UGRÁS AZ ELŐZŐ ALBUMRA FEL A TARTALOMJEGYZÉKRE UGRÁS A KÖVETKEZŐ ALBUMRA



1. túra:
Velem - Írott-kő - Kőszeg


Túraleírás

Első túranapunkon Velemből indulunk neki az Írott-kőre vezető kaptatónak, a hosszú hegymászás során érintjük a Szent Vid kápolnát, az Országos Kéktúra emlékművet és a Hörmann-forrást, majd felérkezünk az Írott-kő 884 méter magas csúcsára, ami pontosan a magyar-osztrák határon áll. Itt kezdjük meg hosszú vándorlásunkat az Országos Kéktúra útvonalán, hogy nyugat-keleti irányban végigjárjuk az országot. A túra további részében a már megismert úton visszaereszkedünk a Hörmann-forráshoz, majd a Stájerházak és a Vörös-kereszt érintésével jutunk el az Óház-tetőn álló kilátóhoz, ahonnan csodálatos kilátás nyílik Kőszegre. Az Óház-tetőről meredeken leereszkedünk a Hétvezér-forráshoz, majd a Trianoni keresztet felkeresve érkezünk meg a kőszegi kálváriatemplomhoz. Innen a kálvária stációi mellett leereszkedve jutunk le Kőszegre. A túra távja 19,9 km, 755 méter szintemelkedéssel.

Az Országos Kéktúra kezdőpontját, vagyis az Írott-kő tetején álló kilátó alatti kis tisztást többfeléképpen meg lehet közelíteni: az egyik lehetőség az, hogy Velemből másszuk meg a Kőszegi-hegység legmagasabb csúcsát. Ez nem a legrövidebb út, de így útba ejthetjük a Szent Vid kápolnát és az Országos Kéktúra emlékművet is. A velemi Rákóczi Ferenc utcán indulunk el túránkra, pontosan előttünk tornyosul a Szent Vid-hegy, ormán a Szent Vid kápolnával. Ez még jelzetlen út, turistajelzésekkel csak később fogunk találkozni.
Velem főutcáján, a Rákóczi Ferenc utcán áll a Hősök kapuja. A falu jelképeként számon tartott harangláb és kapu a falut átszelő Szerdahelyi-patak partján épült a világháborúkban elesettek emlékezetére. A közösség eseményeinek, ünnepeinek (nemzeti, egyházi ünnepek, Gesztenyeünnep) színtere. A háttérben innen is látható a Szent Vid-hegy és a tetején a kápolna.
A Velem felső végén lévő buszforduló terecskéje után lassan elhagyjuk az utolsó házakat is, egy keskeny erdei aszfaltúton indulunk tovább a hegyek közé. Pontosan velünk szemben tornyosul a Szent Vid-hegy az 568 méter magas ormán álló kápolnával (most is csak a tornya látszik). Már innen is látható, hogy kemény kapaszkodó vár majd ránk a kápolnáig, és hol van még attól az Írott-kő csúcsa! Az előttünk álló szakasz bizony gyors ízelítő lesz abból, ami majd az Országos Kéktúra teljesítése közben vár ránk!
A keskeny aszfaltút szerpentinezve kezd emelkedni a hegyoldalban, de mi az első hajtűkanyarjában turistaútra térünk és így vágunk bele a Szent Vid kápolnához vezető meredek kaptatóba a kék rom jelzéseket követve. A kapaszkodás közben teraszokat keresztezünk a hegyoldalban, jól látható ezen a képen is, hogy a most éppen bevágásban haladó gyalogút feljebb kikapaszkodik ebből, ahogy felérünk a következő, a környezetében már csak éppen kivehető terasz szintjére.
Visszapillantás a meredeken emelkedő turistaútra a hegyoldalból. A Szent Vid-hegy oldalában őskori erődített telep maradványait tárták fel, mely a hegyek aljában futó kereskedelmi utat felügyelte. A település és a Szent Vid-hegy történetének megismeréséhez báró Miske Kálmán 1896-1929 között végzett kutatásai nyújtottak segítséget. Az ő feltárásai során fejlett fémfeldolgozó és fémműves technikára utaló, i.e. XIII-IX. századból való bronz és arany tárgyak kerültek elő. A leletek nagyban gazdagították a kelták betelepedéséről (i.e. IV-III. sz.) szerzett addigi ismereteket is.
Tovább kapaszkodva a Szent Vid-hegy oldalában a vegyes bükkerdőből egy oszlopcsarnokszerű fenyvesbe jutunk. Sajnos, itt is látszik a hegység fenyveseit sújtó fokozott szuvasodás miatti elhalás.

1979-ben az egyik teraszon újjáépítettek több épületet, amely néhány évig őskori szabadtéri múzeumként működött, de a felújításuk elmaradt, ezért pár évtized alatt tönkrementek. A őskori faluról a „Másfélmillió lépés Magyarországon” cimű, az Országos Kéktúrát bemutató filmsorozatban is készültek felvételek, amik az akkori, újszerű állapotot örökítették meg.
Egy lépcsősor végén érkezünk fel a Szent Vid-hegy ormára. Már az Árpád-korban is erődítményként szolgált ez a hely, de egyes vélemények szerint vára Karoling eredetű. Első magyar említése a XIII. századból való, már Szent Vid néven. Ez a vár a hozzá tartozó faluval együtt a Németújváriak birtoka volt. Ezekben az időkben a várat többször megostromolták. A Hainburgban 1291-ben megkötött békeszerződés szerint több nyugati várat leromboltak, amelynek áldozatul esett az itteni vár is, de egyes részei fennmaradtak, és Jurisics Miklós védte a kőszegivel együtt.
Kőfülkék mellett halad el a Szent Vid-kápolnához vezető lépcsősor.
Megérkeztünk a Szent Vid kápolnához. A Szent Vid-hegy ormán található Szent Vid templomot az egykori vár sarokbástyájára építették a XVIII. században, mely azóta a környékbeliek búcsújáró helye lett. Szentélye trapéz záródású, a hajónál keskenyebb. A torony háromszintes, tetejére tagozott, nyolcszöggúla alakú sisak került. Sekrestyéjében állt Szent Sebestyén és Szent Vendel szobra, amelyeket egy 1990-ben történt betörés során elloptak. A kápolna eddigi mindhárom kéktúra bejárásomkor - gondolom a további lopások megakadályozása végett is - zárva volt.
Kilátás a Szent Vid-kápolna előtti kis tisztásról délkelet felé. Csak ebben az irányban nyílik egy csekély kis rés a magasra megnőtt fák között, de még így is látható innen szép idő esetén több kis Kőszeg-hegyaljai település. Nekem az eddigi kéktúra bejárásaimon a kissé párás idő miatt csak ez a kilátás jutott. Na de sebaj! Az Írott-kőtől sokkal szebb lesz majd a kilátás!
A Szent Vid-kápolnától a kék forrás jelzéseket követve pár perc múlva újabb érdekességhez érkezünk. Az Országos Kéktúra emlékműve a Szent Vid-hegy gerincén áll, közel a turistaúthoz. Ez a szombathelyi természetjárók által emelt stilizált kéktúra jelvény jelezte az Országos Kéktúra hivatalos kezdőpontját 1977-től 1989-ig. Csak a rendszerváltás után került az Országos Kéktúra kezdőpontja az országhatáron álló írottkői kilátóhoz, így az manapság már szó szerint határtól határig járja végig Magyarországot.
A 2008-as Szent István Vándorlás csapatának egy része a kéktúra emlékműnél. Látható, hogy nem egy monumentális alkotás az emlékmű, inkább amolyan emberléptékűnek mondanám. A csapat még jónéhány képen feltűnik majd a későbbiekben, hiszen két részletben összesen hét napot töltöttem velük a Kőszegi-hegységben és az Alpokalján egészen Sárvárig, később pedig a Kevély-nyeregtől Alsópetényig. Ezekkel a képekkel is szeretnék emléket állítani a talán méltatlanul is elfeledett Vándorlásnak!
Rövid pihenő a Hörmann-forrásnál. A Kőszegi-hegység legmagasabban fakadó forrásához szomorú legenda fűződik: a hagyomány szerint Hörmann Mihály kapitány 1620-ban csellel juttatta be Bethlen hadait Kőszeg várába, ezért megtorlásul az osztrák zsoldosok, amikor egy évvel később visszafoglalták a várat, a menekülő kapitányt elevenen nyúzták meg a forrás mellett. Bár a forrás vize iható, mi az itt töltött vízen később furcsa vasas mellékízt éreztünk. Egyébként a forrás mellett térünk rá a kék jelzésekre és indulunk tovább azokat követve az Írott-kő felé.
Egy hosszabb kapaszkodás után az Írott-kő gerincén egy jó darabon az osztrák-magyar határon fut a kényelmes turistaút. A rendszerváltás előtt itt húzódott az a széles nyiladék, ami a „senki földjét” képezte a két ország között. Aztán 1989 után ezt a sávot beerdősítették, most árnyas fiatal nyírjesben vezet az út a kilátó felé. Az út jobb oldalán elhelyezett táblákon ismertetik az erre járókkal a környék nevezetességeit.
Kilátás az Írott-kő gerincén vezető turistaútról dél felé, Magyarország irányába. Az irtáson és a fenyőerdőn túl, a hegyek lábánál már a Kisalföld síksága nyújtózik. Itt már kipihenhetjük magunkat, a hegymászás gyakorlatilag véget ért, kényelmes sétával elérhető a hegytetőn álló kilátó.
Egy utolsó kis nekirugaszkodással elérjük az Írottkő 884 méter magas csúcsán álló kilátót. 1891-ben állították fel itt az első fából ácsolt kilátótornyot, a most is látható kőtorony 1913-ban épült. Érdekessége a földszinten, a belépőben látható 1922-es keltezésű határkő, ami az épület közepén áll és jelzi, hogy az osztrák-magyar határ pontosan a torony közepén húzódik végig. Ez a kép 2005-ben, az első kéktúra bejárásomkor készült, akkor még erdő övezte a tornyot és a magasra nőtt fák már a kilátást is korlátozták.
Alaposan megváltozott a kilátó környéke néhány év alatt, mert ezt a képet 2011 őszén készítettem a toronyról. Sajnos, a Kőszegi-hegység fenyvesei folyamatosan pusztulnak az utóbbi években a szuvasodás miatt. A szú normális körülmények között nem képes annyira elszaporodni, hogy a faállományra számottevő káros hatással lenne, a károsodásért a csapadékmentes időjárás miatti kiszáradás felel elsősorban. A nedvesség hiánya legyengíti a fák ellenálló képességét, és a szú ilyenkor jelenik meg tömegesen. A meggyengült fákat könnyen meg tudja támadni, és így már gyorsan elterjed.
A kilátó legfelső teraszára felkapaszkova ez a kilátás fogadja az Írott-kőt megmászó turistát. Magyarország felé tekintve látható, hogy tényleg az Alpok legkeletibb peremén állunk, a hegyek lábainál már kezdődik az Alpokalja és a Kisalföld végtelennek tűnő síksága. Habár eddig már négy alkalommal jártam fenn a kilátóban, mindig eléggé párás időt fogtam ki, ezért nem tudom igazolni azt a szóbeszédet, hogy különösen tiszta időben még a Bakony és a Balaton is látható lenne erről a pontról.
Északkelet felé fordulva végigtekinthetünk az Írott-kő hosszan elnyúló gerincén, ahol végiggyalogoltunk, hogy eljuthassunk a kilátóhoz. Ebben az irányban fekszik Kőszeg is - ezen a napon az uticélunk - de azt még eltakarják a hegyek.
A párás idő eddig mindig elrontotta az Ausztriára nyíló kilátást is. Az album készítésekor a sok fénykép közül válogatva választottam ezt, mert talán még ezen látszik a legtöbb az osztrák hegyekből. Ez a kép egyébként 2005-ben készült, amikor még állt a kilátót övező lucfenyves. Azóta legalább az nem takarja a kilátást...
Az Írott-kő tetején kezdjük meg az Országos Kéktúra teljesítését, pecsételünk a kilátó alatti tisztáson a tornyot ábrázoló fémbélyegzővel, aztán a kék jelzéseket követve visszaereszkedünk a Hörmann-forráshoz. Egy rövid időre rátérünk egy keskeny erdei aszfaltútra, majd egy nyiladékra fordulva ereszkedünk tovább. Ezen a képen a Szent István vándorlás csapata halad előttem a bükkösön átvágó turistaúton.
Az egész Kőszegi-hegységet átszövi a keskeny erdészeti aszfaltutak hálózata, ezeknek csak egy kisebb része van a közforgalom előtt megnyitva. Egy ilyen aszfaltútra tér rá a kéktúra is, hogy aztán az északi hegyoldalakban kanyarogva haladjon tovább Kőszeg felé.
Néhány perc után elértünk egy szép, oszlopcsarnokszerű bükköst. Igazán tempósan lehetett haladni ezen a nagyon gyengén lejtő, később gyakorlatilag szintező keskeny aszfaltúton.
Az aszfaltút mellett egy tisztáson, egy fedett erdei pihenő szomszédságában állnak a Stájerházak. Ezeket az épületeket még az 1750-es években építették a Stájerországból idetelepített erdészek részére. A házak eredetileg fazsindelyezéssel készültek, a cseréptető a felújítás során került rájuk. A házak között látható haranglábat 1910-ben állította Kájszlár Károly erdőmérnök, és az erdei munkásoknak jelezte a munkaidő kezdetét, illetve végét.
Az egyik épületben szépen berendezett erdészeti múzeum található, többek között a Kőszegi-hegység makettjével, rengeteg fotóval, erdészeti szerszámokból és mérőeszközökből létrehozott kiállítással. Érdekesség, és az egyik tárlóban meg is tekinthető az Országos Kéktúra 1938-as kiadású térképe. Sajnos eddig valahányszor arra jártam, a múzeum vagy zárva volt, vagy szorított az idő, ezért nem tudtam megnézni a kiállítást!
Indulás előtt még egy utolsó pillantást vethetünk a házak között álló haranglábra. Most bárki meghúzhatja, hangja tényleg messzire száll a hegyek-dombok között, még a Vörös keresztnél is lehet hallani a hangját, pedig elég sokat kell gyalogolni odáig!
Hosszú nyiladékot keresztez a Stájerházak után a keskeny aszfaltút, amin továbbindultunk. Az erdőátvágáson végigtekintve a legtávolabbi gerincen húzódik a térkép szerint a magyar-osztrák határ.
Ezt a képet 2011. októberében készítettem a Stájerházaktól a Vörös kereszt felé ballagva a keskeny erdészeti aszfaltúton. Nem csak nyáron, ősszel is megvan a hangulata az erdőnek! Egyébként a régi erdészházaktól az út gyengén, alig észrevehetően emelkedni kezd, így lehet elérni egy félórás menettel a Vörös kereszt tisztását.
Erdei utak fontos csomópontjában áll az Irány-hegy (661 m) és a Kendig (725 m) közötti nyeregben a Vörös kereszt. A vörösre festett fakereszt hat méretes tölgy által létrehozott kis kör közepén található, pihenőpadok társaságában. A csomópontra jellemző a hatos szám: hat erdészeti út fut itt össze és hat tölgy között áll a kereszt is! A háttérben a kis gerendaház mellett az Írott-kő Naturpark egyik eligazító táblája is látható.
A Vörös kereszttől húszperces kényelmes sétával lehet eljutni az Irány-hegy lapos tetején keresztül az Óház-tető sziklás csúcsán álló kilátóhoz. A mostani kilátó egy régi vár lakótornya lehetett, első említése még 1248-ban történt, de egyes leletek szerint már a IX. században is állhatott itt erődítés. A romokat 1991 és 1995 között tárták fel és az újjáépített lakótorony legfelső szintjén a millecentenárum évében nyílt meg a kilátó. A torony körül jól látható az erőd többi feltárt fala is.
A legszebb panoráma kelet felé nyílik az Óház-tetőről. Közvetlenül a hegyek lábánál, szinte karnyújtásnyira fekszik tőlünk Kőszeg belvárosa. Kár, hogy ide csak gyalogösvényeken lehet eljutni, ezért csak a turisták élvezhetik az innen nyíló kilátást! A város mögött az Alpokalja síksága kezdődik, ami aztán észrevétlenül megy át a Kisalföld lapályába. Érdemes távolabbra is elnézni, hiszen Kőszeget elhagyva arra indulunk majd tovább a képen nagy zöld foltként terpeszkedő Alsó-erdő nyiladékain!
A fényképezőgép zoomjával, vagy egy távcsővel már a kőszegi részletek is jól látszanak. Balra középen a vár látható, kicsit jobbra tőle, a kép közepén a Szent Imre-templom tornyát pillantjuk meg, jobbra tőle a Hősök kapujának tornya és a Jézus Szíve plébániatemplom is kivehető. Bele lehet felejtkezni a város panorámájába, de érdemes más irányban is körülnézni!
Észak felé tekintve Ausztriába nyílik szűk betekintés, jól látszanak ebben az irányban az Alpok előhegyei.
Az Óház-tetőről igen meredeken ereszkedik le az Országos Kéktúra ösvénye a Hét-forrás, vagy másnéven Hétvezér-forrás völgyébe. Odalenn egy újabb keskeny aszfaltútra akadunk, ami ehhez a már hosszú évek óta lakatlan, csendben pusztuló határőr laktanyához vezet. Egy elmúlt kor mementója ez az épület, amikor még a vasfüggönyön kívül fegyveres katonák is őrizték az országhatárt. Mostanra már eltűntek a katonák és szögesdrót kerítések is.
Az aszfaltútról egy gyalogútra térve ereszkedünk egyre mélyebbre a völgybe. Hamarosan elérjük ennek az erdei pihenőnek a padjait, asztalait. Itt akár le is ülhetünk pihenni, de ne felejtsük el, hogy a fő látnivalóhoz még egy kicsit ereszkednünk kell, le egészen a völgy aljáig!
Az árnyas völgy aljában található a Hétvezér-forrás (Hét-forrás). Ez tulajdonképpen egyetlen bővizű forrás, ami úgy van megépítve, hogy hét - a honfoglaló vezérekről elnevezett - kifolyón jön ki egyszerre a víz. A kövezett vályúkon keresztül egy alsó gyűjtőmedencébe folyik innen a forrásvíz.
Őszi hangulat a Hét-forrás völgyében. A forrás vize kis patakként átcsörgedezik a csupán csak néhány száz lépésnyire lévő határon keresztül Ausztriába, hogy aztán ott beleömöljön a Güns Bach-ba, aminek Magyarországra érve Gyöngyös-patak lesz a neve, és átfolyik Kőszegen. Induljunk tovább mi is Kőszeg felé, de Magyarországon maradva!
Azért ne rohanjunk tovább a Hét-forrástól, egy percre álljunk még meg, hogy a pecsételést is elintézhessük! A kéktúra pecsét kis kék-fehér dobozkáját az erdei pihenőtől az aszfaltútra vezető gyalogút melletti egyik öreg bükkre szerelve találjuk. A láncon lógó fémbélyegzőt a dobozból előhúzva tudunk pecsételni a kéktúra igazoló füzeteinkbe.
Csupán néhány percnyi kitérőt jelent a kéktúra útjáról a Pintér-tető északkeleti oldalában álló Trianoni kereszt. Az egyszerű, golyó lyuggatta betonkereszt - álítólag a rendszerváltás előtt a határőrök használták céltáblának - a burgenlandi elcsatolt területek felé néz. Mellette fatábla van elhelyezve térképpel és az elcsatolt nyugat-magyarországi települések neveivel. Innen is van valamennyi kilátás Ausztria felé.
A Trianoni kereszthez való letérés után a kéktúra földútja maga mögött hagyva az erdőt megművelt kertek, szőlők között ereszkedik tovább Kőszeg felé. Előttünk ismét feltűnik a város, de az út kanyarja után megérkezünk a kálváriatemplomhoz is.
A 394 méter magas Kálvária-hegyen áll a kőszegi kálváriatemplom. A provinciális barokk építészet talán legszebb hazai temploma 1729 és 1734 között épült fel. Sajnos a templombelső 1947-ben kiégett, később a jáki temetőkápolna oltárát helyezték el benne. A Szent Vid kápolnához hasonlóan ezt sem tudtam eddig belülről megtekinteni - a templom ajtaja zárva volt minden ottjártamkor.
Kilátás a Kálváriatemplom lépcsősorának tetejéről Kőszeg felé. A lépcsők mellett álló Szent Veronika és Szent Péter szobor között jól látható a történelmi belváros a várfalakkal és bástyákkal, valamint a Jézus Szíve plébániatemplom tornyával. Állítólag tiszta időben látni innen Szombathelyt, néha a Ság-hegy és a Somló körvonalait is. A város közvetlenül alattunk fekszik, amit a Kálvária stációi mentén ereszkedve érhetünk el.
A Kálváriatemplomtól indulva egy meredeken ereszkedő, sok helyen mélyútként haladó földúton érjük el a Kálvária stációi mentén Kőszeget. Az út mellett álló koros tölgyek kétségbeesetten kapaszkodnak a gyökereikkel a meredeken leszakadó partoldalba.
A Kálvária keskeny, meredeken lejtő földútja az aszfaltozott Kálvária utcába torkollik bele. Ahogy elindulunk rajta a város felé, pár lépés után nyílik ez az egyszerű pincebejáró az út jobb oldalán. Semmi különleges nem lenne rajta, csak a koszorúk a rácson, és az a márványtábla olyan furcsa felette a téglafalon...
Egy darabka történelem köszön ránk az emléktábláról: Ezen a helyen őrizték utoljára magyar földön a Szent Koronát a II. Világháború végén, mielőtt megkezdte volna viszontagságos útját. Érdemes megállni itt egy pillanatra és elgondolkodni azon, mennyi minden változott azóta Magyarországon...


-hörpölin-


UGRÁS AZ ELŐZŐ ALBUMRA FEL A TARTALOMJEGYZÉKRE UGRÁS A KÖVETKEZŐ ALBUMRA


  View My Stats