UGRÁS AZ ELŐZŐ ALBUMRA FEL A TARTALOMJEGYZÉKRE UGRÁS A KÖVETKEZŐ ALBUMRA



2. túra:
Kőszeg - Tömörd


Túraleírás

Második túranapunkon Kőszegről indulva az Ólmodi úton felkapaszkodunk ismét a magyar-osztrák határra, majd az Alsó-erdő hosszú, egyenes nyiladékain folytatjuk az utunkat. Az Ilonavár öreg sáncait útbaejtve érjük el Tömördöt. A kéktúra kiírása szerint 15,5 km hosszú túrán nagyon kevés a szint, mindössze 104 méter emelkedést kell legyőznünk.

A kőszegi Fő térről az Országos Kéktúra jelzett útvonalán továbbindulva befordulunk a piac utcájába, a Kossuth Lajos utcába, aztán hátulról kerüljük meg egy kis park szélén a tűzoltólaktanyát. Itt áll egy csöppnyi természetvédelmi területen ez az óriási platán, ami árnyékával beborítja még a szomszédos házakat is. Az 1960 óta természetvédelmi oltalom alatt álló fa törzs-körmérete nyolc és fél méter, így hazánk legnagyobb platánjainak egyike. Néhány városismertető kiadvány „500 éves platánként” említi, de hatalmas mérete ellenére kora legföljebb 200 év lehet. (Forrás itt)
A Táncsics Mihály utcán érdemes megállni egy percre a református templom épülete előtt. A Cseke György tervezte templomot 1996. augusztus 19.-én szentelték fel. Jól kiérlelt, és Csete György későbbi munkáinál is visszatérő formakompozíciója az évek során a tervező védjegyévé vált. E következetes, nyolcszögletű „sátor” mintaképét látjuk az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban felállított pavilonok, köztük az Erdők temploma (1991-98) esetében, a későbbiekben pedig a Debrecen Tégláskerti református templomon (2006) és több kisebb emlékkápolnán is.
A szimmetriatengelyével kelet felé tájolt templom hármas horizontális és kettős vertikális tagoltsága képletszerű. A város felőli, elliptikus udvarkertet ölelő rámpa és lépcsőkar a csúcsívesen összehajló, négyzetes toronytestbe vezet, amely a belső oktogon előtereként szolgál. A kőfalakkal kísért lépcsők kálváriaként fölfelé vezetnek. Az emelkedés nem a terepadottságokból következő szükségszerűség, funkcionális előnyei azonban maguktól adódnak: a közösségi ház anélkül is elfér a megemelt templomtér alatt, hogy azt térszín alá kellene süllyeszteni.
Maga a szakrális tér a jurtaszerű, ószövetségi sátrat idéző emeleten helyezkedik el, melyet egy üvegkupola zár le. Visszatérő elem a református csillag, amely a kupola vasszerkezettében és a belső architektúra fadekorációjában is megtalálható. A tér közepén áll az úrasztala üveglappal, amely a fényt közvetíti tovább az alsó térbe. A belső „határfalak” és padozat sávos faburkolata, a bútorzat, a kapuzat faragott részleteinek monokróm árnyalata emlékeztetnek arra, hogy az épület egészének csupán a tetőterében vagyunk. Forrás1 Forrás2
Továbbindulva lassan magunk mögött hagyjuk a várost és miután kereszteztük a várost elkerülő 87-es főutat, egy széles, jól kijárt, kavicsos földúton, az Ólmodi úton kapaszkodunk fel egy lapos dombhátra. Egy pillanatra megállva és visszafordulva már messze alattunk látjuk Kőszeget, mögötte a Kőszegi-hegység erdős vonulata húzódik. Jobbra a dombgerincen feltűnik az Óház-tetőn álló kilátó, középen az egészen az Írott-kőig vezető gerinc elejét láthatjuk.
Kicsit jobbra fordulva a Kőszegi-hegység gerincének északkeleti végét láthatjuk, feltűnik rajta a Kálváriatemplom is. Ezzel a képpel búcsúzik tőlünk Kőszeg, mi pedig továbbindulva hamarosan bevesszük magunkat az egészen Tömördig húzódó erdőségbe.
Az Ólmodi útról keréknyomokra térve elérjük a magyar-osztrák határt, aztán hamarosan ráfordulunk az Alsó-erdőt átszelő majdnem négy kilométer hosszú nyiladékra. A nyiladékban futó keréknyomokon folytatjuk az utunkat nagyjából délkelet felé.
Miután kereszteztük a Kőszegről Horvátzsidányba vezető országutat, a nyiladék alján futó keréknyomokból egy jól járható, kavicsos földút válik, de továbbra is nyílegyenesen fut az erdőben. A képen a Szent István Vándorlás csapata éppen egy már régen bezárt, elhagyatott lőtér mellett halad el.
Aztán a lőtér lassan beerdősülő mezeje után ismét összeborulnak felettünk a fák, miközben folytatjuk utunkat az árnyas erdőben. Nem egy érdekes, izgalmas szakasza ez az Országos Kéktúrának, de különösen nyáron kellemes ballagni minden különösebb szintemelkedés nélkül a jól járható földúton!
Aztán emberekbe botlunk: itt éppen a korábbi erdőritkításnál kitermelt faanyagot rakják teherautókra.
A hosszú nyiladék végén egy képes kereszt áll a földutak elágazásában. Itt keresztezi az utunkat a Kőszegfalváról Csepregre tartó piros sáv jelzés, ami szintén az erdő nyiladékain halad.
A képes kereszt után még egy jó darabig a nyiladékokon folytatjuk az utunkat, de itt már közel derékszögű kanyarokat téve az erdő pagonyait elválasztó erdőátvágások között. Csupán Tömördhöz közeledve hagyjuk el egy rövid időre a földutat, hogy ösvényen leereszkedjünk az Ablánc-patak völgyébe.
A gyalogösvény egy meredek falú domb tövében vezet el. Érdemes felkapaszkodni a lejtőn a domb lapos tetejére, mert itt állt hajdanán az Ilona-vár. Szinte semmilyen adat nem adat maradt fenn róla, most csupán annyi látható, hogy a három oldalról meredek lejtõkkel határolt dombnyúlvány északi végén egy 35 x 25 m-es ovális területet vettek körül egy 14-18 m széles 2-3 m mély szárazárokkal, aminek a maradványai most a képen is láthatóak. A belsõ terület déli részén állhatott valamilyen - valószínüleg fa - épület.
Az Ablánc-patak (Ilona-patak) völgyében, nem messze Tömörd falu határától áll a barokk stílusú Szent Ilona szobor. A helyi hagyomány szerint a szobor környezetében volt régen a falu, illetve a szobor helyén a középkorban templom állott. A kéktúra jelzett földútja mellett precízen faragott fatábla hívja fel a figyelmet az Ilona-szobor elérési lehetőségére. Maga a szobor egy hatalmas gaz- és csalántenger közepén áll egy sóderhalom és néhány beton kútgyűrű társaságában.
Megérkezés Tömördre. A Szent István Vándorlás csapata éppen az önkormányzat vendégháza előtt áll. A házban tényleg jutányos árért (2012-ben 2500 Ft/fő) kaphatnak a kéktúrázók szállást maguknak. Információ és szobafoglalás: ITT


-hörpölin-


UGRÁS AZ ELŐZŐ ALBUMRA FEL A TARTALOMJEGYZÉKRE UGRÁS A KÖVETKEZŐ ALBUMRA


  View My Stats