Országos Kéktúra


FEL A TARTALOMJEGYZÉKRE FEL A TARTALOMJEGYZÉKRE UGRÁS A KÖVETKEZŐ ALBUMRA


19. túra: Tés - Bakonykúti


Túraleírás


Tés után a falu bekötőútján érjük el Csőszpusztán az Alba Regia Barlangkutató Állomás épületét. Pecsételünk és továbbindulunk a Hamuház felé. A volt erdészháztól rövid kitérőt teszünk a Csiklingvár nagyon szerény romjaihoz, aztán a Tűzköves-árkon keresztül leereszkedünk a fennsíkról és az Erdei szentélyt útbaejtve a Kisgyóni Természetbarát Telepre vezet az utunk. Itt is pecsételünk, majd visszakapaszkodunk a fennsíkra. Átvágunk a mezőkön, majd a Burok-völgy peremén kanyarog sokáig a turistaút. A Burok-völgytől elkanyarodva ismét leereszkedünk a fennsíkról, most Bakonykútiba. Túránk a kitérők nélkül 19,5 kilométer hosszú, 300 méter emelkedéssel.

Tés - Az Erdei büfé
Tésen nincs hivatalos kéktúra pecsételőhely, de a Zirc felől érkezők ha betérnek a Felszabadulás utcán, az Országos Kéktúra útvonalán fekvő Erdei büfébe, akkor pecsételni szoktak a büfé céges bélyegzőjével, amit a tulajdonos minden túrázónak szívesen odaad. Ennek az az oka, hogy Tésről továbbindulva nem biztos, hogy nyitva találjuk a falu határától nem messze, Csőszpusztán a barlangkutató állomást, illetve sokszor nincs kinn a bélyegző sem az épület bejárati ajtaja mellett a dobozkában. Persze nem csak pecsételni érdemes betérni az Erdei büfébe, közmondásosan fínom az itt készült hamburger is!
Csőszpuszta - Alba Regia Barlangkutató Állomás
Tésről továbbindulva a falu bekötőútján érjük el Csőszpusztát, ahol a pár épület között gyorsan meg lehet találni az Alba Regia Barlangkutató Állomást. Az állomás a fénykép készítésének napján is zárva volt, azonban megtaláltam a bejárati ajtótól balra felszerelt dobozkában a kéktúra bélyegzőt. Így aztán a tési pecsét mellé nyomtam egyet ezzel a bélyegzővel is az igazoló füzetembe.
A Hamuház épülete
Csőszpusztáról egy földúton indulunk tovább, ezen érkeztünk meg a Hamuházhoz. A hatalmas hársak és erdei fenyők között álló ház vadászháznak épült, de volt már kulcsosház is. Neve a XIX. századbeli üveggyártáshoz és szappankészítéshez nélkülözhetetlen hamuzsírfőzésre utal. A ház előtti farönkasztalnál és padoknál érdemes megpihenni egy kicsit, innen tehetünk egy rövid kitérőt a Csiklingvár romjaihoz is.
Csiklingvár romjainál 1.
Habár a Hamuháztól kék rom jelzések vezetnek Csiklingvár romjaihoz, nyáridőben meglehetősen nehéz felismerni a magas aljnövényzetben a maradványokat. Egyedül a volt „várat” körülölelő árok látszik a fák között.
Csiklingvár romjainál 2.
Télen a lombjukvesztett fák között már messziről jól látható a domb, amit az árok körbekerít. Az ismeretlen eredetű romokról nem sokat tudunk, valószínüleg a középkorban vadászkastély állt ezen a helyen, ahol esetleg a Bakonyban vadászgató királyaink is megszállhattak, ezt a közeli Királyszállás név is alátámasztani látszik. Romokat már alig lehet találni, csak a várárok kerít körül egy kisebb területet az erdőben.
Csiklingvár romjainál 3.
A dombra felkapaszkodva látunk csupán pár követ a lábunk alatt. Ennyi maradt a hajdan itt állt épületből.
A Tűzköves-árokban
A Hamuház után magunk mögött hagyjuk a Tési-fennsíkot és a Tűzköves-árokban ereszkedünk le a hegyek lábaihoz.
Az Erdei szentély
Egy kis erdei szentély padjainál és keresztjénél érjük el azt a makadámutat, amin egészen Kisgyónig megyünk majd.
Erdei makadámúton Kisgyón felé
Erdei makadámúton Kisgyón felé
Bányászemlékmű Kisgyón előtt az erdőben.
A hajdani Kisgyónbánya központjában, az utunk mellett áll ez a bányászemlékmű, ami a II. Világháború alatt elhurcolt három bányásznak: Bodó Nándornak, Dorschner Ferencnek és Sprőder Györgynek állít meléket. Valaha itt volt a bánya központja, kastéllyal, buszállomással, iskolával és a kisvasút átrakóállomásával. Ma már csak a szénosztályozó maradványai emlékeztetnek az egykori szénbányára, az épületeknek már nyoma sincs. A területről a használható eszközöket a balinkai bányába vitték. Forrás
Kisgyón Természetbarát Telep - Gyöngyvirág kulcsosház 1.
Az emlékmű után már alig kilométeres menettel elérjük a Kisgyón Természetbarát Telepet. A szénbányák bezárásával a bányászok is elköltöztek, a hátrahagyott bányászlakásokat 1980-ban a fejér megyei természetbarátok vehették birtokukba, és 12 kulcsosház kialakításával létesült a Kisgyón Természetbarát Telep, amely azóta is folyamatosan fejlődik és szépül. A kéktúra bélyegzőt a telepre beérve a legelső épület - a Gyöngyvirág kulcsosház - teraszán találjuk a villanyóra szekrényében. A ház falának támasztva a hátizsákom és a túrabotjaim pihennek.
Kisgyón Természetbarát Telep - Gyöngyvirág kulcsosház 2.
Ez a kép 2005 nyarán készült a kulcsosházról, amikor a fiammal itt sátoroztunk a füves kertben az első Országos Kéktúra bejárásomon.
Kapaszkodás vissza a fennsíkra
A természetbarát telep után ismét kapaszkodó jön, hiszen vissza kell térnünk a fennsíkra, hogy azon folytassuk az utat Bakonykúti felé. A kép a Dóra-hegy oldalában készült 2005-ben, a fiam poroszkál előttem az erdei úton.
Kilátás a fennsík pereméről
Nagyjából félórás hegymászással érjük el újra a fennsík peremét, ahonnan szép kilátás nyílik észak felé, a Bakonyalja szelid dombvidékére.
Keréknyomokon
Rétek, erdőfoltok között kanyargó keréknyomokon vágunk át a fennsíkon. Errefelé nagyon kell figyelni a jelzéseket, mert sok esetben az úttól távolabb, az erdőfoltok szélső fáin kell keresni azokat!
Megművelt földeken keresztül 1.
Egy idő után magunk mögött hagyjuk a fákat és az Isztimérig nyújtózó szántókon haladunk tovább.
Ösvényen a fenyvesben
Egy idő után a mezőkön kanyargó keréknyomokról a hozzánk társult piros jelzéssel együtt egy nemrég telepített fekete fenyves ösvényére térünk.
A Burok-völgy peremén 1.
Ösvényünk lassan délnek fordul és ha a jobb oldali fák között kitekingetünk, észrevesszük, hogy egy mély völgy peremén haladunk éppen. Ez a Burok völgy legszélesebb és legmélyebb főága, ami meanderezve vág át a fennsíkon. Keletkezésének pontos körülményei a mai napig nem tisztázódtak, egyes vélemények szerint folyóvizi erózió eredménye, mások szerint a kőzetlemezek hasadása folytán keletkezett. Körülbelül két kilométert haladunk a völgy keleti peremén, de a fák miatt sajnos nem sokat látunk belőle!
A Burok-völgy peremén 2.
A völgy hőmérséklete hűvösebb, benne több a pára, mint a vele szomszédos fennsíkon. Ennek köszönhető, hogy növényvilágában a jégkorszakok óta fennmaradt ritka növénypéldányok is előfordulnak, mint például havasi hagyma, cifra nádtippan, fürtös holdruta stb. Több mint 200 madárfaj is megfigyelhető, amelyek egy részének fészkelőhelyet is nyújt e táj. Földtani és növénytani ritkaságai miatt a nehezen járható Burok-völgy 1260 hektáros területét 1995-ben természetvédelmi területté nyilvánították. A védett területen belül erdőrezervátum található. A természetvédelmi területről eddig 63 védett és 2 fokozottan védett növényfaj, illetve több mint 140 védett és 15 fokozottan védett állatfaj előfordulásáról van bizonyíték.
Megművelt földeken keresztül 3.
A második bejárásomon találtam ezt a kilátópontot, ahonnan belátható a Burok-völgy dél felé vezető szakaszának jó része. Bár a nap sütött a felvétel készítésekor, de a pára erősen csökkentette a látótávolságot. Innen nem messzire az eddig velünk tartó piros jelzés leereszkedett a völgybe és ott folytatta az útját. A völgy jelentős része ezen a turistaúton bejárható. Ha van egy kis időnk, ereszkedjünk le az aljára, de készüljünk fel arra, hogy jó része nehezen járható (főként a kidőlt fák miatt), viszont a völgy annyira szűk, oldalai pedig annyira meredekek, hogy eltévedni sem lehet. Mivel Természetvédelmi terület, ezért az ösvényről tilos letérni! A fenti okosságokat a Wikipédiából vettem.
Megérkezés Bakonykútiba
Ott, ahol a piros jelzés leereszkedik a Burok-völgybe, mi elkanyarodunk tőle és az errefelé már meglehetősen alacsony fennsík déli szélén érkezünk meg Bakonykútiba. A Szabadság úton a központ felé ballagva akadunk össze ezzel a fából faragott remetével, a fogadóbizottságunkkal.
Bakonykúti - Faszobrok a Szabadság utcán 1.
Bakonykúti tiszta, rendezett kis település, ahogy a Szabadság utcán a templom felé ereszkedünk, szemünkbe ötlenek a házak előtt álló faragott faszobrok. Bálint József fafaragó olyan szobrokat faragott fába Bakonykútiban, amelyek a helyiek történeteit mesélik el, vagy illenek az itteni kedves, barátságos falusi környezetbe. A szobrok elő fákból kerültek kidolgozásra, melyek vagy betegség, elöregedés miatt, vagy egyes esetekben a villanyvezetékek miatt kerültek volna kivágásra.
Bakonykúti - Faszobrok a Szabadság utcán 2.
Az összes alkotás kifaragása tíz esztendeig tartott, mivel a szobrokat a fafaragó kézi vésővel és kalapáccsal készítette. A szobrok elkészítésének pontos ideje nem állapítható meg pontosan. A faluban nem csak az utcán találhatók ilyen kedves alkotások, hanem a házak udvarán is... az ember itt sétálva úgy érzi, mintha egy mesebeli kis faluba cseppent volna. Forrás
Bakonykúti - A Szabadság utca
Ez a kép az első kéktúra bejárásomon készült a faluról 2005 nyarán.
Bakonykúti - Pecsételőhely a buszfordulóban
A Szabadság utca alsó végén, a templom alatt érkezünk meg a buszfordulóba. A faragott tájékoztató tábla jobb oldali tartóoszlopa mellett van felszerelve az kis fadobozka, amiben a kéktúra bélyegzőt találjuk.


-hörpölin-


FEL A TARTALOMJEGYZÉKRE FEL A TARTALOMJEGYZÉKRE UGRÁS A KÖVETKEZŐ ALBUMRA

A tárhelyszolgáltató neve: Port Kft.
A tárhelyszolgáltató címe: 9200 Mosonmagyaróvár, Szent István király út 60.
A tárhelyszolgáltató e-mail címe: info@webtar.hu
A honlap szerkesztőjének neve: Horváth Béla
A honlap szerkesztőjének e-mail címe: horvabe1959@gmail.com
   
A honlap szerkesztője mindent megtesz azért, hogy az itt közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de semmiféle felelősséget nem vállal bármely, ezen információk használatából adódó kár bekövetkeztéért. A honlap adatainak használatával Ön elismeri, hogy azt csak és kizárólag saját felelősségére teszi.
Creative Commons Licenc Creative Commons license: Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International
Kérem, olvassa el a honlap Cookie Policy-jét! Fontos információkat tartalmaz!