
Mátraverebély határában érkezünk meg a falu öreg gótikus templomához. A már a XII. században itt állt kis román kori kápolnát elbontva épült fel a XIV. század utolsó harmadában. A falu akkori hűbérura, Verebi Péter építtette harcokban szerzett sebeiből való - akkoriban csodának tűnő - felépülése emlékére. A templom belsejét a XVIII. században barokk stílusban átalakították.
A templom lépcsőjén éppen egy kis zarándokcsapat üldögélt, amikor megérkeztem. Ők a Szentkútra tartottak és hosszú vándorútjuk utolsó pihenőjére ültek le itt a templomnál. Itt mi is a cserháti vándorlásunk végére értünk, nincs más dolgunk, mint a falun keresztül kisétálni a 21-es úthoz, ahol buszra szállhatunk.


-hörpölin-


UGRÁS AZ ELŐZŐ ALBUMRA FEL A TARTALOMJEGYZÉKRE UGRÁS A KÖVETKEZŐ ALBUMRA


  View My Stats