UGRÁS AZ ELŐZŐ ALBUMRA FEL A TARTALOMJEGYZÉKRE UGRÁS A KÖVETKEZŐ ALBUMRA



26. túra:
Mogyorósbánya - Dorog, vasútállomás


Túraleírás

Mogyorósbányáról indulva felkapaszkodunk a Kősziklára, majd leereszkedünk a Tokodi pincék völgyébe. Az országutat keresztezve megmásszuk a Hegyes-kőt is, de mivel csak a válláig kapaszkodik fel a kéktúra útvonala, rövid kitérőt teszünk a sziklás csúcsra. Ezután leereszkedünk Tokodra, pecsételünk az Aladár kocsmában, majd egy hosszú és erős kaptatóval megmásszuk utunk során a legmagasabb hegyet, a 455 méter magas Nagy-Getét. Innen a hegy keleti gerincén leereszkedünk Dorogra, ahol a vasútállomáson fejezzük ba a Gerecsén átvezető kéktúránkat. Túránk a hivatalos kiírás szerint 14,6 kilométer hosszú, összesen 638 méter szintemelkedéssel.

Mogyorósbánya főteréről rövid sétával jutunk el a Kakukk sörözőhöz, a kéktúra pecsételőhelyhez. Általában nyitva szokott lenni reggeltől estig, de a kéktúra bélyegzőt az ajtófélfára szerelt kis dobozkájában találjuk. Túránk végén érdemes a hűvös ivóban megvárnunk a buszunk indulását, ami eléggé széles körben ismert a túrázók között, hiszen a Kakukk a talán leghíresebb hosszú távú teljesíténytúrának, a Kinizsi 100-nak is ellenőrzőpontja.
Érdemes közelről is megnézni a Kakukk söröző „címerállatát”, a falra festett nagyméretű kakukkot!
Mogyorósbányáról egy egyszerű erdei földúton kapaszkodunk fel a Kőszikla lapos hátára, ahonnan a kék jelzésekről való rövid letéréssel jutunk ki a hegy meredeken leszakadó keleti peremére, a sziklákhoz. Erről a pontról nyílik ez a fantasztikus kilátás a még előttünk álló útra: a Kőszikla csúcsa mögött feltűnik a Nagy-Gete erdős oldala is. Ezen a túrán három hegyet kell megmásznunk, és ezek közül a legalacsonyabb a Kőszikla, aminek a tetején most állunk!
Ha északkelet felé fordulunk, Tátot látjuk a síkságon, a Duna szalagja mögött pedig Esztergom is feltűnik a Bazilikával.
Ezt a képet egy téli túrán készítettem a Kőszikla valóban sziklás homlokáról észak felé tekintve.
Kilátás télen a hóborította Hegyes-kőre és Nagy-Getére.
A kéktúra ösvényen ereszkedik le a Kőszikláról a Tokodi pincék völgyébe, a fás-ligetes hegyoldalban szinte végig szem előtt van a két még megmászásra váró hegy, a Hegyes-kő és a Nagy-Gete!
Kilátás a Kőszikla oldalából, a korábbi kép nézőpontjából nyáron.
Ha ereszkedés közben hátrapillantunk, jól látható a ligetes hegyoldal felett a Kőszikla sziklás keleti homloka, ahonnan pár perccel korábban még a panorámában gyönyörködtünk!
Szőlők, présházak, víkendházak között érkezünk le a völgybe, ez a terület a közeli Tokodhoz tartozik és Tokodi pincék völgyének nevezik. Az út a házak közötti füves területen vezet keresztül, amint azt a fára festett kék sáv jelzés is mutatja.
Itt már kijutottunk a völgy alján futó széles földútra, és onnan pillantunk vissza a Kősziklára. Egy hegyen már túl vagyunk, igaz, ez volt a legkönnyebb a három közül!
Ez a kép pedig már a Hegyes-kő nyugati oldalából készült, visszatekintve a Tokodi pincék völgyére és a mögötte álló Kősziklára. Nagyjából most lehetünk egy magasságban a Kőszikla sziklás homlokával, és jócskán kell még kapaszkodnunk, hogy felérjünk a Hegyes-kő vállára!
Kilátás a Hegyes-kő oldalából a Kősziklára télen. A Kőszikla lapos háta mögött a Bajóti Öreg-kő csúcsa is feltűnik.
Az Országos Kéktúra nem mássza meg a Hegyes-kőt, csak a válláig kapaszkodik fel, a csúcs sziklás piramisának lábaiig. Nem nagy kitérő a tető, érdemes felkaptatni odáig a kövek között kitaposott gyalogösvényen! Ha ezt kihagyjuk, a teljes Országos Kéktúra egyik legszebb körpanorámájától fosztjuk meg magunkat!
A Hegyes-kő sziklás csúcsát elérve és kelet felé tekintve a Nagy-Gete tűnik fel előttünk. Ne feledjük, most csak 311 méter magasra kapaszkodtunk fel, a Nagy-Gete ennél több mint 140 méterrel magasabb lesz!
Délnyugat felé fordulva a már lassan magunk mögött hagyott Gerecse dombvilága tárul fel előttünk. Közvetlenül alattunk a Hegyes-kő egyik kopár oldalcsúcsa, a Kis-kő kopasz háta húzódik. Mögötte balra a Gerecse-hegy erdős oldala emelkedik, középen a Kecske-hegy kőfejtői tűnnek fel, jobbra a Kőszikla mögött a Bajóti Öreg-kőt is megpillanthatjuk.
Közvetlenül a Hegyes-kő északi lábainál terül el Tokod, mögötte a Dorogi-medence síksága húzódik. Innen is látható a távoli Esztergom.
Ha elővesszük a távcsövünket, egészen apró részleteket is észrevehetünk. Esztergomból jól látható a Mária Valéria híd, fölötte a Bazilikát pillanthatjuk meg. A Bazilika mögött a Duna szlovák oldalán álló Helembai-hegység sziklás oldala húzódik, mögötte a Magas-Börzsöny csúcsai tűnnek fel. A kép az akkori fényképezőgépem teljes, hatszoros zoomjával készült, tehát olyan, mintha egy jobb távcsövön keresztül néznénk a panorámát!
A Nagy-Gete látképe a Hegyes-kő oldalából. Tokod felé ereszkedve szinte végig látótérben marad ez a hegy, ami egyre masszívabban emelkedik a fejünk fölé!
A Hegyes-kő oldalában pontosan Tokod központja felé ereszkedünk az ösvényeken, egyre több részletet vehetünk észre már puszta szemmel is belőle.
Egyre ereszkedve érjük el a Hegyes-kő oldalába felkapaszkodó legfelső telkeket, házakat.
Kilátás nagyjából ugyanarról a pontról nyáron.
A faluközpontba leérve és hátrapillantva látjuk csak, hogy a Hegyes-kő szinte a falu fölé tornyosul. Most már két hegyet is letudtunk a háromból, de a legnehezebb még mindig előttünk áll!
Ahhoz, hogy Tokodon pecsételhessünk, le kell térnünk pár azáz lépést a kéktúr útvonaláról, hogy az Aladár kocsmában ezt megtehessük. Innen már tényleg nincs messze ez az út szélén álló pici kápolna. A Robotka család építtette pontosan nem ismert időpontban, de annyi bizonyos, hogy 1783-ban már állt, hiszen az azévi egyházlátogatási jegyzőkönyv (hogy mik voltak akkoriban! :-)) már a következőképpen említi: „...kápolna Esztergom felé egy dombon”. A kápolnában évente egyszer, Szentháromság napján (Pünkösd utáni vasárnap) szentmise áldozatot mutattak be.
Indulás Tokodról a Nagy-Gete felé. Most látjuk igazán, hogy mire is vállalkoztunk, hiszen a hegy a Hegyes-kőhöz hasonlóan szinte a falu fölé tornyosul! Jól látható, hogy ebből az irányból nekiindulva a hegynek először az erdős oldalcsúcsot, a Kis-kőt kell megmásznunk és csak utána következik majd a Nagy-Gete.
Azonban Tokodot magunk mögött hagyva mégsem kezdünk bele egyből a hegymászásnak, először egy földúton elballagunk a Miklós-berek völgyében fekvő Horgásztóig. Ezen a képen éppen leeresztették a vizet a kis tavacskából. Innen kezdjük meg a tényleg nagyon meredek kapaszkodást a Nagy-Getére.
Az első meredek kaptatóval kikapaszkodunk a Miklós-berek völgyéből és elérjük a Nagy-Gete nyugati gerincét. Itt egy kicsit megenyhül az emelkedő, és ha egy pillanatra megállunk és visszafordulunk, a képen látható panoráma tárul a szemünk elé. Balra a Hegyes-kő sziklapiramisa áll, és jól látható, hogy már szinte egy magasságban vagyunk a csúcsával, pedig hol vagyunk még a Nagy-Gete tetejétől! Tobbra Tokod terül el a síkon, onnan indultunk neki a hegymászásnak.
Ezt a képet a téli túrán készítettem a naplemente fényeiben a Hegyes-kőről, kissé rázoomolva a hegytetőre.
Ez a kép pár perccel később készült a Kis-kő erdejében.
A Kis-kő megmászása után indulunk neki a Nagy-Gete nyugati oldalának. Nagyon meredek, köves, sziklás emelkedő vezet fel csúcsra, alaposan megszenvedünk vele, mire felérünk a hegytetőre! Talán az Országos Kéktúra egyik legmeredekebb kaptatója ez, többször is meg kell állnia egy átlagos kondíciójú kéktúrázónak pihenni, mire a tetőt eléri!
A kemény kaptató végén érjük el a 455 méter magas hegytető tisztásán álló fakeresztet. Sajnos, itt nem találunk kiépített turistapihenőt, de bárhol letelepedhetünk a füves réten pihenni egyet!
Ha már kipihentük magunkat, érdemes a tetőről körbetekinteni! Nyugat felé Tokodot látjuk mélyen alattunk, onnan kapaszkodtunk fel a hegytetőre. Mellette balra a Hegyes-kő áll, innen látható csak, mennyivel magasabb nála a Nagy-Gete! Mögötte, a Kőszikla erdős háta mögött a Bajóti Öreg-kő kettős csúcsa is feltűnik.
Téli túrámon jóval naplemente után értem fel a Nagy-Gete tetejére, az alkony fényeinél készítettem ezt a képet nagyjából ugyanabból a nézőpontból, mint az előzőt.
A távoli Gerecse-hegyen jól látható a TV torony is.
A Nagy-Getén álló fakereszt télen.
Masszív, vagy harminc centis volt a hótakaró vastagsága a Nagy-Getén a téli túrámon.
A Nagy-Gete sokkal enyhébb keleti gerincén kezdjük meg az ereszkedést a hegytetőről, és kényelmes menettel érjük el a gerincen álló kisebb tető, a Gete-hegy tetejét. Itt egy alacsonyabb kereszt áll, mint a Nagy-Gete tetején, erről készítettem ezt a képet a naplemente utolsó fényeiben.
Ez a kép a Gete-hegy oldalában készült, visszatekintve a megtett útra. A távolban még látható a Nagy-Gete erdős csúcsa. Kényelmes az ereszkedés a keleti gerinc közelében kanyargó keréknyomokon, ebből az irányból megmászni is sokkal könnyebb a hegyet!
Kissé párás kilátás a Gete-hegy oldalából dél felé. Csolnok és Sárisáp fekszik a lábaink alatt, a távolban éppen csak kivehetőek a Budai-hegység csúcsai.
Egy kis photoshop-pal elő lehet hozni a párába vesző részleteket is egy másik nézőpontból készült felvételnél! Így már jól látható a távoli Budai-hegység és középen a Nagy-szénás 550 méter magas csúcsa!
Erdei ereszkedés a Nagy-Gete keleti gerincén.
Erdei ereszkedés a Nagy-Gete keleti gerincén.
Megérkezés Dorogra. A csendes Árpád utcán ballagunk a városközpont felé.
Dorog központjában, a Hősök terén áll az 1767-75 között épült, Szent József tiszteletére szentelt római katolikus templom. A barokk templom előtti parkban közvetlenül előttük áll az '56-os emlékkő, mögötte az I. Világháborús emlékmű látható. A park füvén kertészek dolgoznak, takarítják, rendezik a virágágyásokat.
A Szent József templom belülről. A műemlék jellegű barokk templom berendezése szintén a XVIII. századból való. A kriptájában nyugszik Grundl Ignác dorogi flórakutató plébános, sírköve a templom belső falában hirdeti emlékét. Az 1887-ben meghalt tudós pap egykori növénygyűjteményei máig jelentősek a szaktudomány számára.
A városközpontból a Kálvária utcán rövid sétával elérhetjük az 1928-ban épült Kálváriát. Aljában táblák hirdetik az adományozók és az építtetők neveit. Innen már kemény kapaszkodás vár ránk, ha a tetőről látni szeretnénk a Dorogra nyíló kilátást!
A Kálvária tetején áll a bányatorony, ami szinte mindenhonnan látható a városból. Dorog fejlődését a szánbányászat alapozta meg, a bányák rendszerváltás utáni bezárásáig 16 akna üzemelt a város környékén, munkát adva az itt lakóknak. A stilizált, esténként kivilágított torony erre emlékezteti az ide látogatókat.
A stációk mentén felkapaszkodva fokozatosan nyílik ki mögöttünk a város és tágabb környezete panorámája. A dombtetőről már szinte az egész várost magunk alatt láthatjuk, a távolban pedig már a Pilis-gerinc északnyugati vége is feltűnik. A hegyek sora balról oldalon a Kis-Strázsa-heggyel (233 m) kezdődik, ezt követi a Nagy-Strázsa-hegy (283 m), majd a Tábla-hegy (304 m) valóban lapos, asztalszerű teteje következik. A város házai mögött, még a hegyek előterében a Palatinus-tó víztükre is látható.
A kálváriától leereszkedve már hamar elérjük a vasútállomást. Itt fejezzük be a Gerecsén átvezető túránkat, miután pecsételtettünk az igazoló füzetünkben a pénztárban, vagy ha az zárva van, akkor az állomásfőnöki irodában.


-hörpölin-


UGRÁS AZ ELŐZŐ ALBUMRA FEL A TARTALOMJEGYZÉKRE UGRÁS A KÖVETKEZŐ ALBUMRA


  View My Stats