UGRÁS AZ ELŐZŐ ALBUMRA FEL A TARTALOMJEGYZÉKRE UGRÁS A KÖVETKEZŐ ALBUMRA



39. túra:
Cserhátsurány - Hollókő


Túraleírás

Cserhátsurányból továbbindulva a mezők szélén és az erdőben felkapaszkodunk a Hegyes gerincére, majd ezen végiggyalogolva érkezünk meg Nógrádsipekre. Bélyegzünk az igazoló füzetünkbe, majd a falut egy, az esős időben nagyon sáros erdei úton magunk mögött hagyva megmásszuk a Dobogó-tetőt. A Gyertyános oldalából pillantjuk meg először magunk előtt Hollókő várát. Egy kisebb gerincen átvágva felkapaszkodunk a Vár-hegy oldalába és nyugat felől megkerülve a várat érjük el Hollókő ófaluját. Végigballagunk a Világörökség részét képező falun, pecsételünk a Tourinform irodában, majd körülnézünk a faluban és felsétálunk a várhoz. Túránk a hivatalos adatok szerint 20,8 km hosszú, 710 m szintemelkedéssel.

A Vadász sörözőtől a Petőfi utcán kapaszkodunk fel Cserhátsurány dombon álló részébe. Egy kis parkból szép a rálátás az 1602-ben épült Jánossy kastélyra, amely reneszánsz-barokk stílusban épült a 15 éves háborúban elpusztult erőd helyére.
A mostani, szépen felújított kastély már nem látogatható, nekem 2005-ben még szerencsém volt, a tulajdonos engedélyével felkereshettem. Ez az egyik legrégebbi Nógrád megyei várkastély.
Kerítésének egyik őrtornyától szép a kilátás Cserhátsurányra és a szomszédos dombon álló gótikus templomra. A 17. század elején épült két őrtorony hétszögletű, ami Magyarországon egyedül a török időkből fennmaradt minareteknél figyelhető meg.
Cserhátsurány északi határában, a mezei földutak elágazásában áll ez az egyszerű fakereszt. A kéktúra azon a földúton indul innen tovább, ami aztán a megművelt földek szélén, az erdőhatáron kapaszkodik fel a Hegyes dombhátára.
A mezők szélén futó keréknyomokról visszatekintve már jól látszik alattunk a völgyben fekvő Cserhátsurány, mögötte a Szanda-hegy két csúcsa is feltűnik.
Ugyanitt kelet felé fordulva igazi, dimbes-dombos cserháti táj terül el előttünk.
Később elérjük az erdőt, és hosszan ballagunk különféle erdei keréknyomokon és földutakon a fák között.
Sokáig vezet az utunk a Hegyes hosszú gerincén. Időnként irtásfoltok nyílnak az utunk mellett, ezeken keresztül szép a kilátás a szomszédos dombhátakra.
Kilátás északkelet felé a Hegyes gerincéről. A távolban a Karancs csúcsa is feltűnik.
Kilátás ugyanebben az irányban még napkelte előtt. Ezen a réten sátoroztam, így aztán rögtön az ébredésem után még meg tudtam örökíteni ezt a hajnali panorámát.
Cserháti táj Nógrádsipek előtt.
Csupán pár lépésnyi kitérő Nógrádsipeken a kéktúra útvonaláról ez a kis Coop vegyesbolt, ahol a kéktúra bélyegző is található.
Ez a kép Nógrádsipek központjában készült, a vegyesbolt előtt. A falu felett jól látszik a háttérben Bérc-oldal kaszálós, erdős háta. Ezt a dombot nem kell megmásznunk!
Szintén Nógrádsipek központjában áll a volt Nagy Sándor kúria épülete is. Az 1820-as években épült, és már régóta elhagyatottan áll. Egy időben egy kocsma működött a falai között, a Kemény Huszárban még én is pecsételtem és ittam egy sört 2005-ben!
Nógrádsipek központjából a Dózsa György utcán kapaszkodunk kicsit feljebb, útközben elhaladunk a község római ketolikus temploma mellett is.
Pár perc múlva egy üres telken kereszül szép kilátás nyílik a völgyben fekvő falura.
Nógrádsipeket egy esős időben, és azt követően rendkívül sárossá váló földúton hagyjuk magunk mögött és indulunk tovább a Malom-völgy felé. Előttünk már jól látszik a Csóka-hegy (413 m) oldala.
Nyáridőben alaposan benőtt, dzsindzsás keréknyomokon kapaszkodunk egyre feljebb a Malom-völgy erdejében. A jelzettség itt sem a legszuperebb, de eltévedni szinte képtelenség, csak a keréknyomokon kell maradnunk!
Egy hajdani irtásfolton keresztül megpillantjuk a még távoli Dobogó-tetőt (517 m). Oda bizony még fel kell kapaszkodnunk!
A magas aljnövényzetű erdő csak 400 méter felett kezd kitisztulni, errefelé már jóval kényelmesebben haladhatunk az erdei utakon.
Őszi erdőjárás a Dobogó-tető és a Gyertyános közötti széles nyeregben 1.
Őszi erdőjárás a Dobogó-tető és a Gyertyános közötti széles nyeregben 2.
A Gyertyános irtásfoltos oldalából pillantjuk meg először Hollókő várát. Úgy tűnik, már csak karnyújtásnyira vagyunk tőle, de bizony a közöttünk lévő meredek oldaló gerincre fel kell még kapaszkodni! Ez a kép egy esős, ködös túrámon készült.
A kisebb gerincek megmászása után végül felkapaszkodunk a Vár-hegy nyugati oldalába, és magasan magunk felett megpillantjuk Hollókő várának falait. Most nem mászunk fel oda, csak szintezünk egy darabon a hegyoldalban, aztán megérkezünk Hollókőre.
Ez a kép egy késő őszi túrámon készült a korábbi képével szinte azonos nézőpontból. Úgy tűnik innen, hogy a vár egy meredek sasbércen trónol, pedig a falu felől könnyű felkapaszkodni a falakhoz a csupán enyhén emelkedő gerincen.
Hollókő egy napsütéses, augusztusi vasárnap délután. Bizony, meg kell barátkoznunk azzal a gondolattal, hogy a Világörökség részét képező falucskára rajtunk kívül még sokan kíváncsiak, és szinte lépten-nyomon úgy érezzük magunkat, mintha nem is Magyarországon lennénk a sok idegen szó hallatán!
Ha módunk van rá és tényleg zavartalanul szeretnénk gyönyörködni a sok látnivalóban, térjünk vissza ugyanide egy hétköznap délelőttjén. Ez a kép például hétfő délelőtt készült az ófalu főutcáján.
Kontyos tetejű palóc ház Hollókőn. Az ófalu a Világörökség része, de mit is jelent ez pontosan? A Világörökségi Listára csakis kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti örökségi helyszínek kerülhetnek fel, amelyek nemcsak egy adott ország, hanem az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak.
Utcarészlet Hollókőn. 1987. december 11.-én számos világhírű látványosság mellett (Athén – Akropolis, London – Westminster Apátság, Pisa – Pisai Ferdetorony, Velence, Kínai Nagyfal) kettő magyar helyszín, Hollókő Ófaluja és a Budai Vár is a része lett ennek a világörökségi listának.
Egy másik hollókői utcarészlet. Hollókő a kulturális örökség kategóriában a Kulturális Örökségekre vonatkozó 5. pontot teljesítette, miszerint „egy vagy több kultúrát képviselő, hagyományos emberi letelepedés vagy területfoglalás kiemelkedő példája”. A 2015. évben megnevezett 24 új helyszínnel immár 1031 látványosság szerepel a listán 164 országból.
Érdemes végigcsavarogni a cseppnyi kis ófalut és alaposan körülnézni, mert szinte minden nézőpontból más és más részleteket fedezhetünk fel a házak között! A fentebb leírt okosságokat Hollókő honlapjáról másoltam ide.
A falunak szinte minden évszakban és napszakban megvan a hangulata. Ezek a képek egy késő őszi túrámon készültek, naplemente előtt. A feltett képekből látszik, hogy nagy kedvencem a falucska, ami még a mai, üzletté korcsosult turizmus korában is meg tudott őrizni valamit a régmúlt hangulatából.
Csak pár perc nézelődés után vettem észre, hogy a korábbi túrám óta (amikor a nyári képek készültek) felszedték a főutca macskaköves burkolatát és mértani szabályossággal lekövezték azt. Lehet, hogy így kevesebb magassarkú női cipő fog tönkremenni a nézelődés közben, de szerintem sokat vesztett ezzel a falu az ódon hangulatából. De persze izlések és pofonok...
Késő őszi hollókői hangulat
Késő őszi hollókői hangulat
Késő őszi hollókői hangulat
Ha már a faluban járunk, érdemes elsétálni a házaktól északra fekvő dombra, az Öreg-szőlők gerincére. Innen nagyon szép a kilátás az ófalura és a várra is.
Az Öreg-szőlőktől látszik csak igazán, hogy a vár egy hosszú gerinc végén trónol, annak a meredeken leszakadó nyugati végében. A vár alatt elvezető keréknyomokon érkeztünk meg a faluba.
Persze a vár is kihagyhatalan látnivaló! Ha időnk engedi, ezt is érdemes felkeresni, ugyanis a kéktúra útvonala - ha nem is sokkal - de elkerüli azt! A Youtube-on fenn van Hollókő várának építéstörténetéről egy nagyon szép animáció! Érdemes végignézni!


-hörpölin-


UGRÁS AZ ELŐZŐ ALBUMRA FEL A TARTALOMJEGYZÉKRE UGRÁS A KÖVETKEZŐ ALBUMRA


  View My Stats