UGRÁS AZ ELŐZŐ ALBUMRA FEL A TARTALOMJEGYZÉKRE UGRÁS A KÖVETKEZŐ ALBUMRA



Túrán kívül:
Bodajki séta


Túraleírás

Bodajk egy kisváros a Bakony legkeletibb nyúlványainak peremén, a Móri-árokban. A kéktúrázók általában itt fejezik be, vagy kezdik a tájegységeken átvezető túráikat, de csak a pecsételésre állnak meg itt, pedig érdemes egy kicsit szétnézni a településen. A most következő városnézés alig egy óránkba kerül, valamelyik túránk elején, vagy végén is megejthetjük!


Kapaszkodjunk fel először a város fölé emelkedő Kesellő dombjára, a volt kőfejtőben található Szoborparkba! A Szoborpark 1994 óta működik, lehetőséget nyújtva szabadtéri kiállítások, rendezvények megtartására. A sziklák között Barka László szobrász munkái adják a kiállítás állandó anyagát.
Kilátás a Szoborpark dombjáról, a Kesellőről a település északi felére. Ide egyébként a bodajki vasútállomáson kezdődő piros jelzésen lehet a legegyszerűbben felkapaszkodni. A jobb oldalon a Bakony utolsó lankái is feltűnnek, a házak mögött pedig szélesen terpeszkedik a Móri-árok síksága.
Nyugat felé pillantva már a Vértes adja a hátteret a képhez. Közvetlenül alattunk a Kálvária köves dombja látható, mögötte Bodajk házain túl itt is a Móri-árok síksága terül el. A közelebbi fasor mellett fut a vasút, a mező távolabbi szélén pedig a másik fasor mellett a forgalmas 81-es út halad. Közöttük húzódik egy nagy „Z” betűt formázva Bodajk bekötőútja, amin majd mi is végigballagunk a falut elhagyva.
A Kálvária dombja a kőfejtőből nézve. Sétáljunk át oda is!
A Kesellőről leereszkedve érkezünk meg a Kálvária dombjának tövébe. Ez a kép a település főutcájáról, a Petőfi Sándor utcáról készült a dombra felpillantva. A Kálvária a tövében álló kápolnával 1736-ban épült. Tegyünk egy sétát a stációk mellett felkapaszkodva egészen a dombtetőn álló keresztekig!
Meredeken kaptató ösvény vezet a stációk mentén a kopár dombtetőn álló keresztekig.
A Kálvária tetejéről körbetekintve jól látszik a domb tövében elterülő település és a templom tornya mellett a gyógyfürdő nyitott medencéjének sarka is feltűnik a képen.
Bodajk - Kálvária
Bodajk - Kálvária
A Kálvária-domb tövében, a futballpálya mellett áll a Hochburg-Lamberg kastély (tulajdonképpen a focipálya a kastélyparkban található). A török megszállás alól felszabadult Bodajk falut I. Lipót király 1691-ben báró Hochburg (Haas) Jánosnak adományozta. Hochburg hatalmas vagyonát főhadiszállítóként szerezte a török elleni felszabadító harcok idején. A kastély mai helyén egykor egy kisebb kúria állt, melyet minden bizonnyal Hochburg Domonkos báró építtetett, 1762-66-ig Lamberg Antal számára, klasszicista stílusban. Báró Miske József 1837-ben vette bérbe az uradalmat. A kastély mai formáját a bérbevétel után ő kezdte el kialakítani, a munkálatok 1839-re fejeződtek be.
A II. világháború során a kastély megsérült. Helyreállítása 1964-ben fejeződött be, ezután a Fejér Megyei Idegenforgalmi Hivatal Gajavölgye Turistaszállója működött az épületben az 1990-es évek elejéig. A bodajki önkormányzat tulajdonában lévő kastély jelenleg üresen áll. Sajnos az épület elhanyagoltsága szemmel látható, bedeszkázott ablakok, málló vakolat fogadja a látogatókat. A kastélyt 6 hektáros őspark övezi, faritkaságokkal.
Visszatérve a Petőfi Sándor utcára és elindulva rajta északnyugat felé hamarosan megpillantjuk magunk előtt a katolikus templomot. A Nagytemplom a Szentkút mellett épült, barokk stílusú épület. 1744-ben Segítő Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. Kegyhely, melyet a zarándokok pünkösdtől október végéig látogathatnak. Bodajk Szent kútját vallásos tisztelet vette körül, vizének gyógyító erőt tulajdonítottak. A hagyományok szerint többször is elzarándokolt ide Szent István és Szent Imre, de járt itt Gellért püspök és Szent László király is. A kútról régebben az a legenda terjedt el, hogy vize hétévente elapad, majd újraindul.
A Petőfi Sándor utcán áll a zarándoktemplom tőszomszédságában a bodajki Községháza. A klasszicista stílusú kúria 1820 körül épült. Az épület nagyon szépen lett felújítva, szinte öröm végigtekinteni rajta!
A falu házai között, egy kis téren található a bodajki Tófürdő. Nem véletlenül tulajdonítanak a templomkertben fakadó Szentkút vizének csodatévő erőt, ugyanis a Kálvária-hegy tövében közel száz, ásványi anyagokban gazdag, szénsavas, 14-19 Celsius fokos karsztforrás tör fel, melyek vizének nagy része a település központjában kis tóvá egyesül. Érdekesség, hogy a fürdő nincs bekerítve, bárki szabadon látogathatja, de ezen a hétköznap kora reggelen csak én álltam a Tófürdő partján!
A Tófürdő partjáról nyílik ez a szép panoráma a tisztavizű tavacskára, a mögötte álló zarándoktemplomra és tőle jobbra feltűnik a Kálvária-hegy kopasz teteje is a keresztekkel. Rövid városnézésünk végére értünk, induljunk most már neki a túránknak!


-hörpölin-


UGRÁS AZ ELŐZŐ ALBUMRA FEL A TARTALOMJEGYZÉKRE UGRÁS A KÖVETKEZŐ ALBUMRA


  View My Stats