UGRÁS AZ ELŐZŐ ALBUMRA FEL A TARTALOMJEGYZÉKRE UGRÁS A KÖVETKEZŐ ALBUMRA



Túrán kívül:
Kőszegi séta


Túraleírás

Az Országos Kéktúra útvonala áthalad Kőszeg történelmi belvárosán, útbaejti a várat, a Jurisics Miklós teret, majd a Hősök kapuján keresztül érkezik ki a Fő térre. Ha ezen az útvonalon végighaladunk, akkor is látjuk a város legszebb nevezetességeit, de érdemes rászánni egy fél napot, hogy pár érdekes dolgot ezeken kívül is megnézhessünk. A most következőkben egy kőszegi séta képei láthatóak, ennyi mindent lehet megtekinteni egy délután folyamán.

Sétánkat az Árpád-házi Szent Margit Óvoda és Általános Iskola épületénél kezdjük. Az iskolát a domonkos nővérek alapították 1868-ban. A II. Világháború után államosították a sulit, két évvel később pedig a rendet is feloszlatták. A rendszerváltás után, 1990-ben újraszerveződött a rend, és 1992-ben megtette a szükséges intézkedéseket az épület visszaigénylése és az általános iskola (újra)alapítása érdekében. 1994-ben a város jegyzője megadta az általános iskola működéséhez az engedélyt, így 3 párhuzamos osztállyal, lelkes és bátor világi tanárokkal, megbízott igazgató vezetésével újraindult a domonkos nővérek iskolája Kőszegen.
Az iskolától a Várkörön indulunk tovább, vagyis azon az utcán, ami körútként körbemegy a vár és történelmi belváros körül.
Rövid sétával érjük el a Fő teret. Az elmúlt pár év alatt nagyon szépen megújult a kőszegi belváros, mert a város több, mint kétmillió Eurót nyert a tér, illetve közvetlen környékének rekonstrukciójára. Díszburkolatot kapott a Fő tér és környezete, a házakat is felújították. Megszűnt a téren átmenő autóforgalom, teret kaptak a gyalogosok, akik most kedvükre barangolhatnak a házak között. Ez a kép még kora reggel készült, éppen napkelte után.
Délutánra a tér jellege teljesen megváltozik: a vendéglők, kávézók előtt megjelennek az asztalok, székek, kinyitják a napernyőket. Hangulatos lett ez a tér! Alig lehet betelni a szépségével!
A Fő tér délnyugati oldalán áll a Jézus szíve plébániatemplom. Tornya már messziről látható, ez uralja az egész teret. Az egykori Korona kávéház helyére épült neogótikus stílusban, 1892-1894-ben. Tervezője az a bécsi Ludwig Schöne volt, aki a megyeszékhelyen, Szombathelyen is sokat munkálkodott ebben az időben.
A Jézus Szíve plébániatemplom egy kicsit más nézőpontból. A csarnoktemplom háromhajós, csonka kereszthajóval, szentélye sokszög záródású. A templom 57 méteres tornya a bejárati homlokzat felett áll, mellette látható a két fiatorony. A templom homlokzatának egyik szép részlete a bal oldali mellékhajó bejárata. A templom mögött az Óház-tető erdős oldala látható.
A Jézus Szíve plébániatemplom belülről. A faragott oltárok Bécsben és Tirolban készültek, a belső festés pedig Otto Kott műve. Nagyon értékes a templom berendezése, különösen szépek a fő- és mellékhajók üvegablakai, amelyek közül számos különböző családok adományaiból készült. Habár ebből a nézőpontból nem látható, de a templombelsőben a bejárat felett helyezkedik el a tört mellvédfalas karzat. Orgonája 1894-ben készült, a Rieger testvérek üzemének munkája. A 21 változatos, kétmanuálos hangszer a gyár korai alkotásai közé tartozik.
A templom előtti Szentháromság szobor közelről. A szobrot a pestis leküzdésének emlékére emelték 1713-ban. A kőszegi pestisszobor egyike a legkorábbi magyarországi Szentháromság-szobroknak. Fertőrákosi mészkő anyaga nemigen tud ellenállni az időnek, ezért 1813-ban, 1869-ben és 1974-ben is restaurálni kellett.
Ha egy kicsit figyelmesebben szemügyre vesszük a Jézus Szíve plébániatemplom mögötti erdős hegyoldalt, akkor megpillanthatjuk az Óház-tetőn álló kilátó tornyát. Előző túránkon onnan tekintettünk le Kőszegre. De most már eleget nézelődtünk itt, ideje továbbindulnunk!
A Fő térről a rövid és keskeny Városháza utcán érhetjük el a Hősök kapuját, áthaladva rajta pedig a Jurisics térre jutunk. Ez a kép onnan visszatekintve készült a Hősök kapujáról. A kapu tornyát 1932-ben, a török ostrom 400. évfordulóján építették eklektikus stílusban, Opaterny Flóris tervei alapján. Ha van időnk, érdemes bemenni a toronyba, megtekinteni az ottani helytörténeti kiállítást és kimenni a körbefutó fedett erkélyére is, mert nagyon szép onnan a kilátás a történelmi belvárosra!
A Helytörténeti Gyűjteményben látható ez a berendezett asztalosműhely különféle szerszámokkal.
Ugyanitt található ez a szépen felújított szövőszék is.
A legfelső emeletre felkutyagolva juthatunk ki az erkélyre. Azt hiszem, a kilátás miatt mindenképpen megéri feljönni ide! Dél felé tekintve a háztetők felett jól látható innen a Fő téren álló Jézus Szíve plébániatemplom épülete is.
Kicsit balra a templomtól megpillantjuk magunk alatt a Fő térre vezető keskeny Városház utcát. Ezen ballagtunk végig az előbb, amikor átjöttünk a Hősök kapuja alatt.
Északi irányba tekintve a Szent Imre templom tornya ötlik egyből a szemünkbe, és a Rájnis József utcán végigpillantva feltűnik a dombtetőn álló Kálváriatemplom is. Balra lenn a Városháza egy részlete is látható.
A távcsövünket elővéve már jól látszanak a részletek is. Az előző túrán ott jártunk fenn és onnan tekintettünk le a városra!
A Szent Imre templomtól jobbra lenn a Jurisics tér fényképekről már jól ismert házsora látható, de most kissé szokatlan perspektívából! A napernyők a Sgrafittós-ház előtt állnak, mögötte a második, fehérre festett ház az Arany Egyszarvú Patikamúzeum.
A Hősök kapujának erkélyéről nyugat felé tekintve a Kőszegi-hegység gerince látható, középen az Kendig erdős oldalával. Most, hogy már alaposan körbetekintettünk fentről, ideje továbbindulnunk!
A Jurisics téren álló Városháza Magyarország talán egyetlen olyan középkori eredetű középülete, amely létrejöttétől a mai napig megőrizte eredeti rendeltetését. A Stadthaus vagy Szenátusház az 1328-as építésétől a város helyi kormányzati épülete volt, habár nevei sűrün változtak (Polgármesteri hivatal, Városháza, Tanácsház, stb.), funkciója mindíg megmaradt. Az emeleti ablakok közötti mezőkben három címer (balról jobbra a Jurisics, a koronás magyar és a kőszegi) valamint két alak látható: Magyarország Nagyasszonya (Patrona Hungariae) és a jobb oldalon Szent István király.
A szintén a Jurisics téren álló gótizáló, késő reneszánsz Szent Imre templom több lépcsőben 1615 és 1640 között épült fel. Az építkezés elhúzódott, mert első építőjét, egy bizonyos Walent Marx nevű kirschlagi osztrák építőmestert menesztették, mert eltért a tervektől, végül a templomot Wolf Zehentmayer bécsi építőmester fejezte be, aki 1640-ben a tornyot magasabbra emelte. A Szent Imre templom mögött a Szent Jakab templom sarka is feltűnik. Később készült a szentély feletti Sanctus-tornyocska és a homlokzati torony felső kettős hagyma formájú sisakja.
A templom mai formájában gótizáló, késő reneszánsz épület. Ez a stíluskeveredés esetleg azzal is magyarázható, hogy a Szent Katalin-kápolnát bővítették a hatalmas hajóval. Gótikus arányú, hosszúkás formájú, reneszánsz részletképzésű ablakai is egészen sajátosak. A templom egyhajós lefedését teknőboltozattal oldották meg. Szentélye keletelt, sokszög záródású. A hajó északi oldalához csatlakozó kápolna és sekrestye az 1670-ben történt barokk bővítés eredménye.
A Jurisics tér egyik dísze a Szent Imre templom mellett álló Városkút. 1766-ban létesítette a város egy korábbi láncos kút helyén, amelynek egykori létezését írásos adatok bizonyítják. A copf stílusú, finom arányú kútház eredetileg zárt volt a múlt században készült fényképek tanúsága szerint, s az ablakszerű nyílásokat zsalugáterek fedték, később klasszicista stílusban a nyílások kibontásával átformálták. Mai képében a kútház négy irányban ívekkel nyitott, laposívű csehsüveg boltozata római dór pilaszterekkel díszített pilléreken nyugszik.
A Sgraffitós-ház (balra középen) nevét a homlokzaton látható díszítésről kapta. Ennek a díszítésmódnak a lényege, hogy a falra két vagy több, különböző színű vakolatréteget raknak, majd a felső, világosabb réteget a kívánt minta szerint eltávolítják. Ezt az Itáliából származó eljárást Kőszegen is sok helyütt alkalmazták. Az emeleti részt az eredeti sgraffitó díszíti. A jobb oldali két ablak közötti falmezőt a főmotívum, a hatalmas virágcsokros váza tölti ki, többi részét geometrikus idomok ékesítik.
A Sgrafittós-háztól balra a második épület az Apotéka az Arany Egyszarvúhoz, vagyis a patikamúzeum. A patika alapítása Sztankay Pál, a jezsuita kollégium rektora nevéhez fűződik. A patika a Jurisics téri jezsuita rendházban jött létre és működött ezt követően, és a szegények ingyenes ellátása fejében adómentességet élvezett. Az 1743-ban megnyílt patika 30 évig a jezsuita rend gondozásában állt, ám 1773-ban a jezsuita rend feloszlatását követően kamarai kezelésben működött.
Később sűrűn váltották egymást a patika tulajdonosai. Eközben több nevet is viselt a gyógyszertár, úgymint „első Szent István vértanú”, „Arany Egyszarvú” vagy a reformkorban a „Magyar Király”. Az utolsó tulajdonos, Tersánszky Károly 1910-ben 18 000 koronáért adta el a patikát az Iparművészeti Múzeumnak. Ekkor a patika megszűnt - a képen is látható, csodálatosan faragott officinabútor elkerült az épületből -, a házat pedig a Pontyos család vásárolta meg, és hentesüzletet nyitott benne.
A II. Világháború után kapott helyet az épületben a Vas Megyei Gyógyszertári Központ kihelyezett Gyógyszerészet-történeti Kiállítása. Végül 1982-ben nyílt meg az Arany Egyszarvú Patikamúzeum a Semmelweis Múzeum, Vas Megye Tanácsa és az Iparművészeti Múzeum megegyezését követően. Ekkor hozták vissza eredeti helyére a restaurált patikabútort is. A múzeumban szakszerű idegenvezetés van, a Hősök kapuja Helytörténeti Gyűjteményének pénztáránál kell jelentkezni a múzeumlátogatásra.
Nagyon kicsi a rálátás a Szent Imre templom mellett álló Öregtemplomra. Az Öregtemplom elnevezés nem véletlen: a XV. század elején épült, ma az építészetileg és berendezését nézve is többször megújított templomot alapvetően a gótikus és a barokk stíluselemek határozzák meg. Az egykori minorita templom helyére 1403-1407 között épült Szent Jakab tiszteletére szentelt gótikus templomot a XVII-XVIII. században részben átépítették a barokk ízlés szerint. A homlokzaton így is több részlet megőrződött a gótikából: két támasztópillér és a csúcsíves, fiatornyos kapu.
A Jurisics térről a Rájnis József utcán továbbindulva hamarosan megérkezünk a vár bejárati kapujához. A történelmi Magyarország egyik legismertebb várához érkeztünk el, de azért nem árt végigfutni igencsak mozgalmas történetén! Oklevelekben először 796-ban említik a vár és a város nevét, „Kunz Guntio Gunzio” alakban (a város neve németül jelenleg is Güns), de nem lehet tudni, hogy a vár alatt a Óház-tetőn állót, vagy a jelenlegit értették. A honfoglaló magyarok letelepedésének idejéről okleveleink nem beszélnek és Anonymus sem említi.
A tatárok kivonulása után, IV. Béla az ország védelme érdekében indított várépítkezései során épülhetett meg Kõszeg új vára, amelynek neve egy 1263-ban kelt oklevélben „novum castrum Kyzug” alakban fordul elõ. Ezután tulajdonosai sokszor változtak, néha magyar, néha osztrák kézen volt az erődítmény, de történetének legnagyobb eseménye, az 1532-es török otrom idején az osztrák Miksa császár tulajdona volt. Ekkor a várkapitány Jurisics Miklós volt, aki korábban követként még Konstantinápolyban is járt. A híres ostromot idézi a várkapu alatti emléktábla is.
A várudvaron ottjártam idején egy szabadtéri színpad volt felépítve. A vár történetét folytatva jutunk el a már említett híres ostromhoz: Szulejmán szultán 1532-ben újabb hadjáratot indított Bécs ellen, melynek során a Dunántúl nagy részének elfoglalása után Bécs ellen vonuló seregébõl mintegy 60 000 katona érkezett Kõszeg vára falai alá. A várostrom augusztus 10-én kezdõdött meg, melyrõl két egykori krónikás is beszámolt. A török 25 napi sikertelen és heves ostrom után elvonulása elõtt „csak hódolatot és békét keresett a várkapitánynál az udvarral szemben, és béke lett” - írják a krónikások. Hogy is volt ez? Ennek nézzünk már utána!
A várat körbejárhatjuk a falak között is, de inkább tegyünk meg ezt a környező utcákon keresztül! A Rájnis József utcára visszatérve induljunk el észak felé, ebből az irányból visszafordulva készítettem ezt a felvételt a várkapu feljárójáról, valamint a Szent Imre és Szent Jakab templomok tornyairól, amik a környező házak fölé magasodnak. A balra lévő ház sarkán a figyelmes szemlélő még egy kék jelzést is észrevehet: igen, erre vág át az Országos Kéktúra is a kőszegi történelmi belvároson!
Rövid séta után érkezünk meg a Rájnis József utca végére, ahol az beletorkollik a Várkör utcába. Az itteni parkolóból már jól látszik a vár északi tornya. Na, de folytassuk a vár történetét: mi is volt ez a hódolat és béke keresés a törökök részéről? Az történt ugyanis, hogy a nagyvezír kérésére Jurisics beleegyezett abba, miszerint a vár tornyaira nyolc török zászlót a magyarok kitűznek, és ekkor Ibrahim serege megkezdi az elvonulását. Tehát a törökök be nem lépnek a várba, csak a magyarok kitűzik a török zászlókat jelképesen a falakra. Akkor most ki győzött?
A vár nyugati oldala a Forintos bástyával. Az ostromra visszatérve azonban el kell ismernünk, hogy Ferdinánd osztrák császár nem lacafacázott ilyen apróságokon, hiszen Bécs megmenekült a török ostromtól, ezért e vitézi tettéért Jurisics Miklóst Kőszeg bárójává nevezte ki, és a várat is neki adományozta. A város vezetősége pedig úgy határozott, hogy a sikeres megmenekülés emlékére mindennap tizenegy órakor harangoznak, mely hagyományt a város ma is megtartja. Kőszeg csupán 1647-ben lett ismét magyar terület.
Lassan a végére érkezünk kőszegi sétánknak, itt fejezzük be a városnézést a hajdani várárok befüvesített rétjén. Így utólag be kell ismernem, hogy az eddig a város látnivalóiról és a várról leírt okosságokat nem én találtam ki, hanem Kőszeg város kitűnő honlapjáról, illetve a Várak.hu oldalról vettem! Akkor most pihenjünk egyet, hogy kipihenten vághassunk bele az Alpokalja síkságán átvezető hosszú túránkba!


-hörpölin-


UGRÁS AZ ELŐZŐ ALBUMRA FEL A TARTALOMJEGYZÉKRE UGRÁS A KÖVETKEZŐ ALBUMRA


  View My Stats